Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-306
306. ORSZÁGOS ÜLÉS 1911 deczember 5-én, kedden, NáVay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, — Elnöki előterjesztések. — Az 1912. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. (Kereskedelemügyi táreza.) A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Beöthy László, gr. Serényi Béla, gr. Zichy János, Székely Ferencz, Hazai Samu. (Az illés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. te A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Vermes Zoltán jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat Rudnyánszky György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hammersberg László jegyző ur fogja jegyezni. Kérem Vermes Zoltán jegyző "urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a képviselőház 1911 deczember hó i-én tartott ülésének jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e észrevétel a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha nincs, ugy azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Budapest székesfőváros közönségének feliratát az egyesülési jognak törvényalkotás utján való biztosítása tárgyában. A fertőrákosi, szarvkői és vulkapordányi gazdaszövetségeknek Bolgár Ferencz országgyűlési képviselő ur által ellenjegyzett kérvényeit az argentínai és a szerbiai husbehozatal ügyében. Elnöki előterjesztésem a következő: a ház a bemutatott feliratot és kérvényeket a házszabályok 242. §-a alapján a kérvényi bizottsághoz áttétetni rendeli. Napirend szerint következik a kereskedelemügyi táreza (írom. 418) költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Ki van szólásra felírva ? Hammersberg László jegyző: Lengyel Zoltán ! Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Hosszú idő óta igen sok panasz hangzik fel ebben az országban a tekintetben, hogy a magyar közvélemény és a parlament a közgazdasági kérdések iránt nem érdeklődik. Én annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy ha ez a panasz annak idején jogosult volt is, ma már a viszonyok mégis meglehetősen megváltoztak és talán kezdetén vagyunk annak az időszaknak, mikor a közvélemény nemcsak általánosságban, hanem a szakkérdések szempontjából is kezd nemcsak foglalkozni ezekkel a dolgokkal, hanem érti és megoldásra is viszi ezeket. T. képviselőház! Ez a felfogás abból ered, hogy a magyar közvélemény is meggyőződött arról, hogy ennek az országnak a haladása a közgazdasági kérdések mikénti alakulásától függ és -különösen, hogy az ország jövendőbeli sorsának jobbrafordulása a kereskedelemügyi táreza keretében történő reformoktól és intézkedésektől van legnagyobb részben függővé téve. (ügy van 1 balfelől.) Ez a felfogás és ez a hangulat ad talán nekem is bizonyos jogosultságot arra, hogy a táreza költségvetéséhez hozzászólhassak és tehetem ezt erről az oldalról annál is inkább, mert hiszen a többség igen tisztelt előadója még sokkal szakszerűbb ellenzéki beszédet tartott, mint a minőre én magamat talán jogosítottnak érezném. Ez igazolja azt, hogy ezen a téren sok a teendő, de igazolja azt is, hogy megvan immár a jóakarat arra nézve, hogy ezeknek elég is tétessék. De a mily mértékben konstatálni kell a jóakaratot s konstatálni kell a belátást ugy a közvélemény, mint a többség részéről, épen ugy kénytelen vagyok megállapítani, hogy ez a jóakarat mégis jórészben írott malaszt marad. Mert hiszen a jóakarathoz szükséges objektív felfogás, szakszerűség és egyéni konezepezió egész kereskedelmi politikánkból hiányzik. Hiányzik ez már úgyszólván az egész alkotmányos korszakban és csak egy időszakra nézve szokott a történetíró kivételt tenni
