Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-306

78 306. országos ülés 191Í deczember 5-én, kedden. Ezek az erdők a fáikat azért termelik, hogy bizonyos kereskedők, bizonyos iparosok és bizonyos Kzállifrók nyerjenek rajta, mert az államkincstár a saját fáját idegeneknek adja el. Aztán megnéztem az államvasutak számadásait és itt viszont meg kellett állapitanom, hogy mennyi tömérdek fára van az államkincstárnak szüksége ; és az az államkincstár, a melynek annyi tömérdek erdeje van, hogy abból ezer és ezer holdat ingyenes kihasználásra is elajándékozott a múltban, az az államkincstár külföldi embertől veszi a fát a saját vasútja részére háromszoros áron. Hát, t. képviselőház, én nem nyugodtam meg ennél a kérdésnél és azt mondtam : elmegyek a földmivelésügyi ministeriumba, hátha ott okosabb emberek vannak, mint a kereskedelmi ministerumban és megkérdem : magyarázzák meg nekem azt, hol van ott az állam üzlete, hogy az állam a saját fáját aránylag olcsón adja el és a közvetitőktől drágán vásárolja vissza ? Azt mondták a földmivelésügyi ministeriumban : mi ettől a rendszertől nem tágitunk, mert ha ingyen adnók oda a saját fánkat rezsi-költséggel az államvasutaknak ugy, a hogy a diósgyőri szállítja a sint, a saját üzemben levő diósgyőri a saját üzemben lévő vasútnak, akkor az erdők nem jövedelmeznének. Hát, t. képviselőház, a földmivelésügyi ministerium szempontjából azért kell olcsón eladni a fát, hogy az erdők jövedelmezőségi perczentje nagyobb legyen és az államvasutaknak ugyanezt a fát kell drágábban visszavenni, a melyet a földmivelésügyi ministerium eladott. Ugy értem a dolgot, mert ott tisztességes kezelés van . . . Sümegi Vilmos: A földmivelésügyi ministeriumban nagyon tisztességes a kezelés ! Nem lehet kifogás ! Lengyel Zoltán: ... azért kell ezt a iát drágábban visszavenni, hogy ismét az államvasutak üzleteredményei legyenek rosszabbak. Vagyis az államkincstár a kartellek ellen nem akar küzdeni és a mikor általános drágaságról panaszkodik, a saját faszükséglete részére kétszeres közvetítést kivan meg, és mert Magyarországon nincsenek becsületes emberek, a kik slippert tudnak csinálni a magyar államkincstár erdejéből, az osztrákhoz megy, az osztrák czéget keresi meg, annak utján szállíttat. Ez a kormány is kötött 370.000 darabra Eislerékkel megállapodást épen ugy, mint a múlt kormány és a jelen kormán}

7 legfeljebb csak jobb árak mellett, de még mindig nem jutott azon rezonábilis álláspontra, hogy a fa itt terem, és ha az államvasutaknak szüksége van reá, vegye elő az állam a saját fáját és ne menjen istentelen sok költséggel a külföldre, hogy a külföldi ember visszaszállítsa neki. Bocsánatot kérek, ha az állam a drágaságot akarja megszüntetni, üldözze ki a kufárokat a templomból, kezdje meg rezsiben a munkát; nézetem szerint a földmivelésügyi ministerium olyan tisztességes gazdálkodást folytat, hogy a rezsi-költségek nem lesznek olyan nagyok, hogy azt mondhassa a ministerium ; drágábban veszem. mintha máshol vásárolom. De ugyanez legyén így a kőszénnél és még minden más egyébnél. Nem elég, t. ház, hogy a szerződések gyalázatos rosszak, a mit nem én mondok, de az előadó ur állította, hanem a szállítások még rosszabbak és egyetlen egy esetben sem törte össze sem a ministerium, sem az államvasutak igazgatósága a rossz szerződéseket annak alapján, hogy azok a szállítók nem feleltek meg, a miért pedig minden kereskedő felbontja a szerződést, ha a szerződés feltételeivel a szállítók visszaélnek. A kereskedelmi ministerium egy esetben sem tudott még egyetlen egy tolvajt sem megfogni, pedig az erzsébettéri verebek is csiripelik és tudják, ki hogyan és mit csinál. Nem térek ki sem személyekre, sem dolgokra, hanem épen a napokban és tegnap volt hozzá még egy momentum, ennél fogva csak egy pár szóban fogom érinteni a vörösréz szállításának legutóbb történt esetét. A vörösréz szállításának adatai a következők : a legklasszikusabb esete annak, hogyan gazdálkodnak Magyarországon. A vörösréz szállításának adatai azok, hogy ugyanaz a czég szállítja a magyar államvasutaknak, a Kassa—Oderberginek, az osztrák vasutaknak és a Balkánvasutaknak a vörösrezet; és most mi a helyzet í Hogy a nyers vörösréz alapárától eltekintve, a melyet a londoni börze árai szerint kell venni, a felpénzt, vagyis a félgyártmánynyá való kidolgozás költségeit a magyar államvasút több, mint kétszeres összegben fizeti meg, mint bármelyik Balkán-állam vasútja és a legklasszikusabb az, hogy ugyanaz a czég szállít Ausztriába és Magyarországba, de azzal a kis különbséggel, hogy a vörösréz-huzalnál a felpénz, a mennyiért a Nordbahn veszi a huzalt, illetve a mennyit fizet a félgyártmány feldolgozásáért, 9 korona 58 fillér, a magyar államvasutaknál 48 korona. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) A vörösréz-kúpoknál a Nordbahn fizet 22 korona 45 fillért, a magyar államvasutak 125 koronát. (Zaj és felkiáltások jobb felől: Az lehetetlen !) Sümegi Vilmos: Az a liferáns már udvari tanácsos ! Fodor Kálmán : Az lehetetlen ! Itt tévedésnek kell lenni! Lengyel Zoltán : Kérem, ezek hiteles adatok. Fodor Kálmán : Lehetetlen ! Lengyel Zoltán: Kérem. A tömör vörösrézrudaknál a Nordbahn fizet 17 korona 85 fillért, a magyar államvasutak 63 koronát. De legczifrább a helyzet a rézrudaknál, a hol az osztrák vasutak megkötött szerződése 19 korona 85 fillérről szól métermázsánként, a magyar államvasutaké pedig 110 koronáról, holott nagyobb méretű csöveket Magyarországon elő sem állítanak. (Zaj jobbfelől.) Hát, t. képviselőház, azt mon,dhatná valaki erre, hogy hiszen osztrák viszonyok és magyar viszonyok. (Ugy van ! balfelől.) Kubinyi Géza : Azt a szerződést csak Szterényi köthette ! Máskép nem lehet! (Derültség.)