Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-328

210 328. országos ülés 1912 január 18-án, csütörtökön. Pirkner János előadó : Most pedig egy uj 13. §. beillesztésére vonatkozólag teszek javaslatot. (Halljuk ! Halljuk !) Az uj paragrafus a következőleg szólana : »Felhatalmaztatnak a m. kir. kereskedelemügyi minister és m. kir. földmivelésügyi minister, hogy a vizitársulatoknál (öbölzeteknél) és a m. kir. földmivelésügyi táreza keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításának ügyét, az 1907 : XIX. t.-cz. hatálya alól kiemelve, annak szabályaitól eltérőleg ideiglenesen rendeletben szabályozzák. E rendelet a törvényhozásnak bemutatandó*. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur által javasolt módosítást, a mely uj 13. §. beillesztésére vonatkozik, elfogadni: igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen : a ház a beadott módosítást elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 14. és 15. §-okat, a melyek észrevétel nélkül változatlanul elfogadtatnak). Elnök : Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztárról szóló 1900: XVI. és 1902 : XIV. t.czikkek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. A házszabályok értelmében a törvényjavaslat harmadszori olvasás czéljából a holnapi ülés napirendjére fog kitüzetni. Juriga képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján személyes megtámadtatás czimén kért szót. Megadom a szót, megjegyezve, szorosan a házszabályok keretén belül maradni és minden tárgyi polémiától tartózkodni. Juriga Nándor: T. ház ! (Nagy zaj.) Elnök (ismételten csenget). Juriga Nándor: Folyó évi január 13-án Polónyi Géza mélyen t. képviselő ur és még mélyebben t. volt igazságügyminister ur igazán ugy támadott meg személyemben s olyan kifejezésekkel, a melyek még faluhelyen is becsületsértők és rágalmazók. »Szemérmetlen módon meghamisítva állítottam valamit oda«, azt mondta ; hasonlóképen, hogy rágalmaztam, mind alávaló valótlan rágalmak az én állításaim, a melyeket visszautasít. Ilyen kifejezéseket és ilyen szavakat megfelelő műveltségű nívón álló uri ember nemcsak képviselőtársával szemben nem szokott használni, de még polgártársával szemben sem, sőt emberrel szemben egyáltalán nem. Nem reflektálok ezekre a kifejezésekre : dicsérjék ezek a kifejezések az ő műveltségi nívóját, a melyről különben ő maga állított ki a múltkor majdnem megfelelő bizonyítványt, a mikor itt a ház padlóján akarta elvégezni az illemmel össze nem egyeztethető . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Eitner Zsigmond: Hát ez nem komiszság ? Épen olyan, mint a másik. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Juriga Nándor: Áttérek most arra, hogy bebizonyítsam, hogy először becsületsértő kifejezéseket használt, másodszor rágalmazott, harmadszor pedig tudva valótlant állított, ha csak ki nem menti magát azzal a tót közmondással, hogy: »stari ludia vychádzaju na detinsky rozurr«. Az idősebbek gyerekészre jutnak. Nadányi Gyula: Ilyet Polónyi Gézára csak nem lehet mondani! (Nagy zaj a baloldalon.) Juriga Nándor: A míg ki nem menti magát, állítom, hogy tudva valótlant állított. Először becsületemet sértette. Bebizonyítom ezt azzal, hogy énnekem felhánytorgatta, hogy két esztendőre el voltam Ítélve izgatásért. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldaon: Kevés volt! Elnök csenget.) A mennyit adhatott, adott! T. ház ! Még a falusi korcsmákban is, ha valakinek szemére hánytorgatják, a mit ő megszenvedett és megfizetett az Ítélkezés után, mondjuk lopási vagy verekedési esetet, ha megszenvedte, megfizette és a korcsmában pohár mellett szemére hánytorgatják, azt mindenesetre visszautasítja minden ember s annál jobban kellene tudnia egy t. képviselő urnak, hogy ilyen dolgot felhánytorgatni nem szabad senkinek, mert ez becsületsértés. Megszenvedtem, megfizettem, senkinek semmi köze hozzá. Eitner Zsigmond: És újra kezdi! (ZajElnök csenget.) Juriga Nándor: Továbbá bizonyítom, hogy sértette becsületemet az által, hogy azt állította, hogy becsületszavamat adtam, hogy nem fogok izgatni és mégis izgattam azután is, elitéltéltetésem után. Ha nekem a t. képviselő ur nem mutatja meg bírósági ítélettel, hogy én izgattam . . . (Zaj és mozgás.) Ha izgattam, mivel lehet bebizonyítani ? Izgattam és elitéltek. Azután nem izgattam, tehát nincsen igaza, mikor azt állította, hogy megszegtem becsületszavamat, a melyet különben nem is adtam, mert maga is állítja későbben, hogy olyan irást adtam neki, a mely még rosszabb volt az előbb emiitett czikknél. Hát ezt épen honorálom ; legalább hivatalosan kijelentette, hogy nem hunyászkodtam meg előtte, nem ígértem neki, mint ministernek,semmit, és meg nem rettentett az a két esztendő és 1200 korona büntetés a maga szigorával. Miután nem ígértem, nem szegtem meg tehát semmit. (Zaj a baloldalon.) Nadányi Gyula : Azzal is izgat, hogy ilyeneket mond ! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Juriga Nándor: Azt állítja a képviselő ur, hogy én becsületszavamat adtam, hogy nem szököm meg, és annak daczára a pozsonyi kir. ügyészség által még külön gyanú okból vizsgálati fogságba is kerültem. Hát újból bátorkodom kijelenteni, hogy a míg nekem be nem bizonyítja, hogy én vizsgálati fogságban ültem, tudva valótlant állit, és mindaddig ez a becsületsértés fennáll, mert én semmiféle vizsgálati fogságban nem ültem. Igen jól visszaemlékezhetik az igen t, képviselő ur, hogy a mikor alatta az ingovány süppedezett és a mikor ő már sülyedni kezdett a Lengyel-Vázsonyiféle támadások folytán, a melyek őt ki akarták