Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

322. országos ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. 5 drágaság nyomása alatt felmerült igényeket, a melyek a pénzügyi bizottság előtt is ismeretesek voltak, tulaj donképen ez az emelkedés sem orvosolja. A pénzügyi bizottság ezeket szintén megfontolta, de, sajnos, egyetlen tárcza keretében ezek az igények egyáltalán nem oldhatók meg, és igy át kell engednünk ezeket az általános megoldásnak, a melyre nézve a t. pénzűgyminister ur a háznak annak idején már bejelentést is tett. Már most, a mi a központi igazgatás költségeit illeti, a rendes kiadások egészben véve 1,086.226 koronával vannak felvéve és az emelkedés itt csak 77.114 korona, a mit a forgalom természetes emelkedése bőven indokol. Az átmeneti kiadásoknál azonban a központi igazgatásnál 573.335 korona többkiadás mutatkozik. Ennek a többkiadásnak magyarázata az, hogy a büntetéspénzek országos alapjának dotáczióját kellett emelni a tavalyi 480.000 koronáról az idén 1,043.000 koronára, ugy hogy itt 563.000 korona többkiadás mutatkozik. A megmaradt 10.000 korona többkiadás pedig az országos birói és ügyészi egyesület internátusának költségére forditott eddigi 10.000 koronának 20.000 koronára való felemelésére szolgál, A kir. Curiánál a kiadás-emelkedés csekély, a mennyiben csak 12.339 koronát fog tenni, és ez egy uj tanácselnöki állás szervezésével függ össze. Az átmeneti kiadásnál csekély 10.000 koronáról van szó, mely a Curiánál szükséges két aktaszállitó automobil beszerzésére való. Sajnos azonban, hogy a királyi Curia ügymenetében a hátralékok emelkedéséről kell megint beszámolnunk az elmúlt esztendőről is, a mennyiben az 1910. évi 3007 darab hátralékkal szemben 1911. végén 3728 hátralék áll, vagyis az 1911. év ismét 721 darab hátraléktöbblettel záródott le a kir. Curia ügyemenetében, jóllehet az akták elintézése kedvező, a mennyiben az elintézés 245-tel volt több. A hátralékok emelkedésének okairól szólva, azt kell hinnünk, hogy a hátralékok emelkedése a Curiának választási ügyekben való bíráskodásából származik, a mennyiben a Curia itt igen jelentékeny munkával van megterhelve, mely eredeti feladatához tulajdonképen nem tartozik. (Ugy van ! jobbfelől.) Ha tekintetbe veszszük az utolsó választás idejétől az elmúlt esztendő végéig terjedő cziklust, akkor azt látjuk, hogy az 1910. évben a választásoktól számitva 9 hónap alatt a Curiánál választási bíráskodási ügyekben 82 ülést kellett tartani, melyeknek mindegyike 6 birót vett igénybe, az 1911. esztendőben pedig 116 ülést hat-hat biróval és 29-et öt-öt biróval. Ez összesen 227 ülés, mely a Curia ebbeli megterheltetését körülbelül kifejezi. Ezenkívül a kisebb választási ügyek, vagyis a választási jogosultságra vonatkozó ügyek is rendkivüli emelkedést mutatnak a kir. Curián, a mennyiben — hogy csak a legutolsó esztendőket emlitsem — 1908-ban 169, 1909-ben 218, 1910-ben már 1164 és 1911-ben is 1025 hasonló ügy intéztetett el a Curián, Mivel pedig ezen ügyek bátralékben maradást nem tűrnek, hanem azonnal elintézendők, a peres ügyek hátrányára számottevő munkatöbbletet jelentenek. Figyelembe kell venni továbbá a Curiánál azt is, hogy a kisegítő birák száma, a mi eredetileg 27 biró volt, az utolsó két év alatt 18-ra, majd pedig az elmúlt évben 3-ra szállt le, tehát a kii. Curiánál a birói munkaerő e részben is jelentékenyen csökkent. Kétségtelen, hogy mindezen okok nem magyarázzák meg egészen ezeket az 1907 óta folytonosan kedvezőtlenül fejlődő hátralékokat, mindazonáltal különösebb érdekkel birnak a t. képviselőházra azért, mert megmagyarázzák, hogy mennyire sürgős egyebek közt a birói szervezet pótlásáról szóló, a t. ház előtt fekvő törvényjavaslat tárgyalása, melynek segélyével a tanácsok létszámának leszállításával ezek az exorbitáns hátralékok elintézhetők, illetve ezeknek további szaporodása meggátolható lenne. A kir. tábláknál csekély többlet mutatkozik, 24.703 K, mely jobbára személyi javadalmazások javitására szükséges. A főügyészségeknél szintén csak 11.191 K a többlet, mely további magyarázatra nem szorul. A törvényszékeknél és járásbíróságoknál a többlet azonban már 643.871 K. Ebből a személyi illetmények emelkedésére 623.871 K esik. Ezt az emelkedést ennél a czimnél 10 uj bírósági jegyzői és 50 uj Írnoki állás szervezése magyarázza meg, melyek ezen összegnek jó részét felemésztik. Egyszersmind örvendetes tényként kell azt is jelentenem, hogy a díjtalan joggyakornoki állások avi tikusi ntézménye rövid idő alatt fokozatosan meg fog szűnni e tárcza keretében. A törvényszékek és járásbíróságok cziménél mutatkozik még beruházási többlet 1,047.684 K. A ministeri indokolásban részletesen fel vannak sorolva azok az építkezések és beruházások, melyek szükségessé tették e jelentékenyebb emelkedést. Talán elég megemlítenem, hogy a pestvidéki kir. törvényszéknek immár rég tarthatatlan lakásviszonyai megoldását ; az építés Budán már megkezdődött és ez egymagában a jövő esztendőben 800.000 K-át vesz igénybe. A királyi ügyészségeknél a többlet 359.562 K, melyből a dologi kiadásokra 325.000 K esik. Itt tulaj donképen fegyházakról és más építkezésekről van szó. A bűnügyi költségek is emelkednek 185.000 K-val, mely költségek már hosszú idő óta szinte mindenütt emelkedő tendencziát mutatnak. Jelenleg 4,585.000 K évi összegre rug ez az átalány. A patronázs részére az uj hitelemelkedés 140.000 K, mely 600.000 K-ra egészíti ki a patronázsnak nyújtott támogatást, a mit bőven indokol az az eredmény, a melyet eme jól bevált társadalmi intézménynyel elérni sikerült. Az országos büntető intézetek tételénél kevesebb kiadás mutatkozik 225.210 K-val, még pedig azért, mert e czim alatt nagymértékű átszervezés folyik, a mennyiben a minister a szamosujvári országos fegyintézetet feloszlatta, s következőleg