Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-318

318. Országos ülés 1911 deczúmber %0-án, szerdán. 455 Magyarországhoz ragaszkodjék, iránta benső ér­zéssel viseltessék. Nem lehet közömbös, hogy ha ott egy olyan kormányzati rendszer van, vagy választási eljárás folyik, a mely talán vérig zak­latja és vérig izgatja a horvát nemzet felfogását és hozzánk való hűségüket megingatja. Akkor azután nem azt a bánt, vagy kormányt veszszük elő, a mely önkényesterveivel e züllött állapotot felidézte, de ha veszedelmek állanak elő Horvát­ország népének elidegenítésével, a magyar viszo­nyokhoz és a magyar kapcsolathoz való meginga­tásával, ez már olyan veszedelem, a mely ezeréves kapcsolatot képes meglazítani. Farkas Pál : A fiumei rezolueziőt maguk csi­nálták ! (Zaj balfelöl.) Lovászy Márton ; Az nem az elszakadást pro­pagálta ! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: De a bán az elsza­kadást, a trialista politikát propagálta ! (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Farkas Pál: Supilóékkal szövetkeztek ! (Foly­tontartó zaj.) Elnök : Csendet kérek a ház minden oldalán ! Holló Lajos: Ennek következtében nem fogadhatom el a ministerelnök urnak azon fel­fogását, hogy ezen választási kérdéseket nem hozhatnánk elő, mert ezek a viszonyok jellemzé­sére a legnagyobb sulylyal birnak, ezeket tehát a magunk részéről nagyon is éber figyelemmel kell kisérnünk. Azt mondják, hogy az unió érdekében tör­ténik ez, és e törekvések hazafiasak, tehát nekünk durva kézzel nem szabad hozzányúlnunk, mert nem tudjuk, hogy milyen károkat idézünk fel e kérdések megbolygatásával. Itt \an, a mit gróf Batthyány Tivadar közbe­szólásában mondott, és előző tartalmas beszédé­ben felemiitett, hogy mi jellemzi a mostani kor­mány unionista jellegét. Hát igen, a szavak. El­végre örömmel halljuk azt is, hogy az unióhoz ragaszkodnak. De a mikor a tetteket nézzük, ott két ellenzéki párt áll a kormánynyal szemben; az egyik az uniónak a hive, talán némi magya­rázati eltéréssel, a melyek hogy jogosak-e vagy nem, annak vitatásába most nem akarok bele­menni, a másik az unió nyilt ellenségének mondja magát, megtagadja, fel akarja forgatni a Magyar­ország és Szlavonország között fennálló kapcsokat és a trializmus irányában szövögeti a szálakat. (ügy van ! ügy van! a baloldalon.) Ha megnézem már most, hogy ez az unió­barát kormány, a mely Magyarország irányában a kapcsokat erősíteni akarja, a két rossz közül melyiket választja ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek t. képviselő urak ! Holló Lajos: ...nevezetesen azt az ellen­zéki pártot-e, a mely Magyarországhoz közelebb áll, avagy a mely attól elszakadni kíván, akkor azt látjuk, hogy a testvéri barátkozásnak és szeretke­zésnek összes szálai összekötik a bánt avval a párt­tal, a mely a szélső radikális közjogi ellenzéket képezi. (JJgy van! a baloldalon. Félkiáltások jobb­felől: Önök Supüóval szövetkeztek! Felkiáltások balfelol: Önök meg Starcsevicscsal!) Gr. Batthyány Tivadar: A pótválasztásoknál kirendelték a tisztviselőket! (Zaj. Elnök csenget.) Sümegi Vilmos : Supiló is van olyan magyar­barát, mint Tomasics ! Tomasics a leggonosszabb. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Kérem Sümegi kép­viselő urat ! Holló Lajos : Vájjon az unió érzését erősítjük azzal, a mikor nemcsak ilyen pártokat szaporí­tunk és támogatunk és kedvezőbb helyzetbe akarjuk hozni, mint a másikat, hanem akkor is, a midőn Magyarországnak és a magyar biroda­lomnak közös igazgatási szerveit, a melyek Hor­vátország területén a magyar államnak, a magyar birodalomnak méltóságát, hatalmát képviselik, érintetlenségét és hozzáférhetetlenségét minden párttal szemben, ezeket egy párt szolgálatába bocsátjuk. E ténykedésünk és egyoldalúságunk által épen a magyar, nagy, birodalmi intézkedé­sekkel szemben az ellenszenvet keltjük fel. Hiszen látjuk a panaszok egész légióját, a melyek a ma­gyar pénzügyi igazgatás, a magyar posta- és vasúti szolgálat, a magyar földmivelésügyi köze­geknek intézkedései ellen felmerülnek, teljes mér­tékben beledobják azokat az ottani párthar­czokba, hogy a most fennálló kormányzat segít­ségére siessenek és minden befolyásukat felhasz­nálják szerintem jogtalanul arra, hogy egyik vagy másik párt irányában ők a döntés jogát érvé­nyesítsék. Ezek mind nem olyan eszközök, a melyek az uniónak erősítésére szolgálnak ; de én egyáltalában nem tudom azt, hogy helyes volna-e, ha bármelyi­künket oda állítanának Horvátország kormányza­tának élére, hogy ott békés és Magyarország irá­nyában barátságos érzéseket keltsen, hogy mon­dom, egyáltalában helyes lenne-e akkor, hogy ő ezen nagy és nemes czél érdekében olyan eszközöket foganatosítson, a melyeknek egyrészről a törvény­ben gyökerük nincs, másrészről pedig nemcsak Horvátországban keltenek gyűlöletet, hanem egy­úttal egész Európa előtt (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a magyar kormányzatnak és kor­mányzati érának alkotmányos j ellegét szomorú szín­ben tüntetik fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem hiszem, hogy ez az uniónak érdekében állana. Tegyük fel, hogy nem birjuk szándékun­kat keresztülvinni Horvátországban ; hogy a hor­vát tartománygyülésen lesz egy többség, a mely Magyarországgal szemben az uniónak, a hozzánk való tartozásnak azzal azt az érzését nemfogja érezni, a melyet mi kívánnánk és közjogi rendünk szerint megkövetelünk. Vájjon milyen következménye lehetne ennek % Mindenesetre bizonyos mértékben káros, de az törvényhozási téren káros nem lehet, mert nem lehet egy pártnak és többségnek olyan hatalma, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy el­forgasson Magyarországon olyan közjogi kapcsola­tokat, a melyek ezer éven át, vagy legalább hosszú

Next

/
Thumbnails
Contents