Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

S9Ö. országos ülés Mi jelenik, meg nem czáfoltatik, hogy az az igazság netovábbja volna. Szmrecsányi György: Én nem azt mondtam ! Ezt nem mondta senki! Gr. Khuen-Hétlerváry Károly ministerelnök: Szóval nem tudok róla és ha tudtam volna is, nem intézkedtem volna, mert nekem mint bel­ügyministernek, a főváros ügyeivel csak akkor van dolgom, ha azok a ministeriumhoz vagy föl­terjesztetnek vagy ha följelentés érkezik. Újság­olvasás alapján azonban nem intézkedem. (He­lyeslés a jobboldalon.) A másik, a mit bátor vagyok megjegyezni, az, hogy mikor a főváros az ujabb fizetés-szerve­zési szabályrendeletet jóváhagyás végett fölter­jesztette, a belügyministeri um első sorban arra volt tekintettel, hogy a szabályrendelet a tör­vénynek megfeleljen. Én ebben a perczben nem tudom ellenőrizni, hogy a szabályrendelet egyik vagy másik intézkedése teljesen megfelel-e a törvénynek, igen vagy nem. Hiszem, hogy meg­felel, mert nagyon gondos és ebben igen képzett tisztviselő kezében volt e szabályrendelet áttanul­mányozása ; de mégis kijelentem, a mi a törvény­ből magából is következik, hogy t. i. a mennyiben a szabályrendelet nem felel meg a törvénynek, a törvény az erősebb. (Elénk helyeslés a jobbol­dalon.) És ha tényleg a praxisban a szabályrendelet bizonyos rendelkezései nem eléggé világosak és összeütközésbe jönnek a törvénynyel, akkor fel­hívom a fővárost, hogy ezt javitsa ki. De én ugy hiszem, nincsenek ilyen esetek. Azok a felvilágo­sítások, a melyek itt a házban ebben a tekintet­ben elhangzottak, meglehetősen felderítették, hogy a szabályzat bizonyos szakaszai nem is állanak a törvénynyel ellenkezésben, de ha ellenkezésben állanának, a törvény mindig az erősebb. T. képviselőtársam kifogásolta, hogy a fő­város bizonyos üzemeket átvett és hogy ez a főváros kárára volna. Az egyikhez nem tudok hozzászólni, mert az még az én kormányzásom előtti időre vonatkozik, tudniillik a gázgyár meg­vétele. A mi azonban ezeket a kérdéseket elvileg illeti, ugy ki kell jelentenem, hogy ujabb időben minden nagyobb városnak az a tendencziája, hogy az olyan üzemeket, a melyele a köz érdekében álla­nak fenn, saját kezelésébe vegye át. Ez történt itt Budapesten is, mikor a főváros a gázgyárat átvette, mert az tényleg a köz nagy szükségletét van hivatva kielégiteni. Tudvalevőleg az ilyen üzemek idővel fokozódó jövedelmet biztosítanak annak, a kinek a kezében vannak és bizonyos, hogy a főváros is jó üzletet csinál, mert idővel sokkal magasabb kamatozást fog elérni, ugy hogy magasabb jövedelme lesz belőle, mint lett volna abból a tőkéből, a melyet belefektetett. A mi az egyik közúti vasúttársaság részvé­vényeinek megvételét illeti, hát itt is olyan üzem­ről van szó, a melynek jövedelme csak fokozódhatik november 27-én, hétfőn. 463 és a fővárosnak minden esetre dicséretére válik, hogy igyekezett az alkalmat felhasználni és a rész­vényeket megszerezni. Hogy azután egy pár forint­tal többe vagy kevesebbe kerültek a részvények és hogy a börzének is volt talán szerepe benne, az a dolgon nem változtat, mert a kérdés elbírá­lásánál az szolgált alapul, hogy azoknak a részvé­nyeknek az árai megfelelnek-e a mai jövedelmező­ségnek, igen vagy nem. És a midőn erről meggyőződtem, mert hiszen én hozzám is eljutottak azok a hirek a börzespeku­lácziókról, minden továbbiakat félretéve egy­szerűen azt kérdeztem, hogy érdeke-e a fővárosnak, hogy ezt ilyen áron megvegye, igen vagy nem. (Helyeslés a jobboldalon.) Akármi történt is tehát a függönyök mögött, az én rám nem tartozik. A fő­város jó üzletet csinált és azt hiszem, gazdálkodásá­nak egy nagy jövedelmi forrást biztosított. A mi az uj fővárosi szabályrendeletből folyó fizetésemeléseket illeti, bizonyos, hogy azok igen szép és igen magas fizetések s felülmúlják azon fizetéseket, a melyeket az állam tud tisztviselőinek nyújtani. De e tekintetben nem lehet mindent egy kaptafára húzni és ha a főváros vagy egyáltalában egy város, a mely abban a helyzetben van, hogy pénzügyei megengedik, hogy nagyobb fizetéseket biztosítson tisztviselőinek, mint a minőket más szer­vezetek nyújthatnak . . . Polónyi Géza : Kölcsönökből! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: . . . akkor a fővárost ebben meggátolni a kormány­nak semmi joga nincsen, mert ez a fővárosnak autonóm hatáskörébe tartozik s ha van hozzá­való pénze, ebben őt akadályozni nem lehet csak azért, mert az állam nem tudja a saját tisztviselői­nek ugyanazt a fizetést adni. Elvégre, ha ilyen mértékeket szabunk, akkor azt mondhatnók, hogv a bankdirektoroknak még sokkal nagyobb fize­tésük van, mint a fővárosi tisztviselőknek, miért nincsen tehát mindenkinek akkora fizetése, vagy talán a bankdirektoroktól kellene megkövetel­nünk, hogy kevesebb fizetést élvezzenek ! (De­rültség.) Polónyi Géza : Azokat nem közadókból fizetik ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Mindenki a saját pénzügyi viszonyai szerint mér­legeli, hogy milyen ellátásban kívánja és tudja részesíteni azokat, a kiket hivatalában alkalmaz. (Zaj balfelől. Elnök csenget.) A mi pedig a fővárosi törvény revíziójáról szóló törvényjavaslat benyújtását illeti, e tekin­tetben szívesen elfogadom a t. képviselő ur hatá­rozati javaslatát, annál is inkább, mert hiszen nem először sürgetem magam is ezt az ügyet, a mennyi­ben már néhányszor volt szerencsém kijelenteni, hogy igenis kívánom a fővárosi törvény revízió­járól szóló törvényjavaslatot mielőbb benyújtani, mert ezzel semmi sincs elérve, (Ugy van ! Ugy van I jobbfelől.) hanem tárgyaltatni és letárgyaltatni is. (Helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon : Tessék ! Tessék!)

Next

/
Thumbnails
Contents