Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-320
538 320. országos ülés 19ll deczember 22-én, pénteken. felekezetnek tekinteni, mert ő közöttük és a neológok között dogmatikus, vallási tételbeli különbségek vannak. Ezek históriai tények. Hogy szabadjon csak egy különbséget mondani, a Schulchan Aruch tekintetében vannak oly különbségek, melyeket a neológok nem fogadnak el ugy, mint az ortbodoxok. Múltkor beigazoltam ezeket a tételeket. Most rátérek arra, mit kívántam én. Barta Ödön : Nem tartozik ide! Polónyi Géza: Azt akarom megmagyarázni, mit értettem én konfesszió alatt. Világosan azt mondtam, hogy én nem követeltem a konfessziót akkor sem, mikor a reezepczióról volt szó, tanácsolni azonban most is tanácsolom, hogy az helyes volna, ha ezen a területen a megegyezés létesíttetnék az ortbodoxok és a neológok között, és ha ez a megállapodás publikáltatnék. Ezt mondtam, itt van a napló. Bocsánatot kérek, hiszen ha Löw Lipótnak a konfesszióját aláíratják az urak valamennyi orthodox rabbival, én leszek a legboldogabb ember, a ki ezért üdvözölni fogom az egyházat. Bakonyi Samu : Ezt a védelmet megköszönik! Polónyi Géza: Azt pedig csak méltóztatnak konczedálni, hogy a létező két felekezet között az ethika tekintetében is, a vallásmorál tételei szempontjából is különbségek vannak. Bakonyi Samu: Azt már ők sem mondják! Rosenberg Gyula: Az a különbség, a mi a klerikális ós a nem klerikális katholikus közt. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Polónyi Géza: Hiszen a múltkor felhoztam tételeket e tekintetben. Azonban ezt sem hoztam volna fel itt a házban a kultusztárcza részletes vitájánál, ha világosan meg nem lettem volna támadva. T. képviselőtársam elfelejti, hogy Kelemen Samu ur hozta ezt a kérdést az általános költségvetési vitából ide a részletes vitára, betek multán. Nekem tehát nemcsak jogom, de egyenesen kötelességem volt erre válaszolni. Megtettem ezt objektivitással és abszolúte semmiféle más szándék nem vezetett és ennél a szándékomnál megmaradok a jövőben is, hogyha vannak akármilyen felekezeti különbségek, a melyek a vallásmorál szempontjából más tanokat akarnak hirdetni, azoknak kiegyenlítését és publikálását követelnünk kell. Ez volt az álláspontom és ez nem sérthet senkit az ő felekezeti meggyőződésében vagy vallásában. Bakonyi Samu: Hazafisági konfessziót ne tanácsoljon nekem senki! Polónyi Géza: Én nem azt mondtam, hogy önnek tanácsolom a hazafisági konfessziót. Azt mondtam a t. kéjiviselő urnak és mondtam a háznak, hogy Németországban, a hol a hadsereg miatt volt kifogás, megtették 1897-ben még azt is . . . Bakonyi Samu: Tiltakoztak! Polónyi Géza: Nem tiltakoztak, egy konkrét hazafisági konfessziót tettek, a mint tegnap a t. képviselő urnak szívesen rendelkezésére bocsátottam volna és holnap is rendelkezésére bocsátom, hogy szószerint elolvassa. Most már a t. képviselő ur azt is megtagadja, hogy 1885-ben konfesszió történt Németországban. Hát a históriai tényeket nem lehet letagadni. Talán felvilágosítom t. képviselőtársamat és rendelkezésére bocsátom az annyi és annyi rabbi által aláirt és publikált, Lazarus rabbi által szerkesztett és országos gyűlés által promulgált konfessziót. Rosenberg Gyula: Azt mondja meg a képviselő ur, hogy két felekezetet reczipeált-e a magyar törvényhozás, vagy egyet? Huszár Károly (sárvári) : Kettő volt! Polónyi Géza: Ha szüntelen kérdésekre felelek, ne méltóztassék zokon venni, hogy a disztinkcziót is megteszem. A magyar törvényhozás, mikor a reczepezió volt, tényleg csak az izraelita vallást reczipiálta és felekezetekről nem beszélt. Hisz akkor is köztudomású volt, hogy létezik a neológ, létezik a status quo ante egyház és léteznek az ortbodoxok. De képviselőtársamnak tudnia kell azt, hogy akkor egy, nem is hallgatólagos, hanem formaszerü megegyezés is volt a kormány és az akkori vezetőség között, hogy ezen kérdések rendeztetni fognak. Méltóztassék Mezei Mórral beszélni és ő a t. képviselő urnak bizonyosan el fogja mondani ennek a kérdésnek történetét. Rosenberg Gyula: Ismerem! Polónyi Géza: De hiszen ez mellékes dolog, a tény ma az, hogy itt vannak különféle felekezetek és erre nézve megint nem értem, miért volt ideges t. képviselőtársam, mikor azt mondja egészen helyesen, hogy a zsidóság Magyarországon nem szabad, hogy magát külön nemzetiségnek tekintse. Teljesen helyes álláspont ez. Erre én közbeszóltam: de a czionisták nem. Hiszen egy egész légió aktát mutattam és mutathatok be t. képviselőtársamnak a szervezet tekintetében, mert a czionisták magukat külön nemzetnek is tekintik, mint vallás. A múltkor felolvastam a t. képviselőháznak az erre vonatkozó publikácziót. Bakonyi Samu: Meg is dicsérte őket. Polónyi Géza: Azt nem mondtam. Bocsánatot kérek, ha ón dicsérek valakit, — ha már ennél tartunk — én az orthodoxok vallásosságát dicsérem. Bakonyi Samu: A czionistákat tetszett dicsérni ! Polónyi Géza: En azt hiszem, hogy a ki ezeket a dolgokat sine ira et studio a képviselőház elé hozza, mikor ezek aktuálisak, abszolúte nem vét sem a felekezeti béke, sem a türelmesség tekintetében. Arra a sajnálatos dologra nézve, a mely itt előfordult, először az én emlékezetem szerint Magyarország képviselőházában, konstatálha-