Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-302

526 302, országos ülés Í91Í november 30-án, csütörtökön. tétében. Ez nem tartozik ugyan ide, de minthogy a villamosokról van szó. egész röviden erre is ki­térek! (Halljuk ! Halljuk !) A közúti villamostársaság borzalmas álla­pota, a botrányos közlekedési állapotok közismer­tek. (Ugy van! balfelől.) Zboray Miklós t. bará­tom fel is hozta ezt a kérdést itt a házban ; igen érdekes beszéd kíséretében interpellálta Lukács László akkori kereskedelemügyi minister urat, . . Zboray Miklós: Nem is felelt még ! Huszár Károly (sárvári); Hatalmasak ezek a társaságok ! Szmrecsányi György : ... de erre az interpel­láczióra még választ sem kapott. így áll tehát a helyzet. Akkor előállt a város és a közönség sürgető kívánságára kijelentette, hogy bírságolni módjá­ban nincs, minthogy a szerződés nem ad neki erre módot és jogot. Ezt a szerződést Márkus József t. képviselőtársam polgármestersége és báró Dániel Ernő ministersége alatt kötötték. Sem az egyik, sem a másik t. képviselőtársamat nem akarom bármiféle gyanúval is illetni, de, engedelmet kérek, ez legalább is egy szépséghiba, hogy a mikor egyikük megszűnt minister lenni, a másik pedig megszűnt polgármester lenni, beim látom őket a Közúti vasút igazgatóságában. (Felkiáltások bal­felöl : Nagyon szép! Ez is csak Magyarországon lehetséges!) Ez is egy adat abban a tekintetben, hogy nézetem szerint a főváros közgyűlésén az in­kompatibilitást nem veszik olyan szigorúan, mint a hogy azt tulajdonképen venni kellene. Egy ember volt csak, a ki konzekvens volt; Sándor Pál, tessék megkérdezni, miért mondott le a bizott­sági tagságról, mikor a Közúti vasút igazgatósá­gába belépett ? Hát ha egy ember le tudja vonni a konzekvencziát, tessék azt a többi uraknak is levonniuk ! (Élénk helyeslés a baloldalon.) Zboray Miklós: Ez rosszabb a prezencz­márkánál ! Szmrecsányi György: Azonban, t. ház, múlt beszédemben egy nagyon súlyos váddal álltam elő és pedig azzal, hogy azért nem tartom a tör­vényhatósági bizottságot a polgárság zöme akarata kifejezőjének, mert először a választási törvény, a melynek alapján ez a bizottság választatik, rossz, avult, azt meg kell változtatni, másodszor pedig, hogy ezzel a rossz, avult törvénynyel, annak helytelen rendelkezéseivel a klikk- és törzsfőnökök és azoknak táborkara a legnagyobb mértékben visszaél. S ezen választási visszaéléseket akartam itt demonstrálni, a mikor azt mondottam, hogy a meghatalmazások, a melyeknek révén a választás névjegyzékek összeállittattak, igen nagy részben hamisítványok. Erre szintén czézári fölénynyel lettem kezelve, azt mondották, hogyan merek üyen dolgot álllitani, hogy hát én meggondol­tam-e azt, hogy megrágalmazom azt a tör­vényhatósági bizottságot, hogy én becsületé­ben sértem, ezzel a külföldnek szolgáltatok adato­kat ellenünk stb. -Zboray Miklós; Régi dolgok! .---_•­Szmrecsányi György: És felhivattam arra, hogy ebben a tekintetben bizonyítékokat terjesz­szek elő. Itt vannak a bizonyítékok, elő fogom mutatni a t. háznak. Én nem szoktam rágalmazni, nem szoktam üres beszédekben gyanúsítani, ha­nem minden állításomat aktaszerűleg igazolni tudom. (Felkiáltások balfelől: Kérj szünetet!) Mielőtt ezt megtenném, kérem az igen t. elnök urat, hogy miután beszédemnek még egy tekinté­lyes része hátra van, szünetet adni méltóztassék. (Mozgás jobbfelől.) (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A szó Szmrecsányi György képviselő urat illeti. Szmrecsányi György: T.képviselőház!Midőn szünet előtt beszédemet befejeztem, jeleztem, hogy azon állításomat, mely szerint a főváros törvény­hatósági-bizottsága nem korrekt módon jön létre és itt hamis szavazó bárczák szerepelnek közkézen, — bizonyítani fogom. Mielőtt azonban bizonyítanék, rá kell mu­tatnom Vázsonyi t. képviselőtársam beszédének azon részére, melyben engem azzal vádol meg, hogy én alaptalanul gyanúsítok és ha én ilyen visszaéléseknek nyomára jövök, miért nem me­gyek ezekkel a büntetőbíróság elé. Hogyan történnek ezek a visszaélések ? A fő­városi törvény rendelkezése szerint községi vá­lasztó az, a ki országgyűlési képviselő-választó, tehát a névjegyzékbe fel van véve és a mellett ir és olvas. Polónyi Géza: Es két évig Budapesten lakik! Szmrecsányi György: És két évig Buda­pesten lakik. Már most, a törvény ahhoz, hogy valaki a községi választók névjegyzékébe bevé­tessék, személyes jelentkezést kivan, és egyúttal megengedi, hogy a személyes jelentkezés helyett megbízott utján is lehet jelentkezni. Polónyi Géza: Meghatalmazással! Szmrecsányi György: Igen, meghatalm utján, és itt történnek a csalások és vissza­élések. Rendszerré vált t. i. az, hogy az egyes klikkek és törzsfőnökök táborkara ezeket a meghatalmazásokat bevonja a felektől, s ha irni és olvasni nem tudnak, akkor aláírják, ezáltal dokumentálva azt, hogy megfelelnek a törvény kellékének, sőt a mint később leszek bátor bizonyítani, halottak, távollevők és elköltözőitek nevében is igy járnak el, ugy hogy egy-egy kerületben több ezerre tehető az ilyképp hami­sított és, hamisan lajstromba bevett szavazók száma. Én azt mondtam, hogy ez köztudat. Erre Vázsonyi képviselő ur azt mondja, hogy a köztudat köpenye alatt elfér a rágalom és azt kérdezi, hogy miért nem fordulok a büntető­bírósághoz, ha tudomással birok ilyen esetekről. Engedelmet kérek, hogyan történik a hami­sítás ? Ugy, hogy a meghatalmazás utján szava­. z-ati jogot szerez az illető, Neki, mint ügyvédnek

Next

/
Thumbnails
Contents