Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-287

287. országos ülés 1911 czéljából — adassék ki a véderő-bizottságnak, egyéb részében pedig a kérvény adassék ki a kérvényi bizottságnak. Ezt javasoltam, s mivel kérdésemre a t. ház ehhez hozzájárult, ekként jártam is el. A további kérvényeknél — méltóztassék a napló további sorait nézni — egyszerűen azt mondtam, a nélkül, hogy a kérdést erre vonatkozólag külön feltettem volna : hogy javaslom, hogy mindezek a kérvények és feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében . . . Lovászy Márton: Akkor miért tett javaslatot ? (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Elnök : ... adassanak ki a kérvényi bizottságnak, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Itt tehát sem kérdés nem tétetett, sem határozat nem hozatott. (Ugy van! jobbfelől.) E szerint itt két különböző eljárás volt, és az utóbbi esetekben a kérvények a maguk rendes utján kiadattak a kérvényi bizottságnak. (Zaj és ellenmondás ok a balés a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Méltóztassanak megengedni, hogy kifejtsem a magam nézetét. (Halljuk ! Halljuk !) Minthogy most Justh Gyula és Polónyi Géza t. képviselő urak felvetették ezt a kérdést, azt hiszem, kötelességem, hogy e részben a magam álláspontját a jelenre és a jövőre vonatkozólag is prcczizirozzam. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk !) Én, t. ház, sohasem hagytam fenn kételyt az iránt, hogy a házszabályok 242. §-át bizonyos tekintetben imperative rendelkező szakasznak tekintem. Ez a szakasz kimondja, hogy az elnök által a háznak bemutatott kérvény felolvasatlanul a kérvényi bizottsághoz tétetik át. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Minthogy pedig a házszabályok ezen rendelkezésére vonatkozólag ellentétes a nézetünk, szükséges, hogy egymás felfogását e részben teljesen tisztán megismerhessük, hogy tudhassuk, ha nem is a fegyverszünet tartamára, hanem későbbre, hogy egyik fél a másiktól mit várhat. Kötelességem tehát előadni- mily eljárást akarok követni. (Halljuk ! Halljuk !) En ezt a kifejezést, hogy »az elnök által bemutatott kérvény<<, őszintén szólva, nem értelmezhetem másként, mint egyszerű kötelezettségnek a jelentéstételre, hogy a ház minden egyes tagja tudomást vegyen arról, hogy milyen kérvények érkeztek a házhoz. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj balfelől.) Ez természetes kötelessége az elnöknek, mert a kérvényekről tájékozódást szerezni természetes joga a háznak, a mennyiben a peticionálás joga, főként ha az komolyan vétetik és komolyan gyakoroltatik, alkotmányos életünknek egy jelentékeny biztositékául szolgál. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) A házszabályok rendelkezése azonban még tovább megy és azt mondja, hogy az ilyen kérvény »felolvasatlanul<< a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Ez annyit tesz, mintha én egy levelet felbontatnovember 13-án, hétfőn. 165 lanul kell hogy valahova elküldjék. (Igaz! Ugy van a jobboldalon és a középen. Nagy zaj és ellenmondások balfelől.) Akármiképen méltóztatnak magyarázni a házszabálynak ezt a pontját, az a szó, hogy »felolvasatlanuk. annyit tesz, hogy a ház, mikor a 242. §. szerint intézkedik, nem lehet kellőkép tájékoztatva arról, hogy mi annak a kérvénynek az eszmemenete. (Ellenmondás balról. Felkiáltások a baloldalon : Tehát nem felbontatlanul!) Nagyon jól tudom, hogy az elnök megjelöli a ozimet, hogy milyen kérdésről van szó és hogy a kérvény milyen tartalommal bir, de erről magának a t. háznak tudomása nem lehet és nincs is. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a baloldalon.) Akkor tehát, a midőn az elnök a kérvényt a háznak bemutatja, a házszabályok struktúrája az, hogy a ház a maga eljárását és további határozatát megelőzőlég, tehát előzetes tárgyalás okából a kérvényt egy állandó bizottságnak adja ki, a kérvényi bizottságnak. A kérvényi bizottság e szerint a házzal szemben, hogy ugy mondjam, a titkári és jogi szakközeg szerepet kumulálván magában, megteszi javaslatát a további eljárásra vonatkozólag. (Mozgás a baloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Tehát javaslatát! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! A kérvényi bizottság természetesen nem dönt, hanem a 243. §. azt mondja, hogy a kérvények előzetes tárgyalására a ház által választott bizottság időnként véleményes jelentést tesz. Abban teljesen igazuk van az ellenvéleményen lévőknek, hogy egyes kérvényekre vonatkozólag lehet különféle tárgyalási mód, (Élénk felkiáltások a baloldalon: Nohát!) de maga »az előzetes tárgyalásra« egyes-egyedül a kérvényi bizottság jogosult. Lovászy Márton : Kivéve, ha máshoz utasítja a ház ! Elnök (csenget) : Kérem, méltóztassanak meghallgatni ! (Zajos felkiáltások a jobboldalon : Halljuk ! Halljuk !) Lovászy Márton : Hiábavaló ez a kiabálás ! (Zaj a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Nem fognak minket kiabálással terrorizálni ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Kérem, a t. képviselő urak. méltóztassanak mindkét oldalon csendben lenni ! Kell, hogy logikája legyen minden eljárásnak és felfogásnak, ezt pedig meg kell állapítani, meg kell vitatni. Ha fel méltóztattak vetni a kérdést, nem fogok előle kitérni, szívesen meghajlom a házszabályok mindenféle interpretácziója előtt, de egyet ne kívánjanak tőlem, azt, hogy mást olvassak ki a házszabályokból, mint a mi benne van ! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az előzetes tárgyalásnál tehát a kérvényi bizottság szerepe a 243. §. szerint kizárólagos, a mi annyit is tesz, hogy az előzetes tárgyalás más bizottságban, mint a kérvényi bizottságban, meg sem történhetik. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem a közoktatásiban! Mozgás a baloldalon.)