Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-307
307. országos ülés 19Í1 deczember 6-án, szerdán. US A. mint méltóztatott említeni, és én is említettem interpellácziómban, a két művésznő deczember első napjaiban vett volna részt a római hangversenyen. Ha tehát áll az az igazgatói felterjesztés, hogy ezen napokban nélkülözhetetlen a két művésznő itteni operai szereplése, akkor ezen szempontból kell ezt megbirálni. Hogy áll ez a kérdés ? Itt van az egyik szinművésznő úrnő, Medek Anna szereplése. Medek Anna ezen a héten, illetve a múlt hét utolsó napjaiban, mikor a szereplés reá került volna, énekelte Tannhäuser egy nagyon is jelentéktelen szerepét. Vénust, mely 50—60 taktusos szerej3. Hogy miért kellett épen ezen jelentéktelen szerepre ezen elsőrangú művésznőt alkalmazni és itthon tartani, azt hiszem, ez nem erősiti meg az igazgató álláspontját. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Ha jól tudom, az igazgatóság még azzal is indokolta talán privátim Medek Annának visszatartását, hogy Othellot fogják játszani ezen a héten, és ebben ő főszerepet visz egy vendégszereplő művészszel együtt, és ezért nélkülözhetetlen az ő szereplése. Es mit csinált Mészáros igazgató ur ? Az Othello fő női szerepét nem Medek Annával, hanem Vasquez grófnővel énekelteti. így áll tehát Medek Anna nélkülözhetetlensége épen ebben az iáohen.( Zaj .Elnök csenget Hogy áll Sándor Erzsi nélkülözhetetlensége ? Hogy mennyire volt nélkülözhetetlen ezen időben, ez is igen jellemző az igazgató álláspontjára nézve. Hogy némileg fedje az ő felterjesztésének valóságát, Sándor Erzsivel elénekelteti hétfőn egy ifjúsági előadáson Bánk Bán Melindáját, a mikor ugyanezt a szerepet ugyanezen előadáson —• pláne egy ifjúsági előadáson —• elénekelhette volna Krammer Teréz is. (Derültség és zaj a jobboldalon.) HajÓS Kálmán : Nem kell reklámot csinálni egyik művésznőnek sem ! Ez nem ide való ! (Zaj.) Einök : Csendet kérek, t. ház ! Ábrahám Dezső: Nem tudom, hogy Szüllő Géza t. képviselőtársam talán per procura képviseli az igazgatóságot, azonban ezen tények mind olyanok, melyeket nem lehet megczáfolni, mert mondom, hogy bár nagy súlyt helyezek arra, hogy az ifjúság az operai művészetben megfelelően részesülhessen, de hogy miért kell épen ifjúsági előadáson Sándor Erzsinek szerepelni, mikor ilyen nemzetközi érvényesülésre lehetett volna alkalma Kómában, azt nem tudom megérteni. (Zaj.) Ha jól tudom, Sándor Erzsinek római szerepeltetése deczember 8-ára volt tervbe véve. Már hétfő is elmúlt, 8-ika még messze van, és Sándor Erzsit az igazgatóság egész héten egyáltalában nem szerepelteti. Hol van tehát az a nélkülözhetetlenség, a melyet az igazgató ur állit ? (Zaj.) Azt mondja a t. minister ur, hogy egész sereg más művésznő állott volna rendelkezésre. De ha már egyszer ragaszkodott hozzá a római vezetőség, hogy ez a két művésznő énekeljen odakünn, miért ragaszkodott az igazgató ur ahhoz, hogy visszatartsa őket a római vendégszerepléstől, annak ellenére, hogy kimutattam, hogy ez a két művésznő nem volt idehaza nélkülözhetetlen ? KÉPYH, JSAPLŐ 1910 — 1915. XIII. KÖTET. Én nagyon méltánylom a minister urnak azt az eljárását, hogy az adminisztrácziót függetleniteni akarja a ministeriumtól. Ez nagyon tiszteletreméltó dolog, azonban . . . (Zaj és közbeszólások a jobboldalon : Nem való ide ! Nem a képviselő van hivatva !) Gr. Batthyány Tivadar: Megvan az ellenőrzési jogunk ! Szüllő Géza: De nem a szereposztásra ! (Zaj.) Nem az adminisztráczióra ! Gr. Batthyány Tivadar : A parlamentnek megvan az ellenőrzési joga ! HajÓS Kálmán : Senki sem vonja kétségbe ! (Zaj. Elnök csenget.) Ábrahám Dezső: . . . azt csak nem méltóztatnak kétségbevonni, hogy a legelemibb joga bármely képviselőnek, hogy a mikor nem magánérdekről van szó, hanem arról a közérdekről, hogy a magyar dalnak és a magyar művészetnek dicsőséget szerezzenek ezek a művésznők, legalább interpelláczió alakjában felszólalhasson e házban? (ügy van! bálfelől.) Én ugyan az egész dolognak nem tulaj donitok valami nagyon nagy jelentőséget, én nem akarom nagyon felfújni a dolgot . . . (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot! Ábrahám Dezső : . . . nem hangsúlyozom újból azokat az érdekeket, a melyek kötelezővé tették volna az igazgatóságra nézve, hogy ezt a két művésznőt a római szerepléstől el ne tiltassa, mégis szükségesnek tartottam ezt a felszólalást annyival inkább, mert egyáltalában nem látom beigazoltalak Mészáros igazgató ur ama feltérj esztésbeli indokolását, hogy a két művésznő ezeken a napokon csakugyan nélkülözhetetlen lett volna és ezért nem is veszem tudomásul a t. minister ur válaszát. (Helyeslés bálfelől.) Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Miután a kérdés annyira adminisztratív természetű, — a mit bizonyit a t. képviselő ur beszéde is, — azt hiszem, én teljesen megfeleltem a hozzám intézett kérdésre, (ügy van! a jobboldalon.) Ne méltóztassanak tőlem követelni, hogy adminisztratív kérdések bonczolásába bocsátkozzam, mert én minden külső befolyástól feltétlenül mentesteni akarom az Opera igazgatóságát, annyira, hogy adminisztratív kérdésekbe még magam sem akarok beleavatkozni. (Helyeslés jobbfelM.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérdem a t. képviselőházat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (IgenJ) Kimondom, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Következik a minister ur válasza Nadányi Gyula képviselő ur interpellácziójára. Gr. Zichy János vallás-és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! (Halljuk.') Nadányi 15
