Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-317
deczember 19-én, kedden. -427' 317. országos ülés 1911 akár vasúton könnyen odamehetnek és ott praktikusan tanulhatnak. (Igaz! Vgy van! halfélől.) Én különben is azt az egyetemet jobb szeretném nem benn a városban látni, (Helyeslés balfelől.) hanem valahol Budapest perifériáin, valahol künn, hol tényleg meg lenne valósítva az, a mi az igen t. kultuszminister ur törvényjavaslatában oly gyönyörűen van kontemplálva, hogy a tanár és tanitvány szorosabb nexusba jöjjön egymással. A Magyarországon létesítendő két egyetemről szóló törvényjavaslat indokolásában ez gyönyörűen ki van fejtve, s magam is roppant óhaj tandónak tartom, hogy bár fenn kell tartani a tanszabadságot és a tanulói szabadságot, mégis közelebb hozassék egymáshoz, a mennyire csak lehet, a tanár és a tanitvány. Ezért gondolom, hogy Budapest perifériáin kellene ezt a közgazdasági egyetemet felállítani, s ezzel e cél el lenne érve. Ezek után legyen szabad felolvasni indítványunkat a képviselőházhoz (olvassa) : »A gazdasági érdekképviseletek nevében tisztelettel javasolom, méltóztassék a közoktatásügyi minister urat utasítani, hogy a tervezett tudományegyetemekkel egyidejűleg törvényjavaslatot terjeszszen elő egy közgazdasági egyetem felállítására, s annak idején a ministerium törvényjavaslatot nyújtson be a tisztviselők minősítéséről, mely a gazdasági szakministeriumokban, az állam, a megye és a városok gazdasági ügykörrel biró hivatalaiban a tisztviselői állásokra, a közgazdasági egyetem vizsgázott növendékeit minősiti.« (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) T. ház ! Én szándékosan nem akarok most a kultuszbudgettel foglalkozni, szándékosan nem akarok annak részleteibe belemenni, inert nekem egy volt a tulaj donképeni czélom : ezt az indítványt megtenni, ezért kellett felszólalnom, s ezt nem akarnám megzavarni azzal, hogy politikai momentumokat hozzak be oly kérdésbe, a hol jjolitikai momentumoknak nincs helyök; de minthogy a szokás kötelességemmé teszi, hogy a budgetről is n}älatkozzam, legyen szabad kijelentenem, hogy ellenzéki mivoltomnál fogva a budgetet el nem fogadom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. házj! Az ülést újból megnyitom. A minister ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk !) Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! Nem szándékozom most hosszabb beszédet mondani, (Halljuk! Halljuk !) mert hiszen a múlt költségvetés tárgyalása alkalmával már részletesen kifejtettem az én kultúrpolitikám programmját. Beszéltem népiskolai politikámról, a közép- és polgári iskolák reformjáról, főiskolai politikámról, a művészetekről, színházakról stb. Erre, de különösen az idő rövidségére való tekintettel is, inkább csak a felhangzott beszédekre óhajtanék reflektálni. Annyival is inkább, mert a magam részéről nem akarnék túlságosan sok időt igénybe venni a parlamenti tárgyalásokra szánt időből, mert azt hiszem, nincs a parlamentarizmus érdekében, hogy indemnitásokkal dolgozzunk. (Helyeslés. Vgy van! Igaz! jobbfelől.) Ezért, t. képviselőház, lehető rövidséggel kívánok szólni. Mindenekelőtt kötelességszerűleg foglalkozni akarok a két vezérszónok beszédével, elsősorban Sághy Gyula igen t. barátomnak, másodsorban pedig Hock János t. képviselőtársamnak beszédével, a mennyiben ők parlamenti pártok nevében, és megbízásából beszéltek. (Halljuk I Halljuk!) Sághy Gyula t. képviselőtársam azt mondta, nagy meglepetésemre és mondhatom sajnálatomra, hogy szerinte én megszegtem két olyan kardinális igéretemet, melyet a múlt költségvetési vita alkalmával tettem. Egyik ilyen kijelentésem az volt, hogy én a napi politikát tárczám keretébe belevinni nem akarom és nem fogom ; a másik pedig az, hogy én a nemzeti érdeket és a nemzeti szempontot mindenek fölé akarom és fogom helyezni. (Halljuk ! Halljuk ! Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő .ur ezt az állítását két ténynyel akarja bizonyítani. Az egyik a második közjogi tanszék betöltése körüli eljárásom, a másik pedig az aradi román iskoláknál követett eljárásom. - - : Méltóztassék megengedni, t. képviselőház, hogy én mind a két kérdésre lehető rövidséggel válaszoljak. (Halljuk ! Halljuk /) A második közjogi tanszék kérdésében én kötelességszerűen ki akarom és ki fogom kaj> csolni gróf Apponyi Albert személyét, azért, mert tartozom neki, tartozom az ő szerénységének azzal, hogy itt e házban nem teszem kritika tárgyává az ő közjogi képességeit és közjogi tudását, a melyek minden kritikán fölül állnak és a melyeket mindannyian egyformán nagyra becsülünk. (Helyeslés.) Én ezt az ügyet kezdettől fogva a legnagyobb objektivitással tárgyaltam, és a legnagyobb tárgyilagossággal óhajtom azt most a t. képviselőháznak a maga valóságában bemutatni. (Halljuk ! Halljuk!) A budapesti egyetem jog- és államtudományi kara, valamint az egyetemi tanács, már régebben felterjesztéssel élt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez az iránt, hogy tekintettel a joghallgatók nagy számára és különböző más fontos tárgyi okokra, az egyetemen a magyar közjog és közigazgatási jog második párhuzamos tanszéke áUittassék fel. E felterjesztésben ugy a kar, mint a tanács tüzetesen kifejtette, hogy a magyar közjog és közigazgatási jog, mint bensőleg teljesen összeforrott két tantárgy, a közöttük létező szoros szervi összefüggésnél fogva egy tanár által adassanak elő a jövőben. (Helyeslés a jobboldalon.) Megjegyzem, hogy ez igy volt dr. Lechner Ágost és később dr. Kmety Károly tanároknál is. Az emiitett egyetemi javaslatot hivatali elődeim nem intézték el. (Halljuk! Halljuk!) Eti, 54*
