Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

462 299. országos ülés 1911 november TI-én, hétfőn. a t. képviselő ur, hogy én felekezeti türelmetlenséggel vádoltam meg a tanácsot. Hát igenis, én megvádoltam, megvádolom és meg is fogom vádolni mindaddig, a mig ez a helyzet meg nem változik. Eszemágában sem volt azt mondani, hogy a hivatalos Budapest székesfőváros nem teljesiti kötelességét az egyházzal szemben. Márkus József: Minden felekezettel szemben. Szmrecsányi György: De főleg katholikus egyházat méltóztatott mondani. Én azt mondottam, hogy a felekezeti türelmetlenség elvadulása ezen a téren olyan nagy, nem a hivatalos intéző köröket értein, nem a tanácsot, mert nem onnan indul ki, hanem a közgyűlési többségnek a demokrata-pártját. Bródy Ernő: A mely katholikus templomokat épit! Szmrecsányi György: Nem a demokratapárt épiti! Bródy Ernő: Hát ki ? (Zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Ha bizonyos radikális pártok uralomra kerülnek, akkor nekik kötelességük bizonyos dolgokat respektálni és azok elől el nem zárkózhatnak. Mi történnék akkor, hogyha a demokrata párt pl. a talpára állana és azt mondaná, hogy én a katholikus papságot, a katholikus egyházat nem segélyezem, templomot nem építenek ? (FelMálltások a johbolgalon: De nem teszi! Nincs rá szüksége!) Vagy talán olyan erősnek érzi már magát a demokrata párt, hogy merészelné magát ilyen kijelentésekre is ragadtatni? Ez tehát nem érdem, nem indok, a mikor ezt felhozzák. Ez patronátusi kötelesség, a melyet meg nem tartás esetén per utján lehet érvényesíteni. Én igenis fentartom tehát azon állításomat, hogy a katholikus egyház, a keresztény felfogás ellen követett eljárás minden hazafiasán érző embernek az arczába kergeti a vért, főleg azon megjegyzések és vad beszédek, a melyeket a demokrata párt részéről, az újságokban, a fővárosi tudósítások rovatában olvasunk. Kijelentem tehát hogy e tekintetben szintén nem érzem magamat sem kapaczitálva, sem leczáfolva. Márkus József t. képviselőtársam azután átment annak a taglalására, (Zaj.) — csak egy pár szóval érinteni — hogy én a szabályrendelet 19. §-át nem értettem meg. Bocsánatot kérek, azt hiszem, ő nem értette meg. A törvény egész világosan, minden kétséget kizárólag szól. A 19. §. azt mondja, hogy a tisztviselőknek és az ügyosztályoknak a beosztása a polgármester hatáskörébe tartozik. A törvény 76 §-a pedig igy szól: »A fogalmazási-, a szak-, segéd- és kezelőhivatalokat, azok szervezetét . . . Ifj. Erdély Sándor: Más a szervezés, mint a beosztás. (Igaz! Uqy van! Derültség jobbfelöl.) Szmrecsányi György: Én nem akarok itt etimológiai vitába, szócsavarásba bocsátkozni, én a józan észre appellálok. (Ellenmondások és derültség jobbfelöl.) Tovább megyek. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy a szervezeti szabályrendelet 26. §-a nem ellenkezik a törvénynyel. Állításomat igazoltam a következőkkel. A törvény határozottan intézkedik az iránt, hogy az ülés elnöke, legyen az akár a polgármester, akár más, döntési joggal bir. Tehát, ha négy tanácsnok van jelen, szavazategyenlőség esetén ő, mint ötödik, dönt. De a szabályrendelet tovább megy és azt a polgármestert nem csak döntési joggal ruházza fel, hanem kötelezi is arra, hogy szavazzon. Márkus József: A törvény kötelezi arra! A tanács minden tagja köteles szavazni. A polgármester is! Én ismerem a törvényt! (Átmegy a baloldalra és átveszi Szmreesányitől a törvénykönyvet. Derültség.) Szmrecsányi György: Ez a törvényben nincs benn! Baross János: Helyes! Intézzük el lovagiasan és rövid utón! Ez a parlamenti tárgyalás egyszerűsítése! (Élénk derültség.) Szmrecsányi György: A 26. § tovább megy (Derültség.) és azt mondja, hogy az elnök a szavazásban részt venni köteles; azonkívül a döntés joga is megilleti, tehát két szavazata van. Ismétlem tehát: engem ezekkel az argumentumokkal nem sikerült az ellenkezőről meggyőzni. Azonban nem akarom a drága időt tovább rabolni, hanem befejezem szavaimat a következőkkel. Elmondott beszédem végén nem részesültem abban a szerencsében, hogy a ministerelnök urat itt tisztelhettem volna. Megismétlem tehát kérésemet, hogy a főváros újjászervezéséről ós adminisztrácziójáról szóló törvényjavaslatot terjessze mielőbb a ház elé; erre vonatkozó határozati javaslatunkhoz járuljon hozzá; erős kézzel, vasszigorral nyúljon bele abba a darázsfészekbe; ebben a munkájában pártkülönbség nélkül valamennyiünket maga mellett fogja találni. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök : Igen-igen rövid megjegyzésre kérem a t. ház figyelmét azok után, a miket a t. képviselő urnak felhozni méltóztatott a fővárosi közigazgatást illetőleg. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselő ur egy kérdést intézett hozzám, a melyre azok után, a mik itt fölvilágositásul a t. képviselő urak részéről mondattak, csak azért válaszolok, mert egyenes fölhívás intéztetett hozzám, hogy én a koksz-szállítás ügyében birok-e tudomással azokról a nyilatkozatokról, a melyek Az Estben annak idején megjelentek. Erre csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy nekem erről semmi tudomásom nincs, mert Az Estet nem mindennap van időm elolvasni és azt egyáltalán nem tartom olyan jogforrásnak, a melylyel okvetlenül kellene foglalkoznom s a mennyiben valami, a mi abban meg nem