Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-299
299. országos ülés 1911 kodott, hogy ma rosszabb a helyzet ezen a téren, mint volt a múltban. Erre a kérdésre, azt hiszem, egy képviselőtársam részletesebben fog nyilatkozni; én csak azt kivánom konstatálni, hogy a múltban a székesfőváros törvényhatóságának működése szempontjából az a kifogás lett leggyakrabban hangoztatva, hogy bizonyos üzemeket vállalati kezelésben hagy a helyett, hogy igyekeznék azokat saját pénztára javára értékesíteni. Akkor, a midőn ezen vállalatok létrejöttek, Budapest még nem volt Magyarország székesfővárosa, Pest még provincziális város jellegével birt, és nem rendelkezett azokkal az anyagi eszközökkel, a melyek képessé tették volna arra, hogy ezeket az üzemeket saját kezelésben létesítse. Polónyi Géza : Históriai tévedés ! Márkus József: Nagyon jól tudhatja, a ki a székesfőváros történetét ismeri, hogy ezekre az üzemekre a polgárság körében tőke kapható egyáltalában nem volt s ezen üzemek legnagyobb része csak idegen tőkével és nagy nehézségekkel volt megteremthető. Teljeoen helyes a székesfőváros azon törekvése, hogy most, viszonyainak megváltoztával és óriási fejlődése folytán hozzájárul ezekhez az üzemekhez és házi kezelésbe kívánja azokat venni. Azonban abban az igen t. bizottsági tag|ur . . . Szmrecsányi György: Képviselő ! Márkus József: . . . képviselő ur nagyon téved és e tekintetben rosszul is járna, ha ezen üzemek vezetőit a székesfőváros tisztviselői sorából kivárnia venni. . . Szmrecsányi György: Hát Kajlinger ? Márkus József: . . . mert bármily sok elismeréssel viseltessem is a székesfőváros tisztviselői kara irányában, nem fogja a képviselő ur azért rossz néven venni, ha kijelentem, hogy az ő soraikból alkalmas embert, a ki ezen üzemeket vezethetné, a magam részéről nem tudnék találni. Ez az üzemi vezetés nem bürokratikus elintézés, (Ugy van! jobbfelöl.) nem egyedül technikai tudást, hanem igen sok üzemnél, igy speczialiter a gázüzemnél is, alapos kereskedelmi képzettséget is megkövetel, (Ugy van! jobbfdől.) és én meg vagyok győződve róla, hogy a székesfőváros törvényhatósága akkor, a midőn a nem régen megváltott gázüzem vezetését a jelenlegi vezérigazgatóra bizta, igen helyesen választott, (Éljenzés a jobboldalon.) s meg vagyok győződve arról is, hogy ez a választás nem hogy a székesfővárosnak kárára lenne, hanem ellenkezőleg, az üzem mai vezetése a fővárosnak csak előnyöket és ujabb jövedelmeket fog biztositani. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Az igen t. bizottsági tag ur . . . ! Szmrecsányi György : Képviselő ! (Derültség.) Márkus József: Bocsánatot kérek, benne vagyok a régi gyakorlatban, az ujat még nem szoktam meg. Polónyi Géza: Azt hiszi, hogy a közgyűlésen van! KÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. XII, KÖTET. november 27-én, hétfőn. 457 Márkus József : Ne méltóztassék tehát sértésnek venni a megszólítást. Az igen t. bizottsági tag ur . . . (Általános derültség.), illetőleg képviselő ur foglalkozott még a tisztviselők kérdésével is és kérdezte, hogy miért is szaporította a főváros oly nagy mértékben tisztviselői számát. T. ház ! Szaporította nem jó kedvéből, hanem azért, mert arra tényleg szükség van . (Ugy van ! jobbfdől.) Eltekintve az ügyforgalom óriási emelkedésétől, igen helyesen utalt közbeszólás alakjában Hock képviselő ur arra, hogy a székesfőváros törvényhatóságának munkaköre óriási mértékben kitágult. Valóban a főváros életének fejlődése olyan ujabb és ujabb terheket ró a törvényhatóságra, különösen szocziális téren, a közéleimezés terén stb., hogy ezen feladatokkal okvetlenül foglalkozni kell és pedig minél szélesebb alapokon, ha lakosságának jólétét biztositani kivánja, sez az egyetlen körülmény természetszerűleg maga után vonta azt, hogy a tisztviselők létszáma lényegesen emeltessék. (Ugy van ! jobbfdől.) Második kérdés, a mit felvetni méltóztatott, hogy miért emelte a főváros tisztviselői fizetését olyan arányokban, a mint tette, mikor újonnan megállapított fizetéseik semmi tekintetben nincsenek arányban az állami és törvényhatósági tisztviselők fizetésével. És itt parallelát is vont a polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsnokok és egyes állami funkczionáriusok . . . Szmrecsányi György: Ministerek, államtitkárok, kúriai elnök ! Márkus József: .... fizetése között. Hát, t. ház, magam részéről azt a szempontot, hogy micsoda ellátást nyújt más a maga alkalmazottainak, ezen kérdés helyes megbirálásánál döntő szempontul el nem fogadhatom. (Helyeslés jobbfdől.) Lehet, hogy az állami tisztviselők jelenlegi dotácziója, kezdve a kúriai elnöktől végig a legalacsonyabb fokig, kisebb, alacsonyabb, mint a székesfőváros köztisztviselőinek fizetése, de ebből még nem következik az, hogy a főváros tisztviselőinek javadalmazását ne javítsuk. Méltóztatnak tudni és nem igen szorul bővebb bizonyitásra az, hogy az árviszonyok különösen Budapest területén, de általában az egész országban is mily kedvezőtlenül alakultak. Drága a lakás, drága az élelem, drága a ruházat és ha az igen t. képviselő ur azt mondja, (Mozgás balfelől. Halljuk! Halljuk!) hogy a székesfőváros tisztviselőit eddig is jól fizették és hogy panaszokat e tekintetben nem hallott, ez arra vall, hogy ő nem áll a székes főváros tisztviselőivel szorosabb összeköttetésben, mert különben meggyőződésem szerint a panaszok egész sorát lett volna alkalma hallani. (Mozgás balfelől.) Ha a székesfőváros tisztviselői talán valamivel magasabban voltak is dotálva az állam tisztviselőinél, kétséget nem szenved, hogy ez a fizetés is vajmi kevés volt arra, hogy tisztességes és becsületes megélhetésüket biztositsa, (Ugy van ! jobbfelöl.) És kétségtelen az is, hogy a székesI főváros törvényhatóságának elemi kötelessége volt 58
