Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

300. országos ülés 1911 november 28-án, kedden. 467 szabályokhoz való hozzászólás czimén megindult vitatkozás alapján házhatározatot hozni nem lehet. (Helyeslés.) Polónyi Géza : De az elnöki bejelentés kap­csán igen ! Elnök: Tegnap megállapítottuk a mai ülés napirendjét. Méltóztatott a bejelentések kapcsán a házszabályokhoz szót kérni és méltóztatott a házszabályok alapján észrevételeit megtenni, a melyek a házszabályok keretén belül mozogtak. Határozatot ezen eszmecsere alapján a ház nem hozhat. Ez alapelv. (Helyeslés.) A mi pedig a bejentést illeti, én kötelesség­szerüleg bejelentettem, hogy a ministerelnök ur helyetteseként, egyes felvüágositások megadására, házszabályszerüleg bejelentette a politikai állam­titkárt, Jakabffy képviselő urat. Ez igen uzuális eljárás. A legközelebbi múltban is igen sok példa volt arra, hogy hónapokon keresztül tárgyaltat­tak az illető minister távollétében olyan javasla­tok, a melyek éj) olyan fontosak, mint a budget, Pl. a múlt országgyűlés alatt Kossuth minister urat igen sok javaslat tárgyalásánál, a költség­vetésnél is, ha betegsége miatt — fájdalom — nélkülöznünk kellett őt a házban, állandóan Szterényi államtitkár helyettesítette, (ügy van! a jobboldalon.) E tekintetben soha észrevétel és kifogás nem merült fel. (ügy van ! a jobboldalon.) Ezt nem azért hozom fel, mintha a mai esetet az akkorival akarnám reparálni; erre gemmi szükség nincs, mert ez akkor is helyes volt és ma is csak az. (Ugy van ! a jobboldalon.) Polónyi Géza: Akkor sem volt helyes, ma sem helyes ! Elnök: Ez a ministeri felelősséget semmikép sem tangálhatja. A ministeri felelősség a minister személyéhez van kötve, azt az államtitkár a maga személvében nem asszumálhatja. A minister fele­lős, akár jelen van, akár nincs jelen. (Ugy van! a jobboldalon.) A mi a 214. §-t illeti, az igy hangzik : »A mi­nisterek az 1848 : III. t.-cz. 28. §-a alapján bár­mikor felszólalhatnak.*. Tehát itt neki csak a lehe­tőség van megadva arra. hogy jogosult a többi képviselőtől eltérően bármikor felszólalni. Viszont az 1848 : III. t.-cz. 29. §-a kimondja, hogy a minis­ter tartozik felszólalni és felvilágosítást adni, ha erre felhivatik a ház által. Ez az alkotmányos fele­lősségnek természetes korroláriuma. Azt a jogot, hogy a minister bármikor felszólalhat, — és ebben van a különbség — a helyettese nem asszumálhatja, ez kizárólag a minister joga. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Itt azután előáll az, a mit az igazságügy­minister ur mondott, hogy tudniillik ő képviseli a kormányt és ő felszólalhat bármikor, mint a kormány tagja. De a 214. §. második része, a mely a ministerek megbizottjairól szól, a mmisternek azon kötelességére vonatkozik, hogy tartozik a házban megjelenni, kivált ha tárczáját tárgyalják, és tartozik a szükséges felvilágosításokat meg­adni és helyt állani. A mikor tehát a minister az államtitkárt megbízta helyettesítésével, nem a felelősségét hárította át az államtitkárra, hanem a ház iránti köteles deferencziáhól bejelentette azt a közeget, a ki az ő felelősségét ugy a házzal szem­ben, mint a felszólalókkal szemben is képviseli, a ki által a maga felelősségét akarja a házban ki­fejezésre juttatni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A házszabálynak ez a disztinkeziója teljesen az alkotmány szellemében van megállapítva. Kü­lönben is a belügyi tárczának úgynevezett álta­lános vitája befejezést nyert, és annak a vitának folyamán a ministerelnök a maga politikai nézeteit már kifejezésre juttatta, s megadta válaszait a hozzá intézett kérdésekre. Egyébiránt pedig min­den ministernek megvan a joga arra, hogy ha bár­minő családi körülmények, vagy betegség miatt nem jelenhetik meg a házban, akkor megbízottal képviseltesse magát. Erre a múltban is — mint erre már utaltam — számtalan példa van. Kérem a mélyen t. házat, méltóztassék ezt tudomásul venni és méltóztassék megengedni, hogy a belügyi tárcza vitáját folytassuk. (Élénk helyes­lés a jobboldalon.) Polónyi Géza : A házszabályokhoz kérek szót. T. képviselőház ! A dolog érdeméhez nem fo­gok hozzászólani, azért, mert abba a kellemetlen helyzetbe jutnék, hogy az elnök úrral volnék kénytelen egy érdemleges kérdésben polemizálni. (Felkiáltások jobboldalon : Nem szabad !) Ez nem szabad, de a mint nekem nem sza­bad, ugy tiltja a házszabály a ház elnökének is, hogy ő érdemleges vitatkozásokat folytasson a képviselőkkel. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök : Milyen czimen méltóztatik felszólalni, a házszabályok melyik pontjához? Polónyi Géza: A házszabályok 214., 215., 216., 217., 237. szakaszai alapján, (Nagy zaj és derültség jobbfelöl.) Elnök: Méltóztassék képviselő ur a ház­szabályok helyes alkalmazása érdekében meg­jelölni a házszabályoknak azt a pontját, a melyhez a képviselő ur szólni kivan. (Zaj a baloldalon.) Méltóztassék megmondani, hogy a házszabályok mely pontja van a képviselő ur szerint megsértve l Polónyi Géza: Én az elnök urnak ezt a jogát először is nem ismerem el. (Nagy zaj a jobbolda­lon és a. középen. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Azt a praxist, hogy a kép­viselő, a mikor feláll, jelölje meg azt a szakaszt, a melynek alkalmazását ő helytelennek látja, nem fogadhatom el. (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) De hogy megnyugtassam az elnök urat, félremagyarázott szavaim értelmének helyreiga­zítása czimén is, a házszabályok 215, §-a alap­ján, kérek szót. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Elnök : A képviselő urnak e czimen joga van szólni! Méltóztassék ! Polónyi Géza : T. ház ! Hirtelen nem tudok rá­mutatni arra a szakaszra, pedig jól ismerem a ház­szabályokat, a mely tiltja a ház elnökének, —ugy 59*

Next

/
Thumbnails
Contents