Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-287

%8f. országos ülés Í9Íl vényi bizottság jelentése alapján tárgyal és határoz, belátása szerint. A mit Polónyi Géza t. képviselő ur felhozott, hogy lehetnek kérvények, a melyek tartalmuknál fogva olyan természetűek, hogy a ház tekintélyével vagy a hazafisággal össze nem egyeztethetők, s hogy a ház maga visszautasíthatja az ilyen kérvényt és a bizottságnak sem adja ki, én ebben a tekintetben ellenkező nézetben vagyok. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ha valamely kérvényben ilyen sértés foglaltatik, annak reparácziója nem különös módon, hanem csakis a házszabályok eljárása alapján történhetik, vagyis kiadatik a kérvényi bizottságnak, a mely bizottság nem annyira szakbizottság, mint inkább a ház egészének egy körülirt hatáskörrel felruházott része, a mely az egész ház nevében jár el a kérvény előzetes elbírálásánál. A kérvényi bizottság nemcsak jogosult, de köteles is egy olyan kérvényt, a mely a közmorállal és a hazafisággal ellenkezik, visszautasítani, illetőleg nem is visszautasítani, mert ezt neki megtennie nem szabad, hanem ily visszautasításra nézve a háznak javaslatot tenni. Csakis ez a helyes eljárás, a hol szervek illetékessége is kifejezésre jut és védelemre talál. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebben méltóztassanak teljesen megnyugodni. Ha azt akarjuk, hogy a kérvények a házszabályok betűje szerint és rendelkezéséhez képest az ország érdekében és az alkotmány szellemében kezeltessenek, akkor azt hiszem, közöttünk semmiféle differenczia nem merülhet fel. (TJgy van! a jobboldalon.) Én ennek útjába nem akarok állani, de a vitatkozást a benyújtott kérvényele ügyében époly kevéssé tartom megengedhetőnek mint a mentelmi ügyek tekintetében. Ott is megvan az, hogy ha bejelentetik egy mentelmi ügy, az vita nélkül kiadatik a mentelmi bizottságnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon,: Benne van !) Erre is meg tudom adni a választ. (Halljuk! a jobboldalon.) Mert hiszen a mentelmi ügyek sokszor nagyon kényes, személyes természetű ügyek és ezért esetleg az elintézés rovására is heves előzetes vitákra is vezethetnének, holott ez az érdeklődés a kérvényeknél már a dolog természetéből kifolyólag is kizártnak látsrik. Bocsánatot kérek, de méltóztassék ezt a szakaszt odaadni bárkinek, a kiről elhiheti a magyar képviselőház, hogy elfogulatlan, tessék ezt a szakaszt stiláris szempontból kiadni véleményezésre, és azt hiszem, nem lehet más a válasz, mint a mit én mondtam. Az elnök által a háznak bemutatott kérvény felolvasatktnul a kérvényi bizottsághoz tétetik át, mondja a 242. §. és folytatólag a 243. §. pedig azt mondja, hogy a kérvények előzetes tárgyalására a ház által választott bizottság időnként véleményes jelentést tesz a háznak. Ennek az összefoglalt két szakasznak más értelme nem lehet, csak az, (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon. Ellenmondás a szélsőbdlolialon.) hogy az elnök a beérkezett kérvényeket rövid jelentés kapcsán bemutatja és akkor a kérvényi KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. XII. KÖTET. november 13-án, hétfőn. 169 bizottsághoz való áttételükről feltétlenül gondoskodik. Ez megdönthetetlenül áU. A mi a formát illeti, azon nem fogunk egymással összekülönbözni. Ha méltóztatik a javaslom* szó használatát kívánni, hát a javaslom* szó itt csak olyan, mint a mikor az ember azt mondja, hogy »pardon«, a nélkül, hogy valósággal bocsánatot akarna kérni. így készséggel hozzájárulok e szó használatához. (Mozgás.) Azt kijelentem, hogy a konkrét esetben, ha akkorra tartjuk fenn a konkrét vitát, én a saját józan eszem szerint a vitát e pontnál nem fogom megengedni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Justh Gyula: T. ház! A házszabályok 215. §-a c) pontja alajiján kérek szót. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások : Költségvetés !) Hiszen a múlt héten a t. képviselő urak nem is akarták tárgyaltatni a költségvetést. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök.' Kérem a t. házat, méltóztassanak minden oldalon csendben lenni. Justh Gyula: A t. elnök ur által felhozott példa az én állításomat erősít meg. Hivatkozott a házszabályok 188. §-ára, a melyben az mondatik, hogy a mentelmi jogba ütköző cselekmény bejelentése esetén az ügy minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasítandó. Ez, kérem, határozottan és feltétlenül az én álláspontomat erősiti meg, mert mindenütt, a hol a vitát ki akarta zárni a házszabály, ott ki is mondotta azt, hogy »vita nélkül«. (Ugy van ! abal- és a szélsőbaloldalon.) Miután j3edig a 242. ^-ban az nincs, hogy a kérvény vita nélkül utasítandó a kérvényi bizottsághoz, a házszabályok szellemének és betűjének csakis az én felfogásom felelhet meg. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) A mi pedig azt illeti, hogy a »javaslom« szó egy olyan, nem tudom, »jónapot«-féle köszönés, az nem áll, (Zaj.) mert határozat nélkül innen a 1 házból egyetlenegy irat nem mehet a bizottsághoz. Határozatot pedig a nélkül, hogj^ erre nézve a kérdés fel ne tétessék, a ház nem hozhat. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a házszabályokhoz való rigorózus alkalmazkodás és kérem méltóztassék e szerint eljárni. E tekintetben feltétlenül követeljük ma és követelni fogjuk a jövendőben is a házszabályoknak sértetlen fentartását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) B. Podmaniczky Endre: Sértetlenül meg is tartjuk ! Elnök : Következik az 1912. évi állami költségvetés (írom. 214., 222. sz.) általános tárgyalásának folytatása. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1867. évi törvényhozás előírja, hogy a költségvetés minden évben oly időben terjesztendő elő, hogy az még azon év végére letárgyalható is legyen. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! A jobboldalról többen elhagyják a termet.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Ez a kivonulás, mely itt történik, igazolja a mi obstrukeziónkat. (Zaj.) 22