Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-303
ló 3Ö3. országos ülés 1911 deczember 1-én, péntekóíí. udvart a keleti irányban haladó pályaudvarok számára, csináltak tervet Budapest belső területén gőzvontatásra, magas vasútra, villamos vontatásra. Az eredmény az. hogy ma 20 esztendő után sincs semmi konkrét megoldási terv, tehát nem lehet költségvetés sem. Pedig merem mondani, hogy ezen 20 esztendő alatt, a mióta a pályaudvari kérdés napirenden van, e kérdés megoldásának költsége 50 millióról legalább is 100 millió koronára emelkedett. (Ugy van! balfelöl-) Sümegi Vilmos: Tessék most megvenni a telkeket! $• ' Muzsa Gyula : Vasúti ministeriumot csinálni, szétválasztani a ministeriumot! Heltai Ferencz előadó: És ha igy haladunk* akkor a budapesti rjályaudvarok kérdése — azoknak megoldására már 2 millió fel van véve a költségvetésbe — ujabb 15 esztendő múlva sem lesz megoldva, akkor azonban a költségek már nem 100 milliót, hanem 200 milliót fognak kitenni. így vagyunk, t. képviselőház, a pályaudvarok kérdésével, a melyek megoldatlansága egyik legfőbb baja az ország egész területén mutatkozó forgalmi nehézségeknek, mert azok a nehézségek, a melyek Budapesten felmerülnek a forgalom lebonyolításában, visszahatnak egész a legszélsőbb perifériákig. Tehát valamennyi beruházási kérdés között legfontosabb a budapesti pályaudvari kérdésnek megfelelő megoldása. ÖráMg szólhatnék még ezekhez a kérdésekhez, (Halljuk ! Halljuk !) de azt hiszem, ezzel eléggé kimutattam azt a jelentőséget, a melylyel az ország egész közgazdaságára nézve az államvasuti kérdés helyes rendezése bir, még pedig olyan rendezése, hogy az államvasutakból íegyen ismét forgalmi intézmény, a mely megfelel az államvasutakhoz a közgazdaság legkülönbözőbb ágai által fűzött követelményeknek és a melynek visszahatásai az utolsó parasztnál is mutatkoznak. Mert ne tessék azt hinni, hogy a legkisebb termelő is ne érezné azokat a bajokat, a melyek e téren fennállanak. Mindenki kivétel nélkül érzi azokat, a kereskedő, gyáros ugy, mint a termelő. Erre nézve legyen szabad egy példát idéznem, hogy mennyire érzi ezt a kistermelő is. Ez a példa az, hogy kedden volt öt hete, hogy vásároltattam munkásaim számára Nyíregyháza vidékén 12 vagon burgonyát; és ma, öt hét múlva sincs még ez az üzlet teljesen lebcnyolitva, mert a burgonya csak öt hét után érkezett fel Budapestre. Méltóztatik tehát látni, hogy a legkisebb termelőkre is milyen visszahatással van az államvasutak terén mutatkozó nagy rendetlenség. Ismétlem tehát, az egész ország közgazdasága a legmélyebben érzi azokat a bajokat, a melyek az államvasutak terén mutatkoznak. Azért az ország közgazdaságának összes vonatkozásai szempontjából a legnagyobb jelentőségű, hogy a kereskedelemügyi minister ur minden igyekezetét, minden tudását, legerélyesebb akaratát szentelje ezeknek a kérdéseknek. En azt hiszem, a ház minden oldaláról a legnagyobb elismeréssel fogják üdvözölni, ha egy esztendő múlva eredményekről lesz képes e téren beszámolni. Erről meg vagyok győződve, és ebben a meggyőződésben ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Ménk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Lovászy Márton jegyző: Keök Iván! Reök Iván : T. ház ! Midőn a közjogi ellenzék számban legerősebb pártjának, a 48-as függetlenségi Kossuth - pártnak nevében és megtisztelő megbízásából felszólalok, előrebocsátom pártom nevében azt, hogy miután a t. jelenlegi kormány megalakulását, a hatalomban való megtörzsökösödését a szigorúan vett parlamentáris elvekkel és alkotmányossággal összeegyeztethetőnek nem tartjuk, ennélfogva ezen felfogásunk folyományaképen természetesen a tisztelt uj kereskedelemügyi minister ur irányában sem viseltethetünk politikai bizalommal. Azonban örömömre szolgál viszont, hogy megállapíthatom, hogy a t. kereskedelemügyi minister urnak erre a rendkívül jelentékeny poziczióra történt kinevezése pártunk körében rokonszenves fogadtatásra talált, (Éljenzés jobbról.) mert abban a reményben és abban a várakozásban nézünk a t. kereskedelemügyi minister ur működése elé, hogy a reá bízott fontos érdekeket nagy ügybuzgalommal és kiváló szeretettel fog igyekezni az ország javára szolgálni. (Éljenzés jobbról.) Es ha mindezek után, t. ház, beszédem további folyamán erős kritikát fog a t. minister ur és a t. ház hallani, kérem, ne méltóztassék ezt animozitásnak, pártszempontból való aggresszivitásnak tekinteni, hanem annak a becsületes törekvésemnek, hogy mindazokat a visszásságokat, a melyekről nekem is tudomásom van, igyekezzem a t. minister ur tudomására hozni, hogy ezen objektív kritika alapján vizsgálódásokat folytathasson, tanulmányozásokat eszközölhessen, és meggyőződve azután a szükségesekről, e nagy érdekek szolgálatában az ország javára az eddiginél hathatósabb és áldásosabb munka sságotmauguráljon. (Helyeslés balról.) T. ház ! Méltán mondható, hogy a kereskedelemügyi tárcza Magyarország közgazdasági, ipari és kereskedelmi nagy érdekeinek a tengelye, és mindazok az intézkedések, irányitások, melyek elérik czéljukat, valóban a magyar közgazdaság, az ipar és kereskedelem egész mezejét hivatottak szolgálni. Ha ellenben nem sikerül a mai adminisztráczió köréből kiküszöbölni azokat a nehézségeket, azokat a visszásságokat, azokat a, mondhatni, a szervezetben gyökerező helytelenségeket; ha ezekből a hátrányos diszpozicziókból sok továbbra is megmarad : akkor, sajnos, maga a kereskedelemügyi ministerium válik az ország nagy közgazdasági és ipari érdekeinek a kerékkötőjévé. (ügy van! a baloldalon.) T. ház ! A költségvetés általános tárgyalása
