Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-303
303. országos ülés 1911 deczember 1-én, pénteken, f) állapítom azt, hogy sem a szerződés létrejötténél, sem annak lebonyolításánál abszolúte semmi néven nevezendő ténykedésem nem volt. Én eze ket, midőn ténybelileg megállapítom, azon föltevésben vagyok, hogy a t. képviselő ur is súlyt íektet arra, hogy igazmondása iránt kétely ne támadjon és alkalmat akartam neld adni, hogy esetleg jóhiszemű tévedését itt a ház előtt helyreigazíthassa. Ennyi a megjegyzésem az ő előadására. Farkas Pál képviselő ur tegnapi beszéde folyamán azt mondta, hogy: (olvassa): »A képviselő urat arra akartam figyelmeztetni, hogy ott, a hol megállapíthatják azt, hogy valaki szabadkőmives-e vagy sem, egyúttal becsületszót adnak arra, hogy ezt adott esetben nem használják fel.« Ö engem személyesen is megnevezett ezzel kapcsolatban. Erre nézve röviden csak a következő tények megállapítására szorítkozom : Mikor én a szabadkőmives rendnek büszkeségemre tagja voltam, a Nemzeti páholy még nem létezett. Az éri időmben sem Farkas Pál ur, sem Nagy Dezső ehhez a rendhez nem tartoztak. Én ennek a rendnek tagja nem vagyok, annak obszervancziái tehát én rám tulaj donképen kötelezők nem lennének, de én tiszteletben tartom azokat, mint rám nézve becses emlékeket. De ha ezek a obszervancziák fennállanak, a melyek ellen én természetszerűleg nem véthettem, mert tudomásom sem lehetett ebbeü minőségemben arról, hogy akár Nagy Dezső, akár Farkas Pál a rendnek tagjai, ha ezek fennállanak, akkor egész tisztelettel kérdem a t. képviselő urat, miként jut ő ahhoz, hogy ő engem le akart leplezni, mint olyant, a ki Nagy Dezsővel egy páholyban voltam. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ezeket az obszervancziákat minden esetre kötelezőnek tartja a tényleges szabadkőmivesekkel szemben és nem akar más mértékkel mérni azokkal szemben, a kik nem tagjai. Ezt tartottam kötelességemnek megjegyezni a t. képviselő ur előadására. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Heltai Ferencz képviselő ur kivan szólni! Heltai Ferencz: T. képviselőház! Én kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy én tegnap azzal a vonatkozással, hogy az 1879-ben létrejött légszeszgyári szerződésnek keletkezésére mi, a kik sokkal későbben jöttünk be a törvényhatósági bizottságba, semminemű befolyást nem gyakorolhattunk, arra legfeljebb az az idegenvezető gyakorolhatott befolyást, a láre Vázsonyi t. képviselőtársam hivatkozott, Polónyi t. képviselőtársamat sem becsületében, sem karakterében-érinteni nem akartam, Polónyi Géza: Nem is azt mondtam ! Heltai Ferencz: Én csak azt akartam mondani, hogy közülünk senki akkor a törvényhatósági bizottságnak tagja nem volt, kivéve Polónyi Géza t. képviselő urat. Polónyi Géza: Én sem! Heltai Ferencz: 1879-ben ? Polónyi Géza: Nem voltam tagja! 1881-ben lettem tagja! Heltai Ferencz: Akkor elesik minden. Én abban a hiszemben voltam, hogy sokkal régebb idő óta volt bizottsági tag, abban a hiszemben éltem, hogy 1872-től fogva. Mindent tehát, a mit e részben mondtam, visszavonok, mert elesik az a feltevés, hogy a képviselő ur bizottsági tag volt. (Helyeslés.) Elnök: Következik napirend szerint a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének (írom. 418) tárgyalása. Nyegre László jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások : XIX. fejezet, I. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások : VII. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : VII. fejezet, 1. czim. Rendkívüli bevételek : V. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok : 1,475.100 K. Elnök : Az előadó urat illeti a szó ! Heltai Ferencz előadó : T. képviselőház ! Egy arányaiban nagy mértékben megnövekedett, megduzzadt költségvetéssel állunk szemben a folyó évre érvényes költségvetéshez képest. A kiadások összege a folyó évre megszavazott 513 millió ko rónával szemben 564 millió koronára emelkedik, vagyis emelkedik 51 millió koronával. Ezzel szemben a rendes bevételek 476 millió koronáról 539 millió koronára emelkednek, vagyis 62 millió koronával, a rendkivüliek emelkednek 2,230.000 koronával, a kötvények értékesítéséből remélt bevételek csökkennek 12 millió koronával, a végeredmény szerint a bevételek emelkednek 575 millió koronáról 652 millió koronára, vagyis 76 millió koronával. A mérleg tehát akként alakul, hogy a bevételek emelkednek 64 millió koronával, a kiadások 33 millió koronával, az egyenleg tehát 31 millió koronával kedvezőbb a rendes kezelésben. A rendkívüli kezelésben, vagyis a beruházások emelkednek 17 millió koronával, a kölcsönökből előirányzott bevétel ellenben csak 12 millió koronával nagyobbodik és itt az eredmény 5 millió koronával kedvezőbb; az összeredmény tehát nem — miként a költségvetési előirányzat indokolása megemlíti — 31 millió koronával, hanem valóságban 36 millió koronával kedvezőbb. Ez nem azt jelenti, t. ház, hogy 36 millió koronával több fordittatik azon czélok szolgálatára, a melyek képviseletére a kereskedelemügyi minister ur van hivatva, hanem azt, hogy a pénzüg3 r minister ur a kereskedelmi tárca bevételeiből 36 millió koronával többet fordíttat az államháztartás egyéb czéljaira, mert, a milyen kedvezőnek látszik első pillanatra, ez a 36 millió korona egyenleg tulajdonképen azt jelenti, hogy a kereskedelemügyi ministerium gondozására bizott szolgálati ágak bevételeiből ugyanennyivel, 36 millióval több fordittatik az államháztartás más ágazatainak támogatására. A kiadási és bevételi előirányzat egyes részleteire áttérve, jelentem, hogy a közutakra 1,411.000 koronával, az iparfejlesztésre 1 millió koronával, a posta és távírda kiadásaira 7 millió koronával, — mindenütt kerek összegekben beszélek — a vasutakra 19,400.000 koronával több fog fordít-
