Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-307

307. orsiágos ülés 1911 Hogy ennek daczára micsoda indokok vezérelték a kormányt, a mikor szívósan ragaszkodott a nyári tárgyalások erőszakolásához, arra vonatkozólag többféle nézet merült fel. (Halljuk! balfelől.J Apponyi Albert igen t. képviselőtársunk abban a nézetben van, és felszólalásában azt jelentette ki, hogy a kormány minden esetre abból a czélból erőszakolta a nyári tárgyalást, hogy felhasználva a nemzetnek elernyedését, és ehhez még felhasználva a nyári tárgyalásnak már magában véve is óriási nehézségeit, igy rohanja meg váratlanul az ellenzéket, s úgyszólván harczképtelenné tegye és keresztülerőszakolja a nem nagyon népszerű törvényj avaslatot. Részemről, bocsánatot kérek t. képviselőtársamtól, nem osztozom az ő nézetében, mert lehetetlennek tartom azt, hogy a kormány ilyen rövidlátó politikát folytasson. Hiszen ha pusztán csak a ministerelnök úrról volna szó, még érteném a dolgot. Ö először is nem fajmagyar ember, másodszor pedig közéleti működésének túlnyomó részét nem itt, hanem Horvátországban töltötte el, a mint akkor mondták, a magyar állami eszme védelmében, a mely működése azonban, mint utólag kiderült, nagyon kevés eredménynyel járt. Sümegi Vilmos: Látjuk ! Bizony Ákos : Ha pusztán ő róla volna szó, aláírnám ezt a nézetet, de ott vannak a kormány többi tagjai és ott van a hátuk mögött a nagy nemzeti munkapárt, a melynek soraiban kiváló államférfiak vannak, a kik ismerik a nemzet gondolat- és érzelmi világát, tudják azt, hogy a magyar ember miként okoskodik, ezeknek tehát tudniok kellett azt, hogy az akczió reakcziót szül, hogy a nyári tárgyalás erőszakolása szükségképen belekergeti az eUenzéket az obstrukczióba. ( ügy van ! balfelől.) Belekergeti, mert hiszen az iránt senkinek sem lehet kétsége, hogy az ellenzékre nézve a véderőj avaslatoknak örvid időn belül való keresztülbocsátása, sima megszavazása az erkölcsi csőddel lett volna egyjelentőségü. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Az ellenzék semmi körülmények közt túl nem élhette volna azt, ha épen ezen a kardinális ponton, a melyre ugy a nemzet, mint maga a függetlenségi párt a legnagyobb súlyt fekteti, nagyobb, behatóbb, hosszú ideig tartó vita nélkül engedte volna át ezeket a javaslatokat. Már pedig épen azokból az okokból, a melyeket felhoztam, nyáron, júliusban, augusztusban beható tárgyalást tartani, tisztán beszédekkel, szónoklatokkal • a törvényjavaslat megszavazását akadályozni, azt hiszem, a lehetetlenséggel lett volna határos, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kormánynak tehát tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a nyári tárgyalás és a technikai obstrukczió szükségképen két olyan dolog, hogy az egyik okvetlenül maga után vonja a másikat. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Épen azért nekem az volt a nézetem, részben még most is az, hogy a kormánynak az volt épen a szándéka, hogy belekergessen bennünket a technikai obstrukczióba, deciember 6-án, szerdán. Ibi mert talán nem tartott még bennünket eléggé letörötteknek, azt gondolta, hogy jó lesz még egy választást tartani és egy kicsit még jobban megtizedelni az ellenzék sorait, esetleg talán megismételni november 18-ikát. Sümegi Vilmos: Ez az ! Glieth Gyula : Bizony, nem ez az. Sümegi Vilmos : Ez kellett volna sokaknak ! Nyíltan hirdették ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bizony Ákos: Én nem tudom, mert hiszen gondolatolvasó nem vagyok, hogy tulaj donképen mi vezérelte a kormányt, csak kombinálok, de más eredményre jutni nem vagyok képes, mert más észszerű magyarázatát a dolognak nem találom, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Antal Géza képviselő ur hivatkozik arra. hogy 1861-ben Deák Ferencz második feliratát szintén augusztusban tárgyalta a ház és 1868-ban a véderőjavaslatot szintén júliusban és augusztusban tárgyalta. Kétségkívül igaz. de lehet-e a mostani viszonyokat az akkoriakkal egy színvonalra helyezni ? Mi volt 1861-ben ? 10 esztendei abszolutizmus után végre szóhoz jutott a nemzet. A képviselőház alig tudta elpanaszolni azokat az óriási sérelmeket, a melyeket a nemzet 11 éven keresztül tűrni volt kénytelen. Mélyreható, nehéz közjogi harczok folytak a képviselőház, illetőleg az ország és a király közt. Hogy ilyen viszonyok mellett nem zúgolódott senki a felett, hogy Deák Ferencz felirati javaslatait augusztusban kell^tárgyalm, az nagyon természetes. De 1868-ban is mik voltak a viszonyok í 1867-ben végre bizonyos megegyezés jött létre király és nemzet között. Sümegi Vilmos : Mert Königgrätz volt előtte ! Bizony Ákos: Ezer és ezer^dolog várt rendezésre, a képviselőháznak ideje pedig már meglehetősen kevés volt, hiszen méltóztatnak tudni, akkor még csak három éves cziklusok voltak, a képviselőház 1865-ben ült össze, tehát 1868 volt az utolsó év és akkor még rengeteg tennivaló volt. Hiszen akkor kellett rendbehozni dolgainkat, belügyi kérdéseinket, a dinasztiával, Ausztriával, a horvátokkal, a nemzetiségekkel való dolgokat mind akkor kellett elintézni. Nagyon természetes tehát, hogy akkor nem nézhettük azt, meleg van-e vagy nincs. De azt hiszem, most ezeket a körülményeket indokul felhozni, talán még sem egészen lehet, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Akkor a nemzet érdeke volt, most a hatalom érdeke. Bizony Ákos: A t. kormány arra hivatkozik, hogy ezek a javaslatok annyira sürgősek, hogy ezekkel lehetetlenség várni a rendes őszi időszakig. Mi (most deczemberben vagyunk, t. ház, és azt hiszem, hogy még eddig semmiféle kár abból nem származott az országra, hogy ezek a javaslatok megszavazva nincsenek. (Igaz! ügy van! a balés a szélsöbaloldalon.) De hiszen nyilvánvaló volt, hogy mi hiába szavazzuk meg ezeket a javaslatokat nyáron, hiszen az osztrák képviselőház