Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-294

294. országos ülés 1911 november 21-én, kedden. 329 siti politikai jogait, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. ) önök talán azt hiszik, hogy egy-egy hérosz mind az a kisebb és nagyobb tisztviselő, a ki majd oda fog állani azzal, hogy »inkább elbukjam önmagam ; inkább semmisüljön meg családi exisztencziám, de meggyőződésem követem?« Nem, t. ház, nem lehet kívánni, hogy az ilyen kérdésekben héroszokká váljanak azok a szegény emberek, azok, sajnos, mind az élet nehézségeivel küzdő állampolgárok, a kiknek meg kell gondolniuk azt, hogy önmaguknak és családjuknak egész jövőjét áldozatul hozzák-e meggyőződésüknek. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azokat ilyen dilemmák elé nem lehet állítanunk. Nekünk egy választási reformot kell alkotnunk, a mely ezen erőszakos visszaélések lehetőségét meggátolja. (Ugy van! balfelöl.) Azért mondjuk ma is, hogy a megfelelő uj választási törvény megalkotása egész közéletünknek gyógyszere, egész közéletünknek panaczeája. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebben az irányban meg sem szabad mozdulnunk, talán egy lépést sem szabad tovább mennünk, mig ebben a kérdésben egészséges megoldást létre nem hozunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert az a magános ember, a kinek a háza düledezőben van; a kinek háza tetején az eső csurog be, sem gondol sok mindenféle jóra és alkotásra, hanem mindenekelőtt a háza tájékát hozza rendbe ; újból megalapozza azt; ujabb falakat emel; tetővel látja el, hogy a házhoz ne férkőzhessen semmiféle pusztító vész. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) így nekünk is nemzeti életünk védelmezése czéljából kell alkotmányunk épületét megerősítenünk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon és jobbjelől.) Abban kell az uj választási törvény czélját keresnünk, hogy alkotmányos életünk tisztaságát helyreállítsuk és ebben az országban a közélet terén is a nemzeti eszme megerősítését lehetővé tegyük. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezért követeljük mi a választási törvény megalkotását és ezért mondjuk azt, hogy azok az eszközök, a melyeket tőlünk a korona vagy a hatalom kíván, a véderő fejlesztése tekintetében, csak ennek áraként adhatók meg (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) — nem önállóan, mert e tekintetben is megvannak nemzeti kívánalmaink, — de egyúttal a király segítségét kívánjuk e választói reform megalkotása tekintetében. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mi látjuk, hogy önmagunkban gyengék vagyunk azokkal szemben, a kik a koronánál befolyásukat érvényesíteni akarják. Azért a király támogatását kell megnyernünk, a kinek szavával, Ígéretével a választási reform már ugy is össze van kötve (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és a kinek elvégre a katonai reformokra vonatkozó kívánságok teljesítése ér annyit, hogy ebben az irányban azokat a befolyásokat, a melyek az ő akaratának megmásitására törekszenek, visszautasítsa és egyúttal e királyi ígéretének beváltását lehetővé tegye. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. XII. KÖTET. Ezek azon törekvések, t. ház, a melyek bennünket vezetnek, és ezért foglaltuk el a választói törvénynél, valamint a katonai törvénynél is ismert álláspontunkat. (Ugy van ! balfelől.) Magát a költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a bal- és"a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök I Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Eitíök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Szólásra ki következik ? Szász Károly jegyző : Rakovszky Iván ! Rakovszky Iván: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt hozzáfognék azokhoz a fejtegetésekhez, a melyeket mai beszédem tulaj donképeni tárgyául választottam, egy rövid megjegyzést tegyek, arra — hogy ugy fejezzem ki magam—a vitára, mely Haydin Imre nagyrabecsült barátom és igen t. képviselőtársam és Holló Lajos t. képviselőtársam között felszólalásaik alkalmával itt lefolyt. (Halljuk! Halljuk !) Mint a parlamentnek egy igen jelentéktelen és uj tagja, nem tartom magamat hivatottnak arra, hogy ebben a vitában mintegy polemikusán vegyek részt, de szükségesnek tartom és erre feljogosítva is érzem magamat, hogy ebben a kérdésben a magam álláspontját kifejtsem. (Halljuk! Halljuk!) Haydin Imre t. képviselőtársam azt mondotta, a közigazgatási reformról beszélvén, hogy ennek a reformnak megalkotását sürgősebb kötelességnek tartja, mint az általános választói jogról szóló törvény elkészítését. Holló Lajos t. képviselőtársam erre azt válaszolta, hogy sem ő, sem az a párt, a melyhez tartozni szerencsés, ehhez a junktimhoz, vagy helyesebben mondva, ehhez a sorrendi megállapodáshoz hozzájárulni semmi körülmények között nem fog. Nekem azonban az a felfogásom, hogy más sorrendben ezt a két kérdést, mint abban a sorrendben, hogy először a közigazgatási reform és csak azután a választójogi reform alkottassék meg, megoldani nem is lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem lehet azért, mert hiszen épen az a párt, a melyhez Holló Lajos t. képviselőtársam tartozik, hivatkozik legtöbbször arra, hogy a választói reform mélyreható, mondjuk, teljes változást fog előidézni alkotmányos életünkben, hogy az egészen uj alapokra fogja fektetni a mi alkotmányos életünket. Nos hát, ha ilyen lényegbe vágó, ilyen fontos reformról van szó, lehetséges-e. ezt ugy megalkotni, hogy ne legyünk tisztában mindazokkal a körülményekkel, melyek e reform következményeire és eredményeire befolyással lesznek % (Ugy van ! jobbjelöl.) Lehetséges-e a választói reformot tárgyalni addig, a mig alapelveiben és főbb irányaiban nem ismerjük azt a közigazga42