Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-326

12 január 16-án, kedden. 132 326. országos ülés 191 Magyarországon pedig 21.195 K. Megjegyzem, hogy az összehasonlítás alapjául az 1909-es évet vettem, mert a külföldi államokra vonatkozólag még nem állt rendelkezésemre az 1910. év adata. Nálunk azonban megmondhatom, hogy 1910-ben a bevétel 22.696 K-át tett ki. Ha vesszük fejenként a forgalom alakulását, akkor azt látjuk, hogy ebben a tekintetben sem lehet Magyarország forgalmát még olyannak tekinteni, melyet mesterséges eszközökkel helyénvaló volna visszaszoritani. Igaz, hogy az utolsó években nagy igények támasztattak a forgalom tekintetében, de ez egyrészt azzal függ össze, hogy a befektetések évtizedek óta nem történtek meg oly mértékben, mint kellett volna; másfelől pedig csakugyan az utolsó években a konjunktúra ugy alakult az egész világon, vagy legalább az európai kontinensen, hogy ennek következményekép rövid néhány év alatt a forgalom óriásilag növekedett. így pl. nálunk, ha csak az 1905. évet veszszük kiindulási pontul, ebben az évben a személyforgalom 43,800.000 K-át tett ki, mig ma 67,300.000 K-t tesz. Á mi pedig a teherforgalmat illeti, az kitett 28,500.000 K-t 1905-ben, mig ma 38,400.000 K-t, tehát 10 millióval több. Ebből látjuk, hogy a forgalomnak rövid idő alatt bekövetkezett óriási emelkedése az, mely a bajokat okozza, de ezeket nem ugy kell orvosolni, hogy a forgalmat megnehezítsük túlságos fiskális eljárás által. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Igen nagy súlyt fektetett a t. kormány és a t. pénziigyminister ur is felszólalásában az u. n. üzleti koefficziensre. Kétséget nem szenved, hogy ennek az üzleti hányadnak igen nagy jelentősége van, azonban nem szabad ennek a jelentőségét sem túlozni, és pedig a következő okokból. Először természetes, hogy az üzleti koefficziens alakulása függ attól, hogy ez a vasút hogy van épitve. Olyan vasútnál, mely jól van építve, melynél a kellő költségek fordíttattak befektetésre, az üzleti költségek kisebbek lesznek ; a hol e tekintetben nagy elhanyagolás volt évtizedeken keresztül, ott természetesen az üzleti költségek jelentékenyen emelkednek. Ez az egyik tényező. A másik az, hogy a tapasztalat szerint az üzleti koefficziens nagy ugrásokat mutat, s hogy az szorosan összefügg a konjunktúrák alakulásával. Látjuk pl., hogy Poroszországban egy-két év alatt milyen ugrások fordulnak elő, hogy pl. 1903-ban volt az üzleti koefficziens 59%, 1908-ban 71-29%. Más államokban, pl. Badenben 1908-ban volt 84-96%, majdnem 85%, 1904-ben 67-32%. Nagywürttenbergben 1908-ban 77'37% volt az üzleti koefficziens, 1895-ben 58'3%. Azonkivül az üzleti koefficziensnél még egy körülményt kell tekintetbe venni, hogy t. i. alakulása azt a tünetet is mutathat] a, hogy a koefficziens emelkedésével emelkedik az üzleti felesleg is ; sőt épen abból folyólag, hogy a forgalom óriási mértékben emelkedett, az a haszon is eied, hogy a jövedelem szintén emelkedik, Ezek az adatok, azt hiszem, eléggé bizonyítják, hogy az államvasutak pénzügyi kérdésének megítélésénél nem szabad egyszerűen arra a fiskális álláspontra helyezkedni, hogy nekünk több pénz kell, ennek következtében a tarifát emeljük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azonban én még egy körülményt akarok a t. ház figyelmébe ajánlani, s ez az, hogy az államvasutak jövedelmezőségének megítélésénél nagyon hasznos volna, ha a t. kormány egyszer megbízást adna arra nézve, hogy az államvasutak költségvetése egészen üzleti alapon állapittassék meg, mintha az kereskedőczég volna, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) ha tehát mindaz, a mi ingyenes teljesítés a vasút részéről, a mi szolgálatot tesz az államvasút a postának, — erre példa van Poroszországban, s ezt nálunk is utánozni lehetne — és a mit a vasút más kormányzati ágak érdekében tesz, mindaz a vasút javára és az illető ágnak terhére íratnék. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugyanez áll arra, a mit a vasút a hadügyi kormányzat érdekében teljesít, pl. katonai száuitás stb., továbbá, a mit az iparfejlesztés érdekében tesz. Ide tartoznak más ingyenes szolgálatok is, az ingyenjegyekkel való utazás. Ez mind tekintetbe veendő. Itt komikus dolog az, a mi a költségvetés indokolásában foglaltatik, hogy azért, mert az állam több embernek ad kedvezményes jegyet, — 69.000 jegyről van szó... Sümegi Vilmos : A hogy Jeszenszky parancsolj a! Földes Béla : . . . ezért az államnak nemcsak kevesebb bevétele van, hanem nagyobb kiadása, mert több embert kell alkalmazni ezen ügyek elintézésére. Furcsa helyzet, hogy az állam nemcsak elesik bizonyos jövedelemtől, hanem ezen elesett jövedelem neki még nagyobb kiadást okoz. Abból a szempontból említem fel mindezt, mert én nagyon tanulságos összeállításnak tartanám, ha egyszer ilyen magánüzleti alapon összeállított költségvetéssel bírnánk. Nem akarok erre a momentumra nagy súlyt fektetni, de tudjuk, hogy vannak tisztviselők, a kik magukat azonosítják bizonyos kormányzati ággal, és ezeknek tevékenységét csökkenti, buzgóságukra kedvezőtlen befolyást gyakorol, ha folyton hallják, hogy mily eredménytelen a működésük. Ha ezen az alapon történik egyszer a költségvetés összeállítása : ez jótékony, s erkölcsi hatással is lenne, megmutatván, hogy nem áll az, hogy itt oly óriási vagy egyáltalában valamiféle deficzittel dolgozik ez a fontos közgazdasági ág, hanem ez csak ugy látszik, mert terhelve van sok olyan szolgálattal, a mely jövedelmezőségére károsan hat vissza. Mivel a kérdést pénzügyi szempontból kissé megvilágítani óhajtanám, itt még egy megjegyzést akarok tenni és ez vonatkozik egyáltalában az állami üzemek pénzügyi kezelésére. Az én szerény felfogásom szerint t. i. az állami üzemek pénzügyi kezelésének — legyen az az üzem a, vasút, a posta,