Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-307

114 30'/. országos ülés 191Í Gyula képviselőtársam a kisszedresi iskola tárgyában kétrendbeli interpellácziót intézett hozzám. Méltóztassék megengedni,' hogy miután mind a' két interpelláozió egy és ugyanazon tárgyra vonatkozik, együttesen válaszolhassak a két interpelláczióra. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselő ur első interpelláozió]a ekképen hangzik (Olvassa) : »Van-e tudomása a vallás- és közoktatásügyi minister urnak arról, hogy a Bihar vármegyében fekvő Szudrics (Kisszedres) községben a belényesi tanfelügyelőség a magyar állami iskolát beszüntetni akarja, és ha igen, hajlandó-e a minister ur ezt az állami iskolát minden körülmények között tovább is fenntartni, hogy ott a magyar állam tekintélyének érvényt szerezve, a fiatal nemzedéknek mód és eszköz adassék ahhoz, hogy azok magyar állampolgárokká neveltessenek, magyar nyelvben és magyar nemzeti szellemben ?« A másik interpelláczió a következőképen hangzik (Olvassa) : »Van-e tudomása a vallás- és közoktatásügyi minister urnak arról, hogy a szudricsi állami iskolában Roxin rieni-i pópa megakadályozta a magyar nyelv tanitását és a rieni-i felekezeti iskolából elkobozta a magyar ABC-s tankönyvet, megtiltva, a magyar nyelv tanitását, és ha igen, hajlandő-e a törvényes intézkedéseket megtenni Roxin pópa ellen az 1898. évi XIV. t.-czikk 4. §-a. illetve az 1909. évi XIII. t.-czikk 5. §-ának az alapján és a magyar nyelv tanitási jogának érvényt szerezni ?« T. képviselőház ! Van szerencsém a Roxin rieni-i pópának ügyére vonatkozólag a következőket válaszolni. Ez az ügy akképen áll, hogy a tanfelügyelő annak idején erre vonatkozólag a következő jelentést terjesztette be hozzám : A lelkész nem valami magyar tankönyvet tiltott ki az iskolából, hanem csak egy egyszerű tankönyvcseréről van itt szó. Ebben az iskolában tudniillik az Erődi-féle ábécés magyar tankönyvet tanitották, a mely még nem volt felvéve a konzisztórium által összeállitott könyvjegyzék sorozatába, és épen ezért a konzisztórium utasításához képest járt el ez a pópa. Viszont azonban egy olyan könyvet tettek a másiknak a helyébe, a mely szintén kellően approbálva van és ministerileg jóvá van hagyva. Itt tehát ebben a tekintetben, azt hiszem, semmiféle észrevételt sem lehet tenni. (Helyeslés jobbfelől.) A mit a lelkészt éiintőleg mondtak, hogy ő itt az állami iskola, mint intézmény ellen izgatott és a gyermekeket kitiltotta az iskolából, ezt is szigorú vizsgálat tárgyává tétettem. A főszolgabiró jelentése szerint a tanuk, a kikre hivatkozás történt, valamennyien tagadólag nyilatkoztak, és az illető lelkész politikai magatartása ellen a fenhatóságának semmi észrevétele nincs. Ezért, t. képviselőház, semmiféle ok nem forgott fenn és semmi alap nem volt található arra, hogy az eljárás törvényes alapon tovább folytattassék az illető lelkész ellen. Már most, t. képviselőház, a mi az iskoláknak a bezáratását illeti, vagyis azt a kérdést, deczember 6-án, szerdán. hogy vájjon szándékozom-e ezt az állami iskolát bezáratni, erre csak egészen röviden és szárazon a tényállást óhajtanám előadni. Kisszederes községben van egy Willegrotművek erdőipari betéttársaság, a mely annak idején iskolát tartott fenn. Ez az iskola 1909 szeptember 1-től kezdve állami iskola lett, illetőleg állami kezelésbe ment át. Ez alkalommal a czég azt a kötelezettséget vállalta, hogy megfelelő helyiségről gondoskodik az iskola számára és a világitás, fűtés és egyéb költségek fedezésére, ha jól tudom : 274 koronával járul hozzá a kiadásokhoz. Már most ez a költség beleállittatott az iskola helyi költségvetésébe. Minthogy azonban a 274 koronát nem fordíthatták a maga egészében az iskola költségére, abból körülbelül 60 korona megmaradt és intézkedés történt arra nézve, hogy ezt a 60 koronát beszolgáltassák a fennálló szabályok értelmében a kir. adóhivatalnak: ezt az intézkedést a gondnokság a legnagyobb izgalom közepette tárgyalta ; a czégnek az igazgatója kijelentette, hogy többé nem fognak hozzájárulni ennek az állami iskolának a fentartásához, ha az utolsó garasig nem az iskola czéljára fordítanak mindent. Miután ez a tanfelügyelővel közöltetett, a tanfelügyelő viszont megjegyzést tett és ebben a válaszában egyebek közt a következőket mondta ; »Egyébként a tanulók száma csekély, hogy az áUamkincstár által hozott áldozat sem térül meg gyümölcsözőleg és nincsen értelme, hogy az iskola állami jelleggel fentartassék. A magam részéről szóbelileg előterjesztést tettem a vallás- és közoktatásügyi ministeriumban ezen iskola beszüntetése, illetőleg más községbe leendő áthelyezése iránt és azt közelebb irásbelileg is meg fogom tenni.« Továbbá jelzi a tanfelügyelő, hogy a folyó tanévben is csak 21 tanuló iratkozott be az iskolába, mindössze azonban csak 10—15 járt od«t állandóan. A viszonyok és a helyzet tehát tulaj donképen ott is azt hoznák magukkal, hogy ez az iskola megszüntettessék. Minthogy azonban e kérdést illetőleg teljesen egy véleményben vagyok az interpeUáló képviselő úrral a tekintetben, hogy olyan exponált helyen, mint a minő Szedres községe, az állami iskola addig, a mig egyáltalában lehetséges, fentartassék: (Helyeslés a jobboldalon.) én a magam részéről kijelentem, hogy ezt az állami iskolát mindaddig, mig lehetséges, a jövőben is fentartani kívánom. (Helyeslés.) Kérem a t. képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. képviselőházat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi minister ur válasza gróf Battlvyány Tivadarnak interpellácziójára a szekszárdi közalapítványi felügyelőség tervezett áthelyezése tárgyában,