Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-286

286. országos ülés 1911 n tetőseket nem hallgatta meg, előző sikerei, a melye­ket a választásoknál elért, elbizakodottá tették és elkövette azt a hibát, a mely ugy a politikai mint a magánéletben mindig megbőszülj a magát, hogy kicsinylette az ellenfél erejét és túlságosan nagyra becsülte a magáét. így most konstatálhat­juk azt, hogy a ministerelnök ur minden számí­tása, a melylyel nekiindult a véderő javaslat keresztülerőszakolásának és a melyet az ellenzék­nek a jelen országgyűlés elején mutatkozó, álta­lam kétségbe nem is vont lethargiájára alapitott, kudarczot vallott, sőt talpra állitotta az ellenzéket. Kudarczot vallott az a számítása, a melyet a nyári ni elég lankasztó hatására és a nyári időben a kép­viselők mezei munkával való elfoglaltságára épí­tett és kudarczot vallott az a számítása is, a melyet az ellenzéki együttmaradás megbontására alapi­tott. (Ugy van ! a baloldalon.) Ha tehát a ministerelnök ur ma referál a véderőj avaslat kilátásairól, ha kötelességszerűen őszinte és nyilt akar lenni, nem tehet egyebet, mint hogy a véderőjavaslatok teljes kilátástalan­ságáról beszél, mert hogy ne hagyjuk tévedésben sem a ministerelnök urat, sem a többséget, nekünk tartozó kötelességünk kijelenteni azt, a mint a harcz megindulásakor ezt teljes őszinteséggel és nyíltsággal kijelentettük, hogy ennek a mostani fegyverszünetnek lezajlása után azt a harezot. a melyet a véderőj avaslat ellen indítottunk, az eddigihez hasonló kérlelhetetlenséggel és szivós kitartással fogjuk folytatni. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőhaloldalon.) Én értem a ministerelnök urnak azt a törek­vését, hogy ezt a sokszoros kudarczot leplezni iparkodik és ennek a leplezési törekvésnek tulaj­donítjuk azt a mindnyájunkra nézve sajnos elnök­válságot, a mely a napokban az elnök ur eltávo­zásával ért végett, a mi, azt hiszem, a ház egyik oldalára sem volt kívánatos. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ámde t. képviselőház, ha valami, ugy ez a körülmény mutatja azt, hogy a mi alkotmányos életünk mennyire át és át van itatva hazugságok­kal és hamisságokkal, (Ugy van! a baloldalon.) olyanokkal, a melyek az igazi alkotmányos élettel sehogy össze nem férnek, és annak alaptörvényei­vel egyenest ellenkeznek. Mert én azt hiszem, t. képviselőház, hogy Európa nemzeteinek parla­mentáris történetében szinte példátlan az, hogy a mikor egy súlyos politikai bonyodalom követ­kezik, a melyet a kormány hibás számítása és rossz számvetése idézett elő, akkor, a mikor ez a politikai helyzet már annyira összekuszálódott, hogy legalább is megoldhatatlanná vált, vagy leg­alább is a kormányra nézve vált megoldhatatlanná, e válságért a képviselőház elnöke távozzék el és ne az a kormány, a mely ezt a válságot fel­idézte. (Ugy van! a baloldalon.) Sümegi Vilmos: Tisza megállította a luxus­vonatot! Vermes Zoltán : ugyan ! Ugyan ! MártOílffy Márton : Legyen békesség ! vemher 11-én, szombalon. 15íí Elnök : Csendet kérek S Lovászy Márton : A képviselőház elnöke a politikai bonyodalmakért nem felelős. A kép­viselőház elnökének egyetlen hivatása és feladata az, hogy a ház tanácskozásait rendesen, erélyesen, pártatlanul és a házszabályoknak megfelelően vezesse. (Ugy van ! balfelől.) Rosenberg Gyula: Ez teljesen ugy van ! Lovászy Márton : Feltételezve, de a leghatáro­zottabban meg nem engedve, hogy a képviselőház volt elnöke hibát követett el, hogy a képviselőház volt elnöke nem ugy értelmezte a házszabályokat, a mint azt szigorúan és betű szerint értelmeznie kellett volna, mely feltevés ellen mi — ismét­lem — a leghatározottabban tiltakozunk, akkor is állitom, hogy e hibáért a képviselőház elnökével a felelősségben az igen t. kormánynak és a több­ségnek osztoznia kell. (Ugy van! a haloldalon.) Ha ennék a küzdelemnek az elején a képviselőház elnöke, a mint állítják, olyan gyakorlatot honosított meg, a mely ezen álütás szerint, a házszabályok betűinek vagy szellemének teljesen meg nem felel... Gr. Batthyány Tivadar: Dehogy ! Megfelel az egészen ! Lovászy Márton : Hiszen azért mondom, hogy mi a magunk részéről a leghatározottabban tilta­kozunk e feltevés ellen. Tehát ha a ház elnökének ezen eljárása poli­tikai bonyodalmakat okozott és az ellenzéknek nagyobb ellenállási erőt adott, akkor ezen eljárás ellen a kormánynak és a többségnek az első percz­ben fel kellett volna szólalni. Tiltakozni kellett volna, mert teljesen képtelen helyzet az, hogy négy hónapnak a lezajlása után fedezzék fel az ő kudarezuknak igazi okát és állitsák oda bűn­bakul a képviselőház volt elnökének tiszteletre­méltó személyét. (Ugy van ! a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : Látjuk tehát azt, hogy a megoldás a jelenlegi kormány kezében teljesen lehetetlenné vált, pedig hát a mi meggyőződésünk szerint e kérdéseknek van megoldásuk, önként következik ez azokból, a miket elmondottam, különben e megoldást a mi pártunk erősen és meggyőződéséből kifolyólag hangoztatta, ez a megoldás pedig az, hogy a véderő nagy és nehéz kérdésének rendezéséhez a választójogi reformon keresztül vezet az ut. (Elénk tetszés balfelől.) Ezzel szemben hallottuk és halljuk azt az ellenvetést, hogy a véderő kérdése sürgős, nem tür halasztást, megoldásával nem lehet addig várni, mig a választójogi reform megalkottatik, mert ez által ennek a nagy és fontos kérdésnek, a véderő­j avaslatnak létrehozatala hosszas halasztást szen­vedne. Engedelmet kérek, ha áll az, — pedig áll — hogy valamely kérdés megoldásának akadály van az útjában, akkor annak, a ki komolyan törekszik azon kérdés megoldására, legelső teendője, hogy azt az akadályt igyekezzék elhárítani. (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Ha pedig ennek az akadálynak el­20*

Next

/
Thumbnails
Contents