Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-325

325. országos ülés 1912 január 15-én, hétfőn. lOg nom, hogy voltaképen már itt, vagy pedig a, sajnos, még hosszas tárgyalásokat igénylő véderőtörvényj avaslatok tárgyalása alkalmával mondjam-e el azokat. Ezen bevezetés után az egyes észrevételekre akarok röviden reflektálni. (Halljuk!) Gróf Somssich Tihamér t. képviselőtársam diffikultálta azt, hogy magyar csapatok Ausztriában vannak elhelyezve és ebben bizonyos czélzatosságot lát. Részemről e tekintetben semmiféle czélzatosságot sem tudok felfedezni és ezt majd avval is indokolom, a mit épen gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam itt elmondott. (Halljuk!) Nevezetesen ugy áll a dolog, hogy igaza van gróf Somssich Tihamér t. képviselőtársamnak abban, hogy a területi elhelyezés mozgósitási szempontból a legjobb, tekintettel arra, hogy abban a hadkiegészítő kerületben, a melyben bizonyos csapatok el vannak helyezve, leghamarább vonulnak be mozgósítás esetén a csapatok; ennek következtében a mozgósitás leghamarább kész s igj" a felvonulás is abból a kerületből a leghamarább történhetik meg. Igen ám, csakhogy azt látjuk, hogy majdnem minden nagyhatalomnál vannak ezen szabály alóli kivételek, a mennyiben hogy ha békés viszonyok vannak is, számitva az esetleg bekövetkezendő háborúra, a csapatokat bizonyos határok mentén rendszerint már előre is összpontositani szokták a végből, hogy ezeknek biztositása alatt a felvonulás minél hamarább és minél jobban megtörténhessék. (Helyeslés jobbfelől.) Ez a kontroverz kérdés volt az, a melyre épen gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam alludált akkor, midőn azt mondta, hogy bizonyos déli nagyhatalmasság csapatösszpontositását az északi határán tartja és ennek következtében arra is konkkludált, hogy nekünk hasonlóképen ilyen tömöritett csapatelhelyezéseket kell a monarchia déli határán keresztülvinnünk. Visszatérve arra, a mit gróf Somssich Tihamér t. képviselőtársam mondott, hogy t. i. nem tartja helyesnek azt, hogy épen magyar csapatok helyeztessenek el Ausztriában, e tekintetben utalnom kell arra a geografikus helyzetre, a melyben a monarchia van. (Halljuk!) Nevezetesen mi katonai szempontból úgyszólván a belső területet képezzük, mig ellenben a külső területet Ausztria képezi s ennélfogva, ha mi háborúba elegyedünk bizonyos hatalmassággal, természetes dolog, hogy azokat a határokat kell bizonyos csapatokkal jobban dotálnunk, hogy ezeknek biztositása alatt a felvonulást eszközölhessük. Még egyszer felemlítem, hogy semmiféle czélzatosságot abban nem látok, hogy épen magyar csapatok Ausztriában vannak elhelyezve. Polónyi Géza". Nagy gazdasági hátránya van ! (Mozgás és jelkiáltásoka szélsőbaloldalon : Bécsben ! Miért vannak Bécsben ?) Hazai Samu honvédelmi minister: Ezt én tagadásba nem veszem; én itt csak katonai szempontból indokolom az egészet. Rosenberg Gyula: Geográfiával nem lehet vitatkozni! Hazai Samu honvédelmi minister: Gróf Somssich t. képviselőtársam arra is alludált, hogy a hadügyministeriumot bécsi hangok, még pedig szarkasztikus hangok »Böhmische Monturwirthschaft«-nak nevezik. Lehet, hogy vannak ilyen szarkasztikus nyelvek odaát, de a hadügy ministerium, a mint én az egész organizáziót ismerem, nem érdemli meg ezen szarkazmust, annál kevésbbé, mert tudom, hogy ott igen pontosan, igen jól és nagy konczepcziókkal dolgoznak. Áttérek már most Bakonyi Samu t. képviselőtársam fejtegetéseire. Ö beszédét tulaj donképen három részre osztotta. Az első részben a honvédségi organizáczióról beszélt, a mely bizonyos tekintetben a budget keretébe is tartozik, azután olyan dolgokról is szólt, a mik a véderőtörvény keretébe tartoznak és végre általános politikai fejtegetéseket tett, a melyek — engedjen meg a t. képviselő ur — az én hatáskörömön kívül állanak. A mi a t. képviselő urnak azt az állitását illeti, hogy sajnálatra méltó körülmény az, hogy a honvédség mint önálló sereg nem fejlesztetik ki, pártállásánál fogva természetesnek tartom ezt a kijelentését. Azonban az egész intézmény, mint méltóztatik tudni, a hatvanhetes bázison áll, s én egészen nyíltan kimondom, hogy a magyar kir. honvédség önálló hadsereg jellegével nem bir, ennek következtében fel sem ruházható azon attribútumokkal, a melyek az önálló hadsereget, mint ilyet, megilletik. Többek között méltóztatott mondani, hogy szükséges volna, hogy vezérkarral láttassék el a magyar kir. honvédség. Ha a magyar királyi honvédség nem önálló hadsereg, akkor számára vezérkart, a mely tulaj donképen az egész hadsereg számára dolgozza fel a teendőket, teljesen lehetetlenség volna felállítani, annál kevésbbé, mert hiszen ez óriási pénzbe kerülne s a mellett az a munkakör, a melylyel tulaj donképen egy vezérkarnak birnia kell, nem volna megadható neki. így van ez a műszaki csapatokkal is. Műszaki csapatok csakis ott alkalmaztatnak, a hol nemcsak önálló hadtestek vannak, hanem a hadsereg önmagában, mint önálló hadsereg lép fel, mert hiszen a műszaki csapatok csak a hadsereg csapatainak tartalékát képezik, és nem első vonalban, hanem a hadsereg mögött működnek rendszerint; tehát ezen az alapon műszaki csapatoknak felállítása nálunk csak pénzbe kerülne és a magyar kir. honvédség, mint olyan, nem is használhatná fel azokat. A t. képviselő ur az altiszti kérdésről is tett említést. Minthogy erről a kérdésről nemcsak ő, hanem három ellenzéki képviselő ur is beszélt, erre majd beszédem későbbi folyamán röviden kitérek. Polónyi Géza képviselő ur diffikultálta azt, hogy tulaj donképen a paritás a magyar kir. honvédség és az osztrák Landwehr között nincsen meg.