Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-310
310. országos ülés. 1911 fognak a köztereken leleplezni, s ugyanekkor e kulturális érzékű városban nem tudtunk ezideig egyetlenegy gazdasági iskolát sem létesíteni, még egy kicsinyke földmives-iskolát, vagy állandó jellegű munkástanfolyamot sem. Ugyanott egy gazdasági tanyai vasút létesítését, a mire a pénz és terv már évtized óta megvan, bizottsági tárgyalásokkal közel tizenöt éve napról-napra elodázzák, daczára annak, hogy azt a lakosság követelőén sürgeti, daczára annak, hogy létesítésétől 60.000 gazda jóléte, s ugyanannyi városi lakos olcsó és. jó közélelmezése van függővé téve. Pedig nem a szobroknál, hanem a falat kenyérnél szükségesebb Szegeden a gazdasági szakiskola, s a termények értékesítését lehetővé tevő vasút. (TJgy van!) Ez is mutatja azt, hogy a gazdasági kérdések megoldását és a gazdasági szakoktatás fejlesztését mindenütt az államhatóságtól várják, lehet, hogy azért, mert ezt államfeladatnak tartják, de inkább azért, mert az érzék és a megértés hiányzik hozzá. És hogy igy e gazdasági szakoktatás kérr désének fejlesztése majdnem minden vonalon a földmivelésügyi tárczára hárul, az bizonyára fokozottabb munkára és áldozatkészségre fogja a földmivelésügyi minister urat serkenteni, s bízvást hiszem, hogy a jövőben e téren is nagy haladás lesz. Földmivelő állam vagyunk, s álla- : műnk gerinczét a földmivelő gazdatársadalom képezi. (Igaz! TJgy van!) Ha ennek tudását fokozzuk, az állam erőit és vagyonát gyarapítjuk, s ha e társadalmat megnyerjük a belterjes gazdálkodás elveinek, akkor nyert ügyünk lesz a nemzetek oly erős közgazdasági versenyében. Ezekben adtam elő szerény észrevételeimet, s az előterjesztett költségvetést, mint az adott körülmények között helyeset megszavazom a kormányhatóság és a földmivelésügyi minister ur iránt érzett legteljesebb bizalmam és elismerésem kinyilvánítása mellett. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. .' : (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. ' Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Pajzs Gyula V Pajzs Gyula: T. képviselőház!. (Halljuk!.. Halljuk !) Az előttem felszólalt t. képviselőtársam beszédére azért nem akarok hosszasan reflektálni, . mert magamat is az a törekvés indit, hogy ezt a budgetvitát minél hamarább befejezhessük. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Ha mindennek daczára mégis kénytelen vagyok egy állítására t. képviselőtársamnak reflektálni, ezt teszem azért, mert azt hiszem, hogy ez állításával ő az előző kormányok működését, különösen az állattenyésztés emelése tekintetében, oly kritikában részesi: tette, a melyben azt részesíteni egy magyar gazdának, a ki az állattenyésztés viszonyait,és annak. deczetnber 11-én, .hétfőn, 203 az utolsó .évtizedekben történt, óriási haladását ismeri, semmi tekintetben és semmi körülmények közt nem szabad. (TJgy 3mJ « baloldalon.) T. képviselőtársam azt mondotta, hogy,, a£ előző kormányok alatt tulaj donképen az állat tenyésztés emelésére nagyon is kevés történt, és a mi intézkedés állattenyésztésünk haladására van, azt a jelenlegi kormány tette. Én a jelenlegi kormány babérait megtépni nem kívánom semmiféle téren és tekintetben, de ha van oly tere a magyar mezőgazdaságnak, a melyen az előző "kormányok hervadhatlan érdemeket szereztek maguknak, s óriási, nem várt, nem is remélt eredményeket értek el, akkor ez épen az állattenyésztés tere, (Igaz ! TJgy van ! balfelől.) s én azt hiszem, hogy ha az igen t. képviselőtársam ebben az irányban méltóztatik mélyebben beletekinteni a dolgokba, (Halljuk! Halljuk,!) akkor meg fog gyqződni arról, hogy ez az állitásom elejétől végig igaz. Baross János t. képviselőtársam nagyon tartalmas beszédében kiterjeszkedett a magyar agTár védvámpolitika kérdésére, s az ő ismert szaktudásával vázolta azon állapotokat, a melyeket jelenlegi agrár védvámpolitikánk eredményeikép kell hogy tekintsünk, s ugyanakkor érintette a tengerentúli husbehozatal kérdését is, a melylyel, épen tekintettel a rendelkezésemre álló kevés időre, kizárólagosan kívánok jelen rövid beszédemben foglalkozni. Mert én azt tartom, hogy nekünk nem szabad hallgatással mellőznünk azt, midőn mezőgazdasági vámvédelmünk egyik legerősebb támoszlopa elten oly támadást intéznek, mint a minőt láttunk az osztrák képviselőház egyik legutóbbi határozatában, mely a tengerentúli és argentínai hus behozatalára vonatkozik. Az osztrák képviselőház azt a csomót, melyet az argentínai és tengerentúli husbehozatal kérdése körül a sújtó által felkorbácsolt osztrák közvélemény bogozott, egyoldalú, önkényes határozatával egyszerűen kettévágta. Sajátságos, hogy nádon e kérdésben a magyar és osztrák kormányok köÉt hosszadalmas, nehéz tárgyalások folynak, melyekben el kell ismernünk, és el kell ismerniök.odaát is, hogy a magyar kormány a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsította, ugyanakkor a fcajtántulról a terrorizmus minden eszközével találkozunk, melyekkel e tárgyalásokat befolyásolni kívánják és e terrorizáló eszközök méltó betetőzésének kell hogy tekintsem azt a képviselőházi határozatot, melyet az osztrák Reichsrath november 22-én az argentínai husbehozatal kérdésében hozott. (Igaz ! TJgy van ! balfelől.) T. képviselőház ! A földmivelésügyi minister. ur a múlt napokban gróf Károlyi Mihály t. képviselőtársam egyik interpellácziójára adott válaszában azt a szemrehányást tette nekünk, magyar mezőgazdáknak, hogy mi ezt az argentínai huskérdést túlságosan felfújjuk. A^t mondta a minister .ur, hogy a magyar mezőgazdák ambiczióját, muiika26*
