Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-289

210 $89. országos ülés Í9Ü Lovászy Márton : T. képviselőház ! Tekintet­tel az interpellácziók nagy számára, — mert ha jól értettem, kilenez interpelláczió van bejegyezve — az elnök ur javaslatával szemben azt vagyok bátor indítványozni, hogy az interpellácziókra, az eddigi gyakorlatnak is megfelelően, félegykor tér­jünk át, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) annál is mkább, mert — a mint hallottuk — ezek között egy sürgős és nagyfontosságú interpelláczió van, de tudomásom szerint a bejegyzett interpellácziók legnagyobb része szintén sürgős természetű és olyan, a mely halasztást nem szenvedhet. Ennélfogva arra kérem az igen t. képviselő­házat, méltóztassék az eddigi szokáshoz hiven az interpellácziók előterjesztésének idejét félegyre megállapítani. (Helyeslés a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Egy órakor !) Ráth Endre: T. képviselőház ! Lovászy Már­ton t. képviselőtársam felszólalásához a magam részérő] mindenben hozzájárulok, és bátor vagyok még nagyobb nyomatékkal hivatkozni j[árrají a körülményre, a mely úgyszólván marj állandó gyakorlattá lett, (Felkiáltások jobbfelól: Elfogad­juk l) hogy félegykor térjünk át az interpellá­cziókra. (Felkiáltások jobbfelól: Szombaton !) Ugyan­azon indokoknál fogva tehát, a melyeket Lovászy Márton t. képviselőtársam előterjesztett, a magam részéről tisztelettel javaslom, hogy az interpel­lácziók előterjesztésének idejét méltóztassék fél­egyre kitűzni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Bátorkodom megjegyezni, hogy a mi a gyakorlatot, illetve a ház határozatát illeti, ugy a háznak az országgyűlés elején hozott határozata akként szól, hogy félkettő az interpellácziók elő­terjesztésének ideje. így volt ez a múlt országgyűlés tartama alatt is. Az tehát, hogy ennél korábban tért át a ház az interpellácziókra, csak engedé­kenység volt a ház tagjaival szemben. (Ugy van! jobbról. Mozgás a szélsőbaloldalon.) A mai esetre vonatkozólag megjegyzem, hogy nem ragaszkodom a félóra miatt eredeti javaslatom­hoz, mert ha tényleg kilenez komoly interpelláczió terjesztetik elő, akkor beismerem, hogy helyén való félegykor vagy egykor áttérni az interpellá­cziókra. Azonban méltóztassék az utóbbi hetek »már divattá lett« gyakorlatát figyelembe venni. Tapasztaltuk, hogy bejegyeztetett 9—10 fon­tosnak jelzett interpelláczió, és megtörtént, hogy egy interpelláló sem volt jelen, a mikor elő kellett volna terjeszteni az interpellácziókat. Kimutathatom a naplóból, hogy ilyenkor már háromnegyed egy órakor vége volt az ülésnek. (Ugy van! Ugy van ! jobbfelól.) De mondom, ma, miután kilenez interpelláczió van bejegyezve, kivételesen hozzájárulok ahhoz, hogy már %1-kor térjünk át az interpellácziókra. De megjegyzem, hogy ez eltérés a ház határoza­tától, és semmiféle preczedenst sem képezhet. (Helyeslés jobbfelól. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Sőt ezzel szemben a t. ház tagjainak emlé­kezetébe hozom azt is, hogy a múlt országgyűlés alatt Justh Gyula akkori elnök ur a legszigorub­november 15-én, szerdán. ban ragaszkodott a fél kettőhöz. Ez tehát egy kon­czesszió, a melyet a mai napra a legkészségeseb­ben megadok, csak azt jegyzem meg, hogy ez nem gyakorlat, hanem eltérés a gyakorlattól és a ház korábbi határozatától (Ugy van ! Ugy van I jobb­felól.) Következik a napirend harmadik pontja : a véderőről szóló törvényjavaslat (írom. 276, 356) általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Mádi-Kovács János! Kovács János: T. képviselőház! Mielőtt beszédem tulaj donképem tárgyára áttérnék, néhány szóval reflektálni óhajtok az épen az imént elhang­zott elnöki kijelentésekre. Az elnök ur t. i. azt mondotta, hogy az elnökség részéről engedékeny­ség volt az, hogy az egész nyár folyamán az inter­jDellácziók előterjesztésének ideje fél egy órában lett megállapítva, holott az én tudomásom szerint ez nem annyira az ellenzék érdekében történt idő­megrövidités volt, hanem inkább az igen tisztelt túloldal kényelmi szempontja volt ebben döntő, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen ha félegykor nem tértünk volna át az interpellácziókra. abban az esetben az igen tisz­telt túloldal tagjai szombatonkint nem utazhat­tak volna haza. (Ugy van! Ugy van! a szélsó­baloldalon.) Elnök ." Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a tárgyhoz szólani. (Helyeslés jobbfelól.) Molnár Béla: Apró, békés lojalitások ! (Zaj balfelól.) Gr. Batthyány Tivadar: Igen, de hát most is kérjük a lojalitást ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Justh János : Majd meglátjuk, hogy bejönnek-e holnap reggel százan! Meglátjuk, lesznek-e szá­zan ! (Nagy zaj jobbfelól.) Elnök ." A háznak van már egy elfogadott ha­tározata ; az ellen nincs semmi óvásnak helye. (Elénk helyeslés jobbfelól.) Tessék a tárgyhoz szólni. Kovács János : Az elnök ur figyelmez­tetése folytán készséggel térek át a véderő javas­latok tárgyalására. Azonban mielőtt ezt tenném, kénytelen vagyok még egy momentumot megemlí­teni, és ez az a nagy részvétlenség, a melyet a jelen­leg folyó költségvetési tárgyalás és azonkívül a véderőj avaslatok tárgyalása során itt a házban észlelhetünk. (Ugy van! Ugy van! balfelól.) Ezt nem lehet tagadni. Hiszen épen a múlt ülésben az elnök ur kénytelen volt megrovó szavakat intézni a házhoz, és talán épen ennek köszönhetjük a sze­rencsét, hogy a túloldalról a t. kéjaviselő urak vala­mivel nagyobb számban jelentek meg a mai ülésen. Ez a puszta megjelenés talán szükséges volt az el­múlt hetekben a szavazások és a határozathoza­talok miatt. . . Elnök: Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, most a véderőj avaslat tárgyalása van napirenden. Kérem, méltóztassék a tárgyhoz szólani, mert ezek a megjegyzések nem tartoznak a tárgyhoz. I (Helyeslés jobbfelól. Zaj balfelól.)

Next

/
Thumbnails
Contents