Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-316

316. országos ülés 1911 röviden akarok felszólalni, hogy inkább gyorsabb forgásba hozzam ezt a kereket. Mindenenkelőtt köszönetemet fejezem ki a kultuszminister urnak a felett, hogy az egyetemek régen vajúdó kérdését végre dűlőre juttatta. Nagyon sok érdek fűződött ezekhez a kérdésekhez, nagy nyilvános és kulisszaharcz előzte meg, épen azért elismerem, hogy meglehetős nehéz volt azt eldönteni, azért örvendhetünk, hogy végre hozzáfoghatunk a felállításhoz és a harcz véget ért. En a debreczeni egyetem mellett exponáltam magam és különösen örvendek, hogy ez sikerült. örvendünk neki, de most már őszintébben is nyilatkozhatom a felett, — miután Pozsony városának sem okozunk károkat — hogy én Pozsonyt nem tartottam arravalónak, hogy oda egyetemet állitsunk fel, daczára annak, hogy elsőrendű kulturhely, nagy, czivilizált, előkelő, gazdag, magas színvonalú város, de annak még sincs értelme, hogy Európa egyik leghíresebb egyetemétől egy órajárásnyira uj egyetemet állítunk fel Magyarországon, mert nem remélhetjük és nem kecsegtethetjük magunkat azzal, hogy a kik Bécsből kiszorulnak, majd Pozsonyba mennek, miután Pozsony egy arasznyira fekszik a határtól geográficze és Ausztria területe jobban hozzátartozik, mint Magyarország területe. így mint egyetem, ha még olyan hatalmas egyetem is, nagy befolyást és hatást nem gyakorolhat Magyarországra. Lehet, hogy ezzel azt akarják előmozdítani, hogy gyorsabb tempóban menjen Pozsony magyarosítása, mert bizony még eléggé német város Pozsony. (Ellenmondások jobbfelöl.) Hogy intézményeknek, még nagyobb szabású intézményeknek sincs e tekintetben hatásuk Pozsonyra, azt látjuk abból is, hogy Pozsony históriai jelentőségű, koronázó város, ott volt az országgyűlés, ott voltak a képviselők, a patvaristák, a juratusok, az egész országgyűlési ifjúság és Pozsony megmaradt sült német városnak. Szüllő Géza : Az bizony magyar város egészen ! Rákosi Viktor : 67 után kezdett csak a magyarosodás ösvényére lépni . . . Szüllő Géza : Az érzés teszi a hazafiságot ! Rákosi Viktor : ... és ugy hallom, szép előrehaladást tett ezen a téren, de Temesvár óriási mértékben megelőzte Pozsonyt e tekintetben. Preszly Elemér: Szeged! Rákosi Viktor : Az magyar város volt mindig, de Temesvár tökéletesen olyan német város volt, mint Pozsony, és most megelőzte, mert Temesváron például német színészet nincsen, ellenben Pozsonyban van még mindég német és magyar. Szóval, ha két egyetemet állítanak fel, a másodikat Szegeden kellett volna felállíttatnia, vagy más ilyen magyar helyen. (Zaj a középen.) Ez az én meggyőződésem. Áttérve, t. ház, a debreczeni egyetemre, mindnyájunknak az legyen a törekvésünk és a minister urnak elsősorban, hogy Debreczenből egy igazi tanuló és tanító fővárosát csináljuk meg MagyarKÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIII. KÖTET. augusztus 18-án, hétfon. 401 országnak, a mely feladatnak Budapest nem felel meg egészen a dolog természeténél fogva. Arra, hogy a professzorok tanuljanak és tudományukat előrevigyék és maguk is előre haladjanak, bevallom, ilyen nagyszabású kulturéletre, világvárosi életre Budapest nagyon alkalmas. De arra, hogy a tanulók intenziven tanuljanak, Budapest kevésbbé alkalmas, mint bármilyen más egyetemi város. Welsnek van egy fantasztikus regénye, a mely a második ezer évben játszik, a hol fel vannak osztva a városok tanuló és mulató városokra. A hogy ott a mulató városokat leirja, mondhatom, Budapest veszedelmesen hasonlít e képhez. Itt minden házban kávéház vagy bormérés, pálinkamérés van, minden második házban egy mozi és minden tizedik házban egy kabaré, nem is szólva a színházakról és mulatóhelyekről, a melyeknek helyi fekvéséről nincsen bővebb tudomásom. Ilyen városban igen erős, puritán karakterű fiatal embernek kell lennie az illetőnek, a ki ezen csábításoknak ellent tud állani. És viszont képzeljék el azt az első éves jogászt, a ki soha Budapesten nem volt, egyszer csak betéved ebbe a tündérvárosba, hogy fog az kinézni a tanulással 1 Es az a falusi ember, a ki szolid gondolkozással jött ide, a rövid néhány egyetemi év alatt megszokja a látványosságokban bővelkedő várost, a szórakoztató életet és csak nagy keservesen tud visszamenni az ő csendes vidéki életébe; egész életén át arra törekszik, hogy visszakerüljön Pestre, minden protekcziót, élő és holt embereket megmozgat, csakhogy visszakerüljön Budapestre, ez az egyetlen törekvése. (Igaz ! Ugy van !) Ezért örömmel üdvözlöm egy ilyen egyetemi városnak megteremtését, mint a milyen Debreczen, a mely városnak ezen a téren régi, évszázadokra visszamenő múltja van, a hova a régi magyar deákélet emlékei fűződnek, a mikről mindannyian tudunk. Hogy Debreczennek egyetemi várossá emelése mit jelent Magyarországra nézve, azt mindnyájan átérezzük. En a magam részéről szeretném, ha ehhez a városhoz a jövőben is olyan szép emlékek fűződnének majd, és Debreczen necsak protestáns egyeteme révén, hanem puritán és egy angol egyetemi város jellegével biró élete által is legyen Magyarország egyik vezető tanulóvárosa, (Helyeslés a bal- és a szélsőbahldalon.) ugy hogy az ember nyugodtan adhassa oda gyermekeit, abban a biztos tudatban, hogy ott őket testileglelkileg kinevelik, és igazi karakterrel, puritán erkölcsökkel, valódi tudással felszerelve bocsátják Id az életbe. (Helyeslés a bal- és a szélsőbahldalon.) Ezért üdvözlöm én örömmel a debreczeni egyetemet. Remélem azonkívül azt is, hogy Debreczen vezető körei, vezető férfiai és képviselői tisztában vannak ennek a dolognak nagy jelentőségével és már most hozzálátnak ahhoz, — mert Debreczen előreláthatólag pár esztendő alatt óriási fejlődést fog nyerni — hogy megszüntessenek és a mennyiben még nincs meg, preventive meggátoljanak minden egészségtelen ház- és telekspekulácziót, 51