Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-294

316 2M. országos ülés 1911 november 21-én, kedden. tett, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) s parlamentünk legszentebb tradiczióihoz biven kezelte az elnöki hatalmat. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Midőn Kabos Ferencz alelnök ur az elnöki székből távozik, azt hiszem, kötelességünk a leg­melegebb elismerés hangján kiemelni ezeket a tényekét, s egyszersmind azt a reményünket ki­fejeznünk, hogy a ház elnöki székén azok a tra­dieziók mindig életben fognak maradni, melyek­nek egyik megtestesítője épen Kabos Ferencz volt. (Igaz ! Ugy van ! bal/elől.) Ily értelemben tudomásul veszem a lemondó búcsúlevelet. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton jegyző: Gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Csatlakozva mindahhoz, a, mit gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam a lemondó alelnök úrra vonat­kozólag kijelentett, legyen szabad nekem is lehető rövidséggel reflektálnom a lemondás tenyéré, s az ezzel kapcsolatos eseményekre. (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) A. midőn itt a parlamentben a pártok közötti harcz a legélesebb volt, a háznak volt elnöke, a mindnyájunk által nagyon tisztelt és szeretett Berzeviczy Albert t. képviselőtársunk vette kezébe a béke, vagy legalább is a fegyverszünet elő­mozdításának, lehetővé tételének akezióját. A le­mondott elnököt ezen akcziójában a legmelegeb­ben, a legod.aadóbban és a legönzetlenebbül Kabos Ferencz alelnök ur támogatta. Létrejött az ideig­lenes béke, a fegyverszünet. S minthogy mi ugy tudtuk, hogy Berzeviczy Albert lemondási szán­dékának oka az volt, hogy a harcz itt nem szüne­telt, azt hittük, hogy azon esetben, ha itt a fegyver­• szünet vagy béke jön létre, Berzeviczy Albert meg­marad az elnöki székben. Epén azért a legnagyobb megütközéssel és sajnálattal értesültünk és kellett tudomásul vennünk azt a tényt, hogy az a férfiú, a ki az elnöki székben a béke jegyében működött, a béke, illetőleg ideiglenes béke létrejöttének pillanatában elhagyja az elnöki széket. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Megvallom, ma sem tudom megérteni, hogy miért kellett Berzeviczy Albertnek az elnöki szék­ből az ideiglenes béke létrejötte alkalmával tá­voznia. (Igaz ! TJgy van ! a bal- és a szélsőbalolda­lon.) De ha már távozott Berzeviczy Albert, akkor nekünk, a kik ennek az ideiglenes békének létre­jöveteléhez hozzájárultunk, a legnagyobb meg­nyugvást, kétszeres megnyugvást Berzeviczy Albert lemondása után épen az nyújtott, hogy az alelnöki székben Kabos Ferencz továbbra is megmaradt. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ügy is lett a kérdés beállítva, hogy Kabos Ferencz az alelnöki állást továbbra is megtartja. A midőn most ezzel szemben arról értesülünk, hogy Kabos Ferencz alelnöki állásáról lemond, az elnöki székből távozik, visszavonhattam!] távozik, lehetetlen, hogy e felett nemcsak legmélyebb saj­nálatunkat) de egyúttal a végleges béke szempont­jából aggályainkat és megdöbbenésünket is ki ne fejezzük. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Kabos Ferencznek, mint alelnöknek módjá­ban volt, joga volt, specziális pozicziója ezt neki lehetővé tette, hogy azon nagy elvi differencziák­ban, a melyek itt a ház két oldalán konstatál­hatok voltak, s a melyek kötelességünkké tették a végső, a legerősebb házszabályszerű harczot, Kabos Ferencznek, mondom, egy nagy feladata volt: erre ő mintegy predesztinálva volt azon köz­tiszteletnél és közbecsülésnél fogva,, a melyben a ház minden oldaláról részesült. Nagy feladata volt, hogy egyengesse, előmozdítsa, nem a sze­mélyek közti megbékülést, de az elvi álláspontok valamely közeledését, kiegyenlítését. A midőn most Kabos Ferencz lemond, aggodalommal lá­tom ezt a lemondást a jövő kialakulása szempont­jából is. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Legnagyobb aggodalommal. Es engem csak az nyugtat meg némüeg, hogy garancziát merít­hetek abból a reményből, hogy az a kötelesség­tudás, az a fenkölt, hazafias gondolkodás, a mely Kabos Ferenczet mindenkor, minden időben, amióta csak a közpályán működik, kitüntette, mondom, megnyugtat némileg az az érzés és re­mény, hopy Kabos Ferencz, habár mély sajnála­tunkra, távozik az elnöki székből, továbbra is azt az ügyet, a melynek szolgálatában állott az elnök­ség tagjakért, a békés megegyezést az elvek alap­ján, továbbra is sikerrel fogja előmozdítani. De remélem egyúttal, hogy ugy, amint Kabos Ferencz mindnyájunk elismerésével kezelte a ház­szabályokat, vezette a ház tanácskozásait, utódja is ugyanolyan szellemben, ugyanolyan értelem­ben, azokban a tradicziókban fog eljárni. Ezeket tartottam kötelességemnek elmondani, újból, mély tiszteletemet és nagyrabecsülésemet fejezvén ki magam és pártom nevében a lemon­dott alelnök iránt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza : T. ház ! Csak rövid néhány szóra kérem szives türelmüket. A parlamentarizmusban az elnöki állástól a pártatlanság követelése alap­törvény. Tulajdonképen kevés, az adott viszonj r ok közt azonban nálunk az is sok, hogy ha e téren eredményekkel számolhatunk be, és azt mond­hatom magam és a pártonkivüliek csoportjához tartozó képviselőtársaim nevében, hogy e téren, a házszabályok pártatlan kezelése terén, Kabos Ferencz lemondó alelnök ur a mi legteljesebb bizal­munkat és tiszteletünket érdemelte ki. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez az alapja annak a ténynek, a melyet a t. képviselőháznak köteles­ségem szives tudomására hozni. Akkor ugyanis, a midőn az elnökválság bekövetkezett és az elnök ur által megtartott iktató beszéd után az ellenzéki oldalon kételyek merültek fel a létrejött fegyver­szünet helyes betartása szempontjából, az akkor megindult tárgyalások során, a melyek vitelébe én közvetlenül semmiféle módon be nem folytam, de igenis a pártonkivüliek csoportja Justh Gyük

Next

/
Thumbnails
Contents