Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-316

316. országos ülés 1911 röviden akarok felszólalni, hogy inkább gyorsabb forgásba hozzam ezt a kereket. Mindenenkelőtt kö­szönetemet fejezem ki a kultuszminister urnak a felett, hogy az egyetemek régen vajúdó kérdését végre dűlőre juttatta. Nagyon sok érdek fűződött ezekhez a kérdésekhez, nagy nyilvános és kulissza­harcz előzte meg, épen azért elismerem, hogy meg­lehetős nehéz volt azt eldönteni, azért örvendhe­tünk, hogy végre hozzáfoghatunk a felállításhoz és a harcz véget ért. En a debreczeni egyetem mellett exponáltam magam és különösen örvendek, hogy ez sikerült. örvendünk neki, de most már őszintébben is nyi­latkozhatom a felett, — miután Pozsony városának sem okozunk károkat — hogy én Pozsonyt nem tartottam arravalónak, hogy oda egyetemet állit­sunk fel, daczára annak, hogy elsőrendű kultur­hely, nagy, czivilizált, előkelő, gazdag, magas szín­vonalú város, de annak még sincs értelme, hogy Európa egyik leghíresebb egyetemétől egy óra­járásnyira uj egyetemet állítunk fel Magyarorszá­gon, mert nem remélhetjük és nem kecsegtet­hetjük magunkat azzal, hogy a kik Bécsből ki­szorulnak, majd Pozsonyba mennek, miután Po­zsony egy arasznyira fekszik a határtól geográficze és Ausztria területe jobban hozzátartozik, mint Magyarország területe. így mint egyetem, ha még olyan hatalmas egyetem is, nagy befolyást és hatást nem gyako­rolhat Magyarországra. Lehet, hogy ezzel azt akarják előmozdítani, hogy gyorsabb tempóban menjen Pozsony magyarosítása, mert bizony még eléggé német város Pozsony. (Ellenmondások jobb­felöl.) Hogy intézményeknek, még nagyobb szabású intézményeknek sincs e tekintetben hatásuk Po­zsonyra, azt látjuk abból is, hogy Pozsony históriai jelentőségű, koronázó város, ott volt az ország­gyűlés, ott voltak a képviselők, a patvaristák, a juratusok, az egész országgyűlési ifjúság és Pozsony megmaradt sült német városnak. Szüllő Géza : Az bizony magyar város egészen ! Rákosi Viktor : 67 után kezdett csak a magya­rosodás ösvényére lépni . . . Szüllő Géza : Az érzés teszi a hazafiságot ! Rákosi Viktor : ... és ugy hallom, szép előre­haladást tett ezen a téren, de Temesvár óriási mértékben megelőzte Pozsonyt e tekintetben. Preszly Elemér: Szeged! Rákosi Viktor : Az magyar város volt mindig, de Temesvár tökéletesen olyan német város volt, mint Pozsony, és most megelőzte, mert Temes­váron például német színészet nincsen, ellenben Pozsonyban van még mindég német és magyar. Szóval, ha két egyetemet állítanak fel, a másodikat Szegeden kellett volna felállíttatnia, vagy más ilyen magyar helyen. (Zaj a középen.) Ez az én meggyőződésem. Áttérve, t. ház, a debreczeni egyetemre, mind­nyájunknak az legyen a törekvésünk és a minister urnak elsősorban, hogy Debreczenből egy igazi tanuló és tanító fővárosát csináljuk meg Magyar­KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIII. KÖTET. augusztus 18-án, hétfon. 401 országnak, a mely feladatnak Budapest nem felel meg egészen a dolog természeténél fogva. Arra, hogy a professzorok tanuljanak és tudományukat előrevigyék és maguk is előre haladjanak, beval­lom, ilyen nagyszabású kulturéletre, világvárosi életre Budapest nagyon alkalmas. De arra, hogy a tanulók intenziven tanuljanak, Budapest ke­vésbbé alkalmas, mint bármilyen más egyetemi város. Welsnek van egy fantasztikus regénye, a mely a második ezer évben játszik, a hol fel van­nak osztva a városok tanuló és mulató városokra. A hogy ott a mulató városokat leirja, mondhatom, Budapest veszedelmesen hasonlít e képhez. Itt minden házban kávéház vagy bormérés, pálinka­mérés van, minden második házban egy mozi és minden tizedik házban egy kabaré, nem is szólva a színházakról és mulatóhelyekről, a melyeknek helyi fekvéséről nincsen bővebb tudomásom. Ilyen városban igen erős, puritán karakterű fiatal embernek kell lennie az illetőnek, a ki ezen csábításoknak ellent tud állani. És viszont képzel­jék el azt az első éves jogászt, a ki soha Budapesten nem volt, egyszer csak betéved ebbe a tündér­városba, hogy fog az kinézni a tanulással 1 Es az a falusi ember, a ki szolid gondolkozással jött ide, a rövid néhány egyetemi év alatt meg­szokja a látványosságokban bővelkedő várost, a szórakoztató életet és csak nagy keservesen tud visszamenni az ő csendes vidéki életébe; egész életén át arra törekszik, hogy visszakerüljön Pestre, minden protekcziót, élő és holt embereket megmozgat, csakhogy visszakerüljön Budapestre, ez az egyetlen törekvése. (Igaz ! Ugy van !) Ezért örömmel üdvözlöm egy ilyen egyetemi városnak megteremtését, mint a milyen Debreczen, a mely városnak ezen a téren régi, évszázadokra vissza­menő múltja van, a hova a régi magyar deákélet emlékei fűződnek, a mikről mindannyian tu­dunk. Hogy Debreczennek egyetemi várossá eme­lése mit jelent Magyarországra nézve, azt mind­nyájan átérezzük. En a magam részéről szeretném, ha ehhez a városhoz a jövőben is olyan szép em­lékek fűződnének majd, és Debreczen necsak protestáns egyeteme révén, hanem puritán és egy angol egyetemi város jellegével biró élete által is legyen Magyarország egyik vezető tanuló­városa, (Helyeslés a bal- és a szélsőbahldalon.) ugy hogy az ember nyugodtan adhassa oda gyermekeit, abban a biztos tudatban, hogy ott őket testileg­lelkileg kinevelik, és igazi karakterrel, puritán erkölcsökkel, valódi tudással felszerelve bocsát­ják Id az életbe. (Helyeslés a bal- és a szélsőbahl­dalon.) Ezért üdvözlöm én örömmel a debreczeni egyetemet. Remélem azonkívül azt is, hogy Debreczen vezető körei, vezető férfiai és képviselői tisztában vannak ennek a dolognak nagy jelentőségével és már most hozzálátnak ahhoz, — mert Debreczen előreláthatólag pár esztendő alatt óriási fejlődést fog nyerni — hogy megszüntessenek és a mennyi­ben még nincs meg, preventive meggátoljanak minden egészségtelen ház- és telekspekulácziót, 51

Next

/
Thumbnails
Contents