Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

2Ö9. országos ülés i9ii összes bevételei tettek. Ebből is méltóztatnak meggyőződni arról, hogy Budapest törvényhatósága nem irtózott sem a munkának, sem pedig az anyagi áldozatoknak terhétől, hogy a székesfővárosnak kultúráját valóban magyarrá és nemzetivé tegye, (Ugy van ! a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő nr, hogy csak nyelvében lett magyarrá Budapest székesfőváros, szellemében nem . . . Szmrecsányi György: Egy része ! Márkus József: ... és hogy inkább szeret üzleti, mint közérdekű kérdésekkel foglalkozni. Az igaz, hogy Budapest törvényhatósága politikai kérdésekkel talán ritkábban foglalkozik, de ennek meg van a maga oka. Mai parlamenti rendszerünk mellett ugyanis a politikai küzdelmek súlypontja nem a törvényhatóságok termében, hanem a parlamentben van. ámbár azzal a jogával, hogy politikai kérdésekben állást foglaljon és véleményt nyilvánítson akkor, a midőn erre szükség volt, a törvényhatóság élt is. Ügy látszik, a t. képviselő urat cserbenhagyta emlékezőtehetsége, midőn megfeledkezett arról, hogy az u. n. nemzeti küzdelem korszakában Budapest székesfőváros törvényhatósága sem állott hátrább, mint Pest-Piks-Solt-Kiskunmegyének törvényhatósága, melynek nemzeti érzéséről mindig olyan fenhangon szoktak megemlékezni. Farkas Pál : Vázsonyi pedig benne volt a vezérlő-bizottságban ! Márkus József : T. képviselőtársam rámutat bizonyos veszedelmes jelenségekre, rámutat arra, hogy a főváros lakossága körében terjed a kozmopolitizmus, az intern aczionálizmus; utal a pornográfia veszedelmes voltára, valamint arra a helytelen irányra, a mely a színházak működése terén kétségkívül tapasztalható. Én magam is osztom részben azokat az aggodalmakat, a melyeknek e részben kifejezést adott, azonban ezek a bajok a fővárosi élettel agyszólván össze vannak nőve és minden fővárossal közösek. Azoknak megszüntetésére törekedni igen helyes és szükséges, az e részbeni feladat azonban kívül esik a törvényhatósági bizottság jogkörén és egyedül és kizárólag az államrendőrség hatáskörébe esik. Igen t. képviselőtársain hivatkozott itt egy beszédre, a mely éles kritikáját tartalmazza a székesfőváros törvényhatósági életének ; hivatkozott Nagy Dezső volt képviselő felszólalására, azzal, hogy ő a főváros ügyeinek bizonyára alapos ismerője, miután évek során át tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. Rektifikálom igen t. képviselőtársam ezen utóbbi megjegyzését, minthogy Nagy Dezső a törvényhatósági bizottságnak tagja egyáltalában nem volt,... Szmrecsányi György : Nem ez a lényeges ! Márkus József: . . . a mi természetesen nem fosztotta meg őt attól a jogtól, hogy mint ennek a székesfővárosnak polgára a székesfőváros ügyeivel foglalkozzék és azokat kritika tárgyává is november 37-én, kedden. 458 tehesse. Azonban azt a kritikát, igen t. képviselőtársam, alá nem Írhatom. Kétséget nem szenved, hogy abban igaza van Nagy Dezsőnek; hogy a főváros törvényhatósági bizottsága mai összetételében nem képviseli a polgárság egyetemét. (Ugy van! balfelól.) Szmrecsányi György : Én is csak azt mondtam ! Márkus József: Még egyebet is méltóztatott ezenkívül hozzátenni : azt, hogy választási visszaélések történnek napról-napra, inzultusoknak vannak kitéve a választók, meghamisítják a választói bárczákat. Szmrecsányi György : Ez így van ! Márkus József: Hát, igen t. képviselőtársam, ezeket a vádakat a magam részéről vissza kell utasítanom. (Helyeslés a jobboldalon.) 33 évi közéleti működésem alatt ilyen panaszokkal, ilyen vádakkal nem találkoztam, és ha lettek volna ilyen visszaélések, meg vagyok győződve arról, hogy a főváros polgárságának az a része, a melyen ilyen természetű sérelem esett, megtalálta volna az útját és módját annak, hogy ezen sérelmekért magának" elégtételt szerezzen. (Ugy van ! jobbfelől.) Igen t. képviselőtársam azzal is vádolja a törvényhatósági bizottságot, hogy bevitte életébe a felekezeti türelmetlenséget, a felekezeti politikát. És mivel kívánja igazolni ezt az állítását ? Azzal, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak bizonyos száma — nem tudom micsoda számot mondott — zsidó hitvallású. Szmrecsányi György: Többsége zsidó; ezt mondtam ! Hock János : Ez nem helyes ! Márkus József : Hát igen t. képviselő ur, én közéleti működésem egész ideje alatt felekezeti szempontokat a közügyek intézésébe be nem vittem, (Élénk helyeslés jobbfelől.) sőt igen veszedelmes dolognak tartottam volna azt, ha a közügyek intézésénél az arra hivatott egyének megválasztásában felekezeti szempontok lettek volna irányadók. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A törvényhatósági bizottsági tagságnak kvalifikáczióját nem a vallás, hanem az egyéni tulajdonság, az egyéni tehetség, az arra termettség, a tisztesség és a becsület adja meg, (Ugy van! jobbfelől.) és ezért a székesfőváros polgársága, a midőn a felekezeti szempontokat a törvényhatósági bizottsági tagok megválasztásánál kihagyja, nagyon helyesen és bölcsen cselekszik. Dehát legyen igaza ! A törvényhatósági bizottsági tagoknak — mondják — felerésze vagy több is — a mint ő mondja, —zsidó. De hát méltóztatott ott a felekezeti türelmetlenség legkisebb jelével is találkozni ? Hát a székesfőváros törvényhatósági bizottsága, a mely szerinte túlnyomó részben zsidókból áll, a mi vallásunk, a katholikus vallás érdekeit nem viseli a szivén ? (Ugy van ! jobbfelől.) Nincsen egész Magyarországon, nincsen az egész világon olyan törvényhatóság, a mely katholikus czélokra, a katholikus érdekekért olyan áldozatokat hozott volna, mint a minőket Budapest székesfőváros törvényhatósága. (Helyeslés a jobboldalon.) És ez nem^ a felekezeti türelmetlenség,