Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-293
293. országos ülés 1911 november 20-án, hétfőn. 311 kérdése. De ha önök semmit sem tesznek, ha önök arról győzik meg ezt az országot, hogy minden áldozat, a melyet a közigazgatására forditanak, nem a polgárok javára és az egyéni szabadság és boldogulás elősegítésére alkalmas, akkor biztosithatom önöket, hogy ezzel még azt a tábort is, a mely eddig az általános, egyenlő és titkos választói jogtól óvakodott, önök meg fogják tanitani és rá fogják kényszeríteni arra, hogy ők is a mi táborunkban legyenek. Rossenberg Gyula: Ennek örüljön csak! Győrffy Gyula : Mert hiába, azt a felelősségre vonást, a melyet a községi birótól fel a ministerelnökig itt ebben az országban senkivel szemben sem gyakoroltak, ezt a felelősségre vonást csak ezen általános választói jog révén összegyűlt parlamenttől várhatjuk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Lovászy Márton jegyző: Miháli Tivadar ! Miháli Tivadar: T. képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérem a t. ház engedélyét arra, hogy beszédemet a holnapi napra halaszthassam. Elnök: Minthogy még csak fél kettő van, a beszéd elhalasztásának kérése nem indokolt. Kérem, tessék beszélni. Miháli Tivadar : T. képviselőház ! A nemzetiségi párt nevében van szerencsém kijelenteni, hogy ugy pártállásomnál, mint azon bizalmatlanságnál fogva, a melylyel a kormánynyal szemben viseltetünk, a költségvetést nem fogadom el. Engedje meg a t. ház, hogy ezen bizalmatlanságunk indokait röviden előadhassam. A jelenlegi kormány a béke jegyében jött létre, s a kormány tagjai közül különösen a t. belügyminister ur volt az, a ki kormányra jutása alkalmával minden pártnak a békét felajánlotta. Sajnálattal kell azonban tapasztalnunk, hogy a gyakorlati életben, a tényleges kormányzatban távolról sem volt meg az a béke, a melyet a t. ministerelnök ur felajánlott. Nem akarok most kiterjeszkedni azokra az erőszakosságokra, a melyeket a jelen kormány a választások rendjén elkövetett. Hiszen azok már itt a házban meg lettek rögzitve, sőt különböző folyóiratokban is részletesen foglalkoztak azokkal az irók. Hantos Elemér: Scotus Viator ! Miháli Tivadar: Igenis, Scotus Viator is megörökítette ezeket a dolgokat. Egyebet nem tett, és a t. urak is meggyőződhettek róla, hogy nem mi, nemzetiségiek, vagyunk azok, a kik Scotus Viatort informáljuk, hanem az urak itt a házban adták néki az adatokat. Hantos Elemér: Kicsoda ? Miháli Tivadar: A mennyiben Scotus könyve a képviselőházban elhangzott összes ellenzéki beszédeket és felszólalásokat örökitette meg. (FelMáltások a jobboldalon : Kiszínezve !) Ez már az iró dolga. Mi nem járultunk hozzá és nem befolyásoltuk. A mi a belügyi kormányzatot illeti, igazán elvárhattuk volna, hogy a belügyminister némely intézkedéseket tegyen, hogy az a sok sérelem, a mely az ország összes népeivel szemben, de különösen velünk nemzetiségiekkel szemben a közigazgatási hatóság részéről naponkint elkövettetik, megszűnjék, legalább részben. Sajnáljuk azonban, hogy ebben a tekintetben közigazgatási áUapotaink nemcsak hogy nem javultak, hanem még rosszabbodtak. A mint előttem szólott Győrffy Gyula t. képviselőtársam is konstatálta, és a mit itt a házban interpellácziók utján és más panaszokban is hangoztatott, igazságszolgáltatást és védelmet az illető közigazgatási tisztviselővel szemben, a ki hatalmával, állásával visszaélt, hiába kértünk ; ebben a tekintetben elégtételt és igazságszolgáltatást nemcsak hog)^ nem nyertünk, hanem ma már a közigazgatásban bevett szokás, hogy ha a szolgabiró egy igazságtalan Ítéletet hoz, az alispán, a felsőbb fokú hatóság, ugy igyekszik azt a felebbezés sorsát elintézni, hogy valamiképen ne kompromittálja a szolgabírót, a harmadfokú hatóság pedig, különösen a belügyministerium, akképen intézi a dolgot, hogy az alispán, vagy a közigazgatási hatóság ne legyen kompromittálva. (Ellenmondás a jobboldalon.) Nekem tapasztalataim vannak e tekintetben és tapasztalatból beszélek. Hantos Elemér: Konkrét eseteket kérünk! Miháli Tivadar: Ha konkrét eseteket kivannak az urak, szolgálhatok velük, de ha összeállitom a dolgokat, akkor több napra volna szükségem, hogy igénybevegyem becses türelmüket, mert olyan hosszú volna a listája azoknak a dolgoknak, a miket a közigazgatási tisztviselők elkövetnek, különösen nemzetiségi vidékeken. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon. FeUciáltások : Erélyesen járnak el!) Szeretem az olyan erélyt, a mely arra irányul, hogy az állampolgárokat folytonos üldözéseknek teszi ki, annyira, hogy ma már olyan viszony fejlődik ki állampolgárok és közigazgatási tisztviselők közt, hogy az állampolgárok a legveszedelmesebb ellenségnek tartják a közigazgatási tisztviselőt, a kinek különben kellene, hogy lelki vezetője, pártfogója legyen, és hogy teljes összhangban legyen a néppel. Kezdjük a községnél. Azt mondja a községi törvény, hogy minden községnek jogában van községi birót választani. Konstatálhatom, hogy a jelenlegi viszonyok és kormányzati szisztéma odáig fejlődtek, hogy alig van Magyarországon község, mely azt az egyént választhatja birájának, a kit óhajt és megérdemel, mivel a főszolgabíró visszaél az ő kardinálás jogával és nem jár el választási ügyekben ugy, hogy az ország népeinek érdeke megkívánná, hogy t. i. kipuhatolná, melyik az illető községben a legarravalóbb, a legrátermettebb ember és azt ajánlaná. így következik be sokszor az a sajnálatos körülmény, hogy az illető községi biró nem