Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-310

310, országos ülés 1911 deczember 11-én, hétfőn. 197 helyesek ée helytelenek, s ha mcst az utolsó pillanatban elhibázzuk a magyar birtokpolitikát, azt soha ebben az életben Magyarország megkorrigálni nem lesz képes. Meg kell birálni a parlamentnek és a kormánynak, hogy hol helyes a magyar birtokpolitikának demokratikus fejlesztése, hol pedig káros és hogy nemzeti és nemzetiségi szempontból hol szükséges a tulajdonjog, hol esetleg bérleti szisztémával ennek a gazdasági demokratikus fejlődésnek utat nyitni vagy annak útját szegni. A budget e tekintetben igazán a nevetségességig szegény. Van ugyan felvéve magántelepitési és feldarabolási törekvések támogatására és a birtokeladások előkészítő munkáira 200.000 K-val több mint tavaly, de tavaly is összesen csak 150.000 K volt feléve. Ugyan mit csinál a földmivelésügyi ministerium ezzel a 350.000 K-val, a mivel egy valamirevaló 600 holdas birtokot sem lehet megvenni ? Ha összehasonlítjuk a magyar budgetet Poroszországnak földbirtok-politikájával, a hol circa 200 milliót bocsátottak eddig az Ansiedelungs-Commissiók rendelkezésére, be kell látnia a t. háznak, hogy igazán szégyenteljes »kreizler wirtschaft» a mienk ! Meg vagyok róla győződve, hogy nem a földmivelésügyi minister úron múlik, a ki érti és érzi a legaktuálisabb kérdéseket, hanem ugy látszik, kellett a pénz Dreadnoughtokra. (Ugy van! halj elől.) Azután van még egy másik fontos kérdés is. Itt látok a budgetbe felvéve a külföldről visszavándorlók ingatlan vásárlásainak irányítására és közvetítésére potom 50.000 K-át. Mit akar ezzel a kis összeggel a földmivelésügyi minister ur csinálni, a mikor az oláh »Albina« már Newyorkban bankot alapított, hogy a magyarországi oláh kivándorlókat gazdaságilag állandóan hatása és befolyása alatt tartsa és Magyarországba őket visszatelepítse ? Általában az oláh pénzintézetekkel alább még némileg foglalkozni fogok, csak meg akarom említeni még azt a nagy kérdést, hogy a hitbizományok mai jogi és gazdasági konstrukciója is milyen hibás és téves. A helyett, hogy ezek megerősítésére szolgálnának a nemzetnek, épen káros hatásokat szülnek. Nem akarom a t. ház türelmét fárasztani azzal, hogy a hitbizományoknak jogi konstrukcziója milyen káros, mennyire helytelen és mennyiben reformokra szoruló. (Halljuk ! balfelől.) Csak arra akarok rámutatni, hogy a hitbizományok Magyarországon elsősorban a sik magyar vidékeket foglalják el, ellenben az erdős nemzetiségi vidékeket: Erdélyt és a felvidéket üresen hagyják. Magyarországon a hitbizományok védik a latifundiumokat, ellenben abszolúte nem védik a középbirtokot ! Erdélyben ma már összesen alig van 800 középbirtok és vájjon hány van abból magyar kézen, hány nemzetiségi kézen ? Sajnos, erre nézve nincs statisztikánk. Két vagy három évvel ezelőtt gróf Bethlen István képviselőtársammal indítványt adtunk be a közgazdasági bizottságban, el is rendeltetett a mezőgazdasági statisztika e részének elkészítése, törvényt is hoztunk rá, de, sajnos, a népszámlálási adatoknak összegyűjtése miatt ez a munka megakadt és így ma nincs módunkban betekinteni abba a szomorú perspektívába, hogy a nemzetiségek a birtokpolitika terén micsoda hódításokat tettek Erdélyben és a Felvidékeken. (Igaz! Ugy van! balról.) A bankvitában voltam bátor felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy Magyarországon ma már 160 oláh pénzintézet foglalkozik praktikus birtokpolitikával, parczellázással és telepítéssel. Az Albina ma már nemcsak idebenn űzi birtokpolitikáját, hanem, a mint előbb említettem, NewYorkban is bankot alapított, hogy onnan betelepítse a kivándorolt oláhságot. Egy uj honfoglalás folyik Magyarországon a magyarok ellen, t. ház. (Ugy van! balfelől.) Én nem akarom a nemzetiségeknek, az oláhságnak földjét elfoglalni, de azt sem akarom, hogy azok tendencziózus, kifelé gravitáló szándékkal a magyar földet kisajátítsák. (Általános helyeslés.) A mint emiitettem, épen az a rettenetes statisztika mutatja azt, hogy itt van a tizenkettedik óra és hogy fel kell használni a kedvező gazdasági viszonyokat arra, hogy fordítsunk egyet ezen az ellenünk megnyilvánuló birtokpolitikán és védekezzünk ellene; az a rettenetes statisztika int erre, a mely szerint Magyarországon a legdeposzszedáltabb, a földdel legktvésbbé ellátott népfaj a magyarság. (Ugy van! balfelöl.) Most, a gazdasági fellendülés idején, az utolsó órában kell ezt a nagy kérdést helyesen megoldani és épen azért bátor vagyok a következő határozati javaslatot beterjeszteni (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Küldjön ki a képviselőház egy bizottságot, a mely egy év alatt tegyen jelentést a magyarországi birtokviszonyokról és azon reformokról, a melyeket szükségesnek vél birtokpolitikai, közgazdasági, öröklési, jogi, nemzetiségi és szocziális szempontból. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A mikor elismerem a földmivelésügyi minister úrban a képességet, a szándékot és a nagy munkásságot ezeknek a fontos kérdéseknek megoldása érdekében, konstatálom egyúttal azt is. hogy a mai politikai rendszer nem bocsátotta a földmivelésügyi minister ur rendelkezésére e nagy czélok elérésére a szükséges anyagi eszközöket és részben pártáUásomnál fogva, részben pedig e tárgyi okoknál fogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy pártom nevében a költségvetést elfogadjam, hanem kénytelen vagyok azt visszautasitani. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon, szónokot számosan üdvözlik.) , Elnök : Ki következik szólásra ? Mihályi Péter jegyző: Báró Gerliczy Ferencz ! B. Gerliczy Ferencz: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn első izben van szerencsém a házban felszólalni, örülök, hogy ezt a földmivelésügyi tárcza költségelőirányzatánál tehetem. Ezt tartom a legfontosabb tárczák egyikének, hisz földmivelő állani vagyunk, lakosságunk három negyedrésze földmivelő és a ki nem