Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-303

ló 3Ö3. országos ülés 1911 deczember 1-én, péntekóíí. udvart a keleti irányban haladó pályaudvarok szá­mára, csináltak tervet Budapest belső területén gőzvontatásra, magas vasútra, villamos vonta­tásra. Az eredmény az. hogy ma 20 esztendő után sincs semmi konkrét megoldási terv, tehát nem lehet költségvetés sem. Pedig merem mondani, hogy ezen 20 esztendő alatt, a mióta a pályaudvari kérdés napirenden van, e kérdés megoldásának költ­sége 50 millióról legalább is 100 millió koronára emelkedett. (Ugy van! balfelöl-) Sümegi Vilmos: Tessék most megvenni a telkeket! $• ' Muzsa Gyula : Vasúti ministeriumot csinálni, szétválasztani a ministeriumot! Heltai Ferencz előadó: És ha igy haladunk* akkor a budapesti rjályaudvarok kérdése — azok­nak megoldására már 2 millió fel van véve a költ­ségvetésbe — ujabb 15 esztendő múlva sem lesz megoldva, akkor azonban a költségek már nem 100 milliót, hanem 200 milliót fognak kitenni. így vagyunk, t. képviselőház, a pályaudvarok kérdésével, a melyek megoldatlansága egyik leg­főbb baja az ország egész területén mutatkozó for­galmi nehézségeknek, mert azok a nehézségek, a melyek Budapesten felmerülnek a forgalom lebo­nyolításában, visszahatnak egész a legszélsőbb perifériákig. Tehát valamennyi beruházási kérdés között legfontosabb a budapesti pályaudvari kér­désnek megfelelő megoldása. ÖráMg szólhatnék még ezekhez a kérdések­hez, (Halljuk ! Halljuk !) de azt hiszem, ezzel eléggé kimutattam azt a jelentőséget, a melylyel az ország egész közgazdaságára nézve az államvasuti kérdés helyes rendezése bir, még pedig olyan rendezése, hogy az államvasutakból íegyen ismét forgalmi intézmény, a mely megfelel az államvasutakhoz a közgazdaság legkülönbözőbb ágai által fűzött köve­telményeknek és a melynek visszahatásai az utolsó parasztnál is mutatkoznak. Mert ne tessék azt hinni, hogy a legkisebb termelő is ne érezné azokat a bajokat, a melyek e téren fennállanak. Mindenki kivétel nélkül érzi azokat, a kereskedő, gyáros ugy, mint a termelő. Erre nézve legyen szabad egy példát idéznem, hogy mennyire érzi ezt a kistermelő is. Ez a példa az, hogy kedden volt öt hete, hogy vásároltattam munkásaim számára Nyíregyháza vidékén 12 va­gon burgonyát; és ma, öt hét múlva sincs még ez az üzlet teljesen lebcnyolitva, mert a burgonya csak öt hét után érkezett fel Budapestre. Méltóz­tatik tehát látni, hogy a legkisebb termelőkre is milyen visszahatással van az államvasutak terén mutatkozó nagy rendetlenség. Ismétlem tehát, az egész ország közgazdasága a legmélyebben érzi azokat a bajokat, a melyek az államvasutak terén mutatkoznak. Azért az ország közgazdaságának összes vonatkozásai szempont­jából a legnagyobb jelentőségű, hogy a kereskede­lemügyi minister ur minden igyekezetét, minden tudását, legerélyesebb akaratát szentelje ezeknek a kérdéseknek. En azt hiszem, a ház minden olda­láról a legnagyobb elismeréssel fogják üdvözölni, ha egy esztendő múlva eredményekről lesz képes e téren beszámolni. Erről meg vagyok győződve, és ebben a meggyőződésben ajánlom a költség­vetést elfogadásra. (Ménk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Lovászy Márton jegyző: Keök Iván! Reök Iván : T. ház ! Midőn a közjogi ellen­zék számban legerősebb pártjának, a 48-as füg­getlenségi Kossuth - pártnak nevében és meg­tisztelő megbízásából felszólalok, előrebocsátom pártom nevében azt, hogy miután a t. jelenlegi kormány megalakulását, a hatalomban való meg­törzsökösödését a szigorúan vett parlamentáris elvekkel és alkotmányossággal összeegyeztethető­nek nem tartjuk, ennélfogva ezen felfogásunk fo­lyományaképen természetesen a tisztelt uj keres­kedelemügyi minister ur irányában sem viseltet­hetünk politikai bizalommal. Azonban örömömre szolgál viszont, hogy megállapíthatom, hogy a t. kereskedelemügyi minister urnak erre a rend­kívül jelentékeny poziczióra történt kinevezése pártunk körében rokonszenves fogadtatásra ta­lált, (Éljenzés jobbról.) mert abban a reményben és abban a várakozásban nézünk a t. kereskede­lemügyi minister ur működése elé, hogy a reá bí­zott fontos érdekeket nagy ügybuzgalommal és kiváló szeretettel fog igyekezni az ország javára szolgálni. (Éljenzés jobbról.) Es ha mindezek után, t. ház, beszédem további folyamán erős kritikát fog a t. minister ur és a t. ház hallani, kérem, ne méltóztassék ezt animo­zitásnak, pártszempontból való aggresszivitásnak tekinteni, hanem annak a becsületes törekvésem­nek, hogy mindazokat a visszásságokat, a me­lyekről nekem is tudomásom van, igyekezzem a t. minister ur tudomására hozni, hogy ezen objektív kritika alapján vizsgálódásokat folytathasson, ta­nulmányozásokat eszközölhessen, és meggyőződve azután a szükségesekről, e nagy érdekek szolgála­tában az ország javára az eddiginél hathatósabb és áldásosabb munka sságotmauguráljon. (Helyeslés balról.) T. ház ! Méltán mondható, hogy a kereske­delemügyi tárcza Magyarország közgazdasági, ipari és kereskedelmi nagy érdekeinek a tengelye, és mindazok az intézkedések, irányitások, melyek elérik czéljukat, valóban a magyar közgazdaság, az ipar és kereskedelem egész mezejét hivatottak szolgálni. Ha ellenben nem sikerül a mai admi­nisztráczió köréből kiküszöbölni azokat a nehéz­ségeket, azokat a visszásságokat, azokat a, mond­hatni, a szervezetben gyökerező helytelenségeket; ha ezekből a hátrányos diszpozicziókból sok to­vábbra is megmarad : akkor, sajnos, maga a ke­reskedelemügyi ministerium válik az ország nagy közgazdasági és ipari érdekeinek a kerékkötőjévé. (ügy van! a baloldalon.) T. ház ! A költségvetés általános tárgyalása

Next

/
Thumbnails
Contents