Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

2y9. országos ülés 1911 fellebbezést komoly megfontolás tárgyává tette, megfontolta annak minden részletét, bogy hogyan is fog történni, bogy a gázművek vezérigazgatója nem áll fegyelmi hatóság alatt, s én erre azt a választ adtam, hogy egészen a belügyministerium elhatározása alá tartozik, hogy hogyan kívánja ezt a kérdést rendezni. Ha ugy dönti el, hogy a gázművek igazgatóságának élén csak fegyelmi hatóság alatt álló, hivatali esküt tett tisztviselő állhat, akkor én a gázművek vezérigazgatója nem leszek, mert én ilyen feltételek mellett ennek üzemi igazgatására nem vállalkozom. És azt mondottam az államtitkár urnak, hogy ennek a kérdésnek, ha engem kell megválasztani, más megoldás nincs, mint elállani a fegyelmi hatóság kikötésétől, a hivatalos eskü letételétől; gondolja meg a főváros hatósága, hogy kit választ ennek az üzemnek igazgatójává, s azt gondolom, hogy nem jár rosszul, ha nem fegyelmi hatóság kérdésével kezeli ezt, és nem fegyelmi hatóság és hivatalos eskü köteléke alá helyezi, hanem helyezi az egyéni becsület és egyéni tisztesség köteléke alá. (Ugy van ! a jobboldalon.) Polónyi Géza: Az minden tisztviselőre áll! Gr. Zichy Aladár: A ki esküt tesz, arra is kötelező! Heltai Ferencz: Kötelező; de én fegyelmi hatóságot ebben az üzemben magamra nézve vállalni hajlandó nem voltam, sem hivatalos eskü letételét. Polónyi Dezső : Százezer korona! B. Láng Mihály: Irigyli? Heltai Ferencz: És semmi egyéb kötelezettséget, mint a mennyi a szerződésemben foglaltatik, nem vállaltam, minthogy legjobb tudomásom és becsületem szerint intézem ezeket az ügyeket. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha a főváros igy akar eljárni, a belügyministeren kivül senki elé ez a kérdés nem tartozik. A belügyminister és a főváros ebben egyeztek meg. Hogy a többi üzemnél fogják-e követni ezt a példát, az szintén a főváros törvényhatóságának és a belügyministernek dolga, abban nekem nincs beleszólásom, és azt hiszem, nagyon messze menne, nagyon sérelmes dolog volna az autonómiára nézve, hogyha a képviselőház is bele akarna szólni. (Mozgás és ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az autonómiának is vannak korlátai, a melyeket tiszteletben tartani ép ugy kell a belügyministernek, mint a képviselőháznak. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezek után engedje meg a t. ház, hogy rátérjek arra a kérdésre, a mit a t. képviselő ur szintén felvetett, hogy az én jelentésem alapján arról értesült volna a közvélemény, hogy a főváros egy értéktelen, elavult, rossz üzemet vett át drága pénzen. Sem az egyikről, sem a másikról az én jelentésemből nem értesülhetett aj főváros közönsége, mert az ón jelentésemben soha egy szó nem foglaltatott arra vonatkozólag, hogy a gázmű, a melyet a főváros múlt évi deczember 15-én november 27-én, hétfőn. 459 vett át, rossz, elavult; erről soha egy szó nyilatkozatot nem tettem; nem tettem arra vonatkozólag sem, hogy a főváros közönsége ezt az üzemet talán értéken felül űzette volna meg. Ezt nem tehettem, mert én a becslési műveletbe soha be nem avatkoztam, jogom sincs ahhoz, hogy felülvizsgáljam, sőt állásommal összeegyeztethetőnek nem tartottam volna, hogy erre vonatkozólag bármiféle nyilatkozatot tegyek. A főváros által átvett üzem értékét elfogulatlan szakértőkből álló független bizottság bírálta meg teljes tudatával a rendelkezésre álló és elfogulatlan adatok alapján. Ez, az üzem nem hasznavehetetlen, nem rossz. Én jelentésemben csak azt mondtam — és ezt mondani kötelességem volt, — hogy igenis az üzem' egyetlen berendezése sem felel meg ma már a rendkívüli nagy mértékben fokozódott gázfogyasztásnak. Ezt nemcsak jogom, de kötelességem is volt mondani. Az utolsó esztendőben a gázfogyasztás az előző évhez képest, majdnem 10%-kal, az utolsó négy évben pedig közel 40°/o-kal emelkedett. Ez oly rendkívüli mértékű fokozódása a fogyasztásnak, hogy kisebb fogyasztásra berendezett üzem ennek már csak nagy nehézséggel felelhet meg. Ezek a nehézségek fenforognak a gyáraknál, fenforognak a csőhálózatnál, a melynek szolgáltatóképessége a nagy mértékben fokozódó forgalomnak nem felel meg. Szmrecsányi György: És a naftalin? Heltai Ferencz: Röviden rátérek arra is. Mondottam továbbá, hogy az üzemvezető osztrák általános légszesztársaság az utolsó esztendőben a gázcsövek tisztításánál nem fejtette ki azt az eljárást, a melyet én helyesnek tartottam volna. Azt mondja t. képviselőtársam: miért nem tártam fel ezeket én, a ki előzőleg két éven keresztül az általános osztrák-magyar légszesztársulatnak igazgatója voltam. Vagy tudtam, vagy nem tudtam; ha nem tudtam, nem voltam jó igazgató, ha pedig tudtam, elmulasztottam kötelességemet. Hát, t. képviselőtársam, én nem voltam üzemvezető igazgató, nekem az üzemre a társaságnál semmiféle befolyásom nem volt, tehát nem tudtam, nem is tudhattam. Ezeket a dolgokat én csak az idén tudtam meg, mert a múlt télen, mikor az üzemet átvettük, még nem tudhattam és pedig azért, mert ezek a naftalinbajok augusztus végétől novemberig szoktak mutatkozni. A csőhálózat kibontásával igenis segíteni fogunk ezeken a bajokon, de a csőhálózat megfelelő kibontása ezen bajok nélkül is szükséges lett volna ós szükséges, miután azoknak szállítóképessége ma már nem felel meg a fokozódó fogyasztásnak. Ezzel talán az egyik személyes kérdéssel végezhettem volna. Engedje meg azonban a t. ház, hogy nyilatkozzam a másik kérdésben is. mely nem annyira az én személyi becsületemmel 58*