Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

456 299. országos ülés 19ÍÍ november 27-én, kedden. hanem a felekezeti türelmesség mellett szól. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Az igen t. képviselő ur foglalkozott azzal a szervezési szabályrendelettel, a melyet a székesfőváros nemrégiben alkotott és a mely ő szerinte most a belügyminister jóváhagyása alatt áll. A dolog nem egészen igy van, t. ház, minthogy időközben a belügyminister ezt a szervezési szabályrendeletet jóváhagyta és a székesfőváros törvényhatóságának végrehajtás végett le is küldte. Szmrecsányi György: Annál rosszabb ! Márkus József: Annál jobb, mert életbe lehet léptetni. Szmrecsányi György : Tudom, hogy az uraknak jó, de én azt mondtam, hogy rossz ! (Zaj. Elnök csenget.) Márkus József: Méltóztassék megengedni, hogy a szabályrendeletre tett megjegyzéseire néhány szóval reflektáljak. Három szempontból emelt kifogást ezen szabályrendelet ellen. Először, hogy egyes intézkedései a törvénybe ütköznek, másodszor, hogjr ellenkezik a főváros érdekeivel, azt azonban, hogy miért, nem méltóztatott kif 3j teni, és harmadszor, hogy kiterjeszti a polgármester hatalmát. Hogy törvénybe ütköznének ezen szabályrendelet rendelkezései, ez teljesen uj előttem. Idézte a szabályrendelet 18. §-át, a mely a polgármester hatáskörét állapítja meg. Ez a paragrafus akként rendelkezik, hogy a polgármester osztja be az alpolgármestereket, állapit ja meg azoknak a teendőit, megállapitja az ügyek közül, hogy azoknak melyike melyik alpolgármester revíziója alá tartozik, megállapitja az ügyosztályok vezetőit, azoknak helyetteseit és az ott alkalmazott személyzetet. Szerinte ez ellentétben áll a törvény 76. §-val. Pedig, t. képviselőtársam, semmiféle ellentét nem forog fönn. A törvény 76. §-a igen is a törvényhatóságok jogává teszi azt, hogy megállapitja az öszszes fogalmazási szak- és kezelőszemélyzetnek számát és hogy a személyzetet miként oszsza be. Szmrecsányi György : A törvénjmatóság ! Márkus József: A személyzet beosztása, az egyes ügyosztályok személyzete létszámának megállapítása eddig is kizárólag a polgármester jogát képezte. Szmrecsányi György: Abusus volt. Márkus József: A törvény szerint volt igy. Semmi abuzus nem volt. És igy nagyon természetes, hogy az uj szabályrendelet sem rendelkezhetett másként. A 26. §. — minden egyes kifogásra, nagy sajnálatomra, nem reflektálhatok, minthogy nem voltam ilyen részletes felszólalásra elkészülve és nem volt időm a törvény rendelkezéseit a szabályrendelettel minden tekintetben összehasonlitani — a 26. §., mondom, a tanács határozatkéjDességéről rendelkezik. Négy tagnak a jelenléte szükséges a tanács határozatképességéhez. És itt kifogásolja t. képviselőtársam különösen azt, hogy a szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény válik határozattá, a melyhez az elnök hozzájárult. A mi a tanács határozatképességéhez szükséges tagok számának leszállítását illeti, ez föltétlenül szükséges azért, mert a székesfőváros közigazgatásában igen nagy számmal fordulnak elő kevésbé fontos ügyek, fölebbezések, a melyeknél az egész tanács idejét igénybe venni valósággal időpazarlás volna. Es ez az oka, hogy az uj szervezeti szabályzat nemcsak hogy nincsen ellentétben a törvény rendelkezésével és intcnczíójával, hanem annak teljesen megfelelőleg ilyen kisebb tanácsalakitást is lehetővé tesz. A mi pedig az elnöki szavazat kettős számítását illeti, az igen természetes dolog, sőt törvényen alapuló rendelkezés, mert maga a törvény kimondja, hogy a tanácsülésben szavazategyenlőség esetében az a vélemény válik határozattá, a melyhez a polgármester járul. Ebben a kisebb tanácsban az alpolgármester, mint a polgármester képviselője vesz részt, mert tulaj donképen a polgármester az elnöke akár a nagy tanácsnak, akár a kis tanácsnak, és igen természetes dolog, hogy ugyanaz a jog, a mely őt megiUeti, kell, hogy megillesse az ő törvényszerű helyettesét is. De máskép a kérdést megoldani nem is lehet négyes tanácsban, mint azzal, hogy az elnök szavazategyenlőségesetében dönt, mert különben lutrizni kellene, azt pedig képviselőtársam mégsem óhajtja. Szmrecsányi György: Nem érti! Márkus József : Én magam is éveken át gyakoroltam ezt a jogot, talán értek hozzá egy kicsit. A szakbizottságokra vonatkozó 5. §-nál t. képviselőtársamnak szintén az a kifogása, hogy hogy lehet az elnök, a kinek szavazati joga nincs is s hogy dönthet az szavazategyenlőség esetén. Ha igy állna a dolog, az tényleg hiba volna, mert furcsa volna, hogy valaki, a ki szavazati joggal nem bir, mint elnök dönthessen. Ez azonban nem igy van. A szakasz sincs szerencsésen stilizálva, de annak más értelmet tulajdonitani nem lehet, mint hogy ez a tisztviselő, a ki elnököl, igenis, szavazategyenlőség esetén az ő saját szavazatával dönt. Ez volt eddig is a gyakorlatban, mert az elnökök csak szavazategyenlőség esetén döntöttek, és ezt a gyakorlatot tartja fenn a szabályzat is. Polónyi Géza : De jegyző nem lehetett elnök ! Erről van szó ! Márkus József: Most sem lehet! Szmrecsányi György: Igenis lehet! Tessék megnézni ! Nem olvasta a szabályzatot ! (Derültség a jobboldalon.) Heltai Ferencz: Harminczhárom év óta olvassa ! Márkus József: De olvastam., három-négy hónap előtt, és emlékszem is rá, ha nem is teljes részletességgel minden jjontjára, de a lényeges szakaszokra bizonyára emlékszem. A mi az üzemek házi kezelésbe vétele körüli állítólagos anomáliákat illeti, a melyekre ő utalt, azokra nézve csak általánosságban kívánok néhány megjegyzést tenni. T. képviselőtársam arról panasz-