Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

m 300. országos ütés 1Ö1Í november 28-án, kedden. keverve jelentkezik a munkájában. Minden ember munkáját az aranymosó munkájához tudom hasonlítani. Ha egy pár szemcse aranyat akar kiszitální, sok homoknak kell a rostán keresztülhullania, hogy az értékes aranyszem a viz tükrében felcsillám öljék. Teljesen egyetértek pl. vele abban, hogy a fővárosi törvény csakugyan tarthatatlan (Általános helyeslés.) és hogy teljesen megérett ennek á törvénynek sürgős reviziója. És hogy ha a t. képviselőtársam hozzám hozza határozati javaslatát, hogy irjam alá, én azt szívesen megteszem, hiszen még a ministerelnök ur is tegnap, hivatalos minőségében, kijelentette, hogy ezt a sokszor megígért törvényt ő is szeretné egyszer végre nyélbe ütni és benyújtani. Hát én csak annyit mondhatok a ministerelnök urnak, méltóztassék azt megtenni, tárt karokkal várjuk. (Helyeslés.) Kedvesebb vendéget a főváros területén nem üdvözölhetünk. Virágokat hintünk és szőnyegeket teritünk az útjába. (Igaz! Ugy van!) Nincsen reá ugyan megbízatásom, de a mint pártom hangulatát ismerem, talán elmondhatom, hogy mi is nagy örömmel fogjuk üdvözölni ezt a javaslatot és készek vagyunk bizonyos alapos megbeszélés és vita után ezt a javaslatot azonnal keresztülvinni. És hogyha a t. kormány a fővárosi adminisztráczió mizériám, a választási rendszeren, a visszaéléseken csakugyan segíteni akar, akkor első teendője a ministerelnök urnak, hogy ezt a törvényjavaslatot, a melyet már Andrássy Gyula gróf abban az időben megígért és a melyet vártunk, mielőbb a háznak és a törvényhozásnak a bírálata alá bocsássa. (Helyeslés.) Valóban tarthatatlan, t. ház, a virilizmus intézménye is, (Igaz! Ugy van I) a mely teljesen ellenkezik minden szabadelvű és minden demokratikus felfogással. (Ügy van!) Vagyoni czenzus alapján jogokat és kiváltságokat osztogatni és a polgárokat azért, mivel azok vagyonúkban több kényelmet élveznek, mint az a szegény ember, bizonyos jogelőnyökben részesíteni, ez teljesen összeegyeztethetetlen a -jogegyenlőségnek természetes törvényeivel. (Ugy van !) A franczia forradalom, a mely a legújabb kor uralkodó eszméit véres vajúdás árán szülte meg, csak megvalósította tulajdonképen a testvériségnek evangéliumi gondolatát akkor, midőn kimondotta, hogy minden ember szabadnak és a jogokban egyenlőnek születik. Már pedig a virilizmus nem jogegyenlőség, nem is az egyén erkölcsi értékéhez van szabva és mérve, hanem a vagyoni helyzetnek ad tulaj donképen előjogokat és a legkisebb törvényhatóságba is beleviszi a rendi intézményt. (Ugy van !) Hiszen, t, ház, a törvényhatósági városokban úgyszólván fiók-főrendiházakat állit fel, (Ugy van !) a hol a többséget nem is a történelmi hagyományok képviselik már, hanem egyszerűen a pénz hatalma osztogat ott az egyéneknek privilégiumokat. Ez a korhadt intézmény csakugyan megérett már az eltemetésre, (Ugy van!) Égy könnycsepp sem fog hullani utána, száraz szemekkel fogja a megérdemelt nyugalomba elkísérni a virilizmust az egész ország. Kétségtelen, hogy tulaj donképen a meghatalmazások rendszerét is el kellene törölni, mert hiszen a legnagyobb visszaélések, a mikre a t. képviselő ur czélozott, ép a megbízások körül történtek. Egyes vezetők, a kiket épen Vázsonyi képviselőtársam nevezett el egykor — ha jól emlékszem — törzsfőnököknek, — a mi azóta szállóigévé lett, — rávetették magukat a szavazatok összegyűjtésére, irodákat állítottak, a hol nyilvántartották a szavazati népmozgalmat, ök adtak megbízást az embereknek, hogy éveken keresztül nyilvántartsák a szavazatokat, ők kértek azután viszont tőlük megbízást és éveken keresztül vezették állandóan a lisztát. Nem ér rá mindenki foglalkozni az ilyen dolgokkal, csak a hivatalos kortes ér rá erre. Erre csak az képes, a ki a közügyekből tulaj donképen megélni akar és a kortéziát mintegy életfoglalkozásnak tekinti. A meghatalmazások eme rendszerét, ha jól emlékszem, ismét Vázsonyi Vilmos képviselőtársam nevezte el bepáczolt voksoknak. (Derültség.) És csakugyan igazsága van, mert olyanok ezek, mint a páczolt hering. Ügyes törzsfőnökök vagy ügyes vezetők összeszedik nyáron, hordóba raktározzák, bepáczolják és mikor azután szükség van, kinyitják a hordót és előveszik. (Ugy van!) De módosítani kell, t. ház, az uj törvényben a kerületekben szabadon választott bizottsági tagoknak arányszámát is, a kerületek lakosságának aránya szerint. (Ugy van!) Eddig minden kerület szabadon választott a fővárosban húsz, maximálisan harmincz bizottsági tagot, a többi pedig a virilistáknak kontingentálásával természetesen telt ki. így jött azután a Belváros abba a helyzetbe, hogy a Belvárosban van 24.000 lakos, ennek a 24.000 lakosnak pedig 51 bizottsági tag képviselete van. 160.000 lakossal biró városrészeknek pedig csak tízzel több. Például hozom fel Kőbányát ; 55.000 lakosunk van, kétszer annyi, mint a Belvárosnak és nekünk csak tizenhárom bizottsági tagunk van, a Belvárosnak pedig van 51 bizottsági tagja. A törzsfőnöki intézményt nem Kőbányán, nem a perifériákon kell keresni ; a Belváros volt annak a magva, a honnan ez a szervezkedés megindult. Ezért én szívesen hozzájárulok a t. képviselőtársam határozati javaslatához, mert előre megmondhatom, hogy ez nem fogja a hozzáfűzött választási reményeket beváltani. Higyje meg nekem a képviselő ur, és előre óva intem, figyelmeztetem, be fog jönni kompakt tömegben egy bizonyos szocziálista elem, a szocziálista szervezett tábor, be fog jönni még nagyobb többségben az a bizonyos demokrata párt és ha a szocziálista közszellem a főváros törvényhatóságában egyszer elhatalmasodik és úrrá lesz, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, az aligha fogja ugy respektálni a városnak patronátusi jogát, az egyházi és kulturális terhek viselését, mint a mai rendszer, a melyet Szmrecsányi t. képviselőtársam néppárti interdiktum alá vetett. És ha talán azt