Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

462 299. országos ülés 1911 november TI-én, hétfőn. a t. képviselő ur, hogy én felekezeti türelmet­lenséggel vádoltam meg a tanácsot. Hát igenis, én megvádoltam, megvádolom és meg is fogom vádolni mindaddig, a mig ez a helyzet meg nem változik. Eszemágában sem volt azt mon­dani, hogy a hivatalos Budapest székesfőváros nem teljesiti kötelességét az egyházzal szem­ben. Márkus József: Minden felekezettel szemben. Szmrecsányi György: De főleg katholikus egyházat méltóztatott mondani. Én azt mon­dottam, hogy a felekezeti türelmetlenség elvadu­lása ezen a téren olyan nagy, nem a hivatalos intéző köröket értein, nem a tanácsot, mert nem onnan indul ki, hanem a közgyűlési többség­nek a demokrata-pártját. Bródy Ernő: A mely katholikus templomo­kat épit! Szmrecsányi György: Nem a demokrata­párt épiti! Bródy Ernő: Hát ki ? (Zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Ha bizonyos radikális pártok uralomra kerülnek, akkor nekik köteles­ségük bizonyos dolgokat respektálni és azok elől el nem zárkózhatnak. Mi történnék akkor, hogyha a demokrata párt pl. a talpára állana és azt mondaná, hogy én a katholikus papságot, a katholikus egyházat nem segélyezem, templomot nem építenek ? (FelMálltások a johbolgalon: De nem teszi! Nincs rá szüksége!) Vagy talán olyan erősnek érzi már magát a demokrata párt, hogy merészelné magát ilyen kijelentésekre is ragadtatni? Ez tehát nem érdem, nem indok, a mikor ezt felhozzák. Ez patronátusi kötelesség, a melyet meg nem tartás esetén per utján lehet érvényesíteni. Én igenis fentartom tehát azon állításomat, hogy a katholikus egyház, a keresztény felfogás ellen követett eljárás minden hazafiasán érző embernek az arczába kergeti a vért, főleg azon megjegyzések és vad beszédek, a melyeket a demokrata párt részéről, az újságokban, a fővárosi tudósítások rovatában olvasunk. Kijelentem tehát hogy e tekintetben szintén nem érzem magamat sem kapaczitálva, sem leczáfolva. Márkus József t. képviselőtársam azután átment annak a taglalására, (Zaj.) — csak egy pár szóval érinteni — hogy én a szabály­rendelet 19. §-át nem értettem meg. Bocsána­tot kérek, azt hiszem, ő nem értette meg. A törvény egész világosan, minden kétséget kizárólag szól. A 19. §. azt mondja, hogy a tisztviselőknek és az ügyosztályoknak a beosz­tása a polgármester hatáskörébe tartozik. A törvény 76 §-a pedig igy szól: »A fogal­mazási-, a szak-, segéd- és kezelőhivatalokat, azok szervezetét . . . Ifj. Erdély Sándor: Más a szervezés, mint a beosztás. (Igaz! Uqy van! Derültség jobb­felöl.) Szmrecsányi György: Én nem akarok itt etimológiai vitába, szócsavarásba bocsátkozni, én a józan észre appellálok. (Ellenmondások és derültség jobbfelöl.) Tovább megyek. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy a szervezeti szabályrendelet 26. §-a nem ellenkezik a törvénynyel. Állítá­somat igazoltam a következőkkel. A törvény határozottan intézkedik az iránt, hogy az ülés elnöke, legyen az akár a polgármester, akár más, döntési joggal bir. Tehát, ha négy tanács­nok van jelen, szavazategyenlőség esetén ő, mint ötödik, dönt. De a szabályrendelet tovább megy és azt a polgármestert nem csak döntési joggal ruházza fel, hanem kötelezi is arra, hogy sza­vazzon. Márkus József: A törvény kötelezi arra! A tanács minden tagja köteles szavazni. A pol­gármester is! Én ismerem a törvényt! (Átmegy a baloldalra és átveszi Szmreesányitől a tör­vénykönyvet. Derültség.) Szmrecsányi György: Ez a törvényben nincs benn! Baross János: Helyes! Intézzük el lovagia­san és rövid utón! Ez a parlamenti tárgyalás egyszerűsítése! (Élénk derültség.) Szmrecsányi György: A 26. § tovább megy (Derültség.) és azt mondja, hogy az elnök a szavazásban részt venni köteles; azonkívül a döntés joga is megilleti, tehát két szavazata van. Ismétlem tehát: engem ezekkel az argu­mentumokkal nem sikerült az ellenkezőről meg­győzni. Azonban nem akarom a drága időt to­vább rabolni, hanem befejezem szavaimat a kö­vetkezőkkel. Elmondott beszédem végén nem részesültem abban a szerencsében, hogy a mi­nisterelnök urat itt tisztelhettem volna. Meg­ismétlem tehát kérésemet, hogy a főváros újjá­szervezéséről ós adminisztrácziójáról szóló tör­vényjavaslatot terjessze mielőbb a ház elé; erre vonatkozó határozati javaslatunkhoz járuljon hozzá; erős kézzel, vasszigorral nyúljon bele abba a darázsfészekbe; ebben a munkájában pártkülönbség nélkül valamennyiünket maga mellett fogja találni. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök : Igen-igen rövid megjegyzésre kérem a t. ház figyel­mét azok után, a miket a t. képviselő urnak fel­hozni méltóztatott a fővárosi közigazgatást illetőleg. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselő ur egy kérdést intézett hozzám, a melyre azok után, a mik itt fölvilágositásul a t. képviselő urak részéről mon­dattak, csak azért válaszolok, mert egyenes föl­hívás intéztetett hozzám, hogy én a koksz-szállítás ügyében birok-e tudomással azokról a nyilatkoza­tokról, a melyek Az Estben annak idején meg­jelentek. Erre csak annyit vagyok bátor meg­jegyezni, hogy nekem erről semmi tudomásom nincs, mert Az Estet nem mindennap van időm elolvasni és azt egyáltalán nem tartom olyan jog­forrásnak, a melylyel okvetlenül kellene foglalkoz­nom s a mennyiben valami, a mi abban meg nem

Next

/
Thumbnails
Contents