Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-289

212 289. országos ülés 1911 — a ki nem tekinthet bele a hivatalos adatokba, a melyek az előadó urnak rendelkezésére állanak — óriási, majdnem lehetetlen munka annak a kiszámítása, hogy 1915 után hogyan fog fejlődni a hadi költség. A költségek szempontjából már most felveszem azokat a kiadásokat, a melyek 191 l-re meg vannak állapítva, és ehhez hozzáveszem a magyar honvédségre és az osztrák Landwehrre forditott kiadásokat s igy megkapom azt az összeget, a melyet a monarchia mindkét állama katonai terhekre fordit. Már most, a közös hadseregre az 1911. évi delegáczió elé terjesztett költségvetés tartalmaz 436.768.578 koronát, a miben benne van a szárazföldi hadsereg, a tengerészet, a rendes, a rendkiviili és az összes átmeneti kiadások. Ehhez az összeghez Magyarország hozzájárul a 36.4% quóta arányában 158,983.762 koronával; az átmeneti kiadások kitesznek 4,500.623 koronát; tehát együttvéve 163,484.385 koronát. Ez 'az az összeg, a melyet Magyarország a közöshadsereg és a haditengerészet fejlesztésére kénytelen fordítani. A honvédség rendes kiadásai ezenkivül 54,512.068 korona, rendkiviili kiadásai 1,919.550 korona, beruházásai 1,108.900 korona, a honvédség összes költségei tehát az átmeneti időben kitesznek 57,540.518 koronát. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Magyarország összes hadügyi kiadásai tehát az 1911. évi delegáczió megállapítása szerint 221.024.903 koronát tesznek a mi egész költségei o vetésünkkel szemben, a mely 1672 milliót tesz ki. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy kultusztárczánk budgetjére 94,902.108 K-t adunk, igazán az a kérdés merülhet fel, nevezhetjük-e ezt az országot, a mely 126,127.716 K-val többet költ el p. hadsereg fentartására, mint kultúrájára, kulturállamnak ? (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Áttérek most a véderőjavaslatok által okozott uj költségtöbbletre, melynek ismertetésénél a törvényjavaslat indokolásában foglalt táblázatot veszem alapul. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Megjegyzem, hogy csak a főbb tételeket fogom ismertetni. A törvényjavaslat indokolásában ezen tételek ugy vannak beállítva, mint ismétlődő kiadások és egyszeri kiadások, és pedig mind a két rovat alatt 1912-től 1915-ig és azonkívül 1915 után. Az ismétlődő kiadások rovatában az I. tételnél, a hol a rövidebb tényleges szolgálati idő életbeléptetésére és az ezzel összefüggő létszámemelésre szükséges kiadások prelimináltatnak, fel van véve 1912—1915-ig 38'2 millió, 1915 után pedig 9'6 millió. A II. tétel alatt, a továbbszolgáló altisztek számának szaporítása czéljából ezek anyagi helyzetének javítására, a szolgálati jutalomdijak és végkielégítések növelésére 1912-től 1915-ig 1'9 millió korona, 1915 után pedig 8'64 millió korona, a III. tételben az anyagi kiképzőeszközök gyarapítására 1912—1915-ig 4 millió korona, 1915 után j)edig 25 millió korona van felvéve. Egyszeri kiadások czimén fel van véve november 15-én, szerdán. az első tételre vonatkozólag 1912—1915-ig 34'5 millió korona, 1915 utánra 7'4 millió korona, az anyagi kiképzőeszközök gyarapítására 1912— 1915-ig 4 millió korona, 1915 után pedig 29 millió korona. Végül a IV. tétel alatt a közös hadsereg egyéb szükségleteire szükséges budgetrendezésre, továbbá a hiányosságok megszüntetésére 1912— 1915-ig 2T09 millió korona irányoztatik elő mint ismétlődő kiadás ; mint egyszeri kiadás pedig erőditésekre, beszerzésekre, épitkezésekre stb. 1912—1915-ig 37'5 millió korona, mig az 1915-ön túl szükséges összeg a hadvezetőség részéről még nincs megállapítva. Ehhez képest főösszegben a közös haderő többszükséglete 1912-től 1915-ig, természetesen a tengerészet fejlesztésén kivül, kitesz 71 "2 millió koronát ismétlődő kiadások czimén, egyszeri kiadások czimén pedig 80 millió koronát, a melyből az első tételnél 25'9 millió, a második tételnél pedig 29'1 millió korona esik a magyar szent korona országaira, többlet gyanánt. Gr. Batthyány Tivadar: Tényleg sokkal több lesz ! Kovács János: Ebből kiszámíthatjuk, hogy az összes szükséglet mennyit tesz ki 1912-től 1915-ig, mert ehhez még hozzá kell adnunk azt az összeget, a mely a honvédség fejlesztésére lesz szükséges és a mely az indokolás végén egészen röviden vagy tizenöt sorban van megemlítve ; ez kitesz előzetes végrehajtási költségekben 41 milliót, átmeneti kiadásokban 61 milliót és beruházásokban 54 milliót, vagyis összevissza 156 milliót ; hozzá kell azután számítani a tengeri haderő fejlesztésére szükséges 29 milliót, ugy hogy Magyarország a hajóépitéssel együtt 250 millió többletet fog fordítani a hadsereg fejlesztésére. Ha ezután ezt a számítást ugy állítjuk össze, hogy a mai állapotban felvett 221 millió koronát felveszszük és ezt az átmeneti időszakra négygyei megszorozzuk, akkor kapunk 884 millió koronát, a melyhez hozzájön ez a 250 millió, ugy hogy Magyarország hadügyi kiadása a végeredményben 1912—] 915-ig 1134 millió korona lesz. Lovászy Márton : Mi mindent lehetne ezzel a pénzzel csinálni! Az ország egész kultúráját lehetne előbbre vinni! (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Kovács János: Tisztelt képviselőház! Ha e számadatokat figyelembe veszszük, ezen számitások alaj)ján, a melyeket megtehetünk, ha a törvényjavaslat indokolását tekintjük, megállapíthatjuk, hogy 1915-ig mit fognak tenni ezek a kiadások, de láthatjuk azt is, hogy milyen horribilis összegre fognak rúgni azok a kiadások, a melyeket 1915 után, illetve 1915-től kezdve a rendes állapot fentartására kénytelenek leszünk fordítani. T. képviselőház ! A törvényjavaslat pénzügyi részével foglalkozva, kénytelen vagyok most áttérni a javaslatnak másik részére, a mely minket elsősorban érdekel, és ez az ujonczjutaléknak kér-