Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-285

138 285. országos ülés Í9íi november iO-én, pétiteken. (Igaz ! Ugy van! a halóidalon.) Nézetem szerint ezeket a jelenségeket is szem előtt kell tartani, s ka ezeket mérlegeljük, arra az eredményre jutunk, hogy nincs okunk olyan rendkivül kedvező, rózsás színben, olyan optimisztikusan nézni a mi gazdasági fejlődésünket. (Igaz! Ugy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Ábrahám Dezső ". Más gazdasági berendezkedés kell, az önálló vámterület! Földes Béla : Nagyon jól tudjuk, hogy kereskedelmi mérlegünk is kedvezőtlenül alakul, mert az utolsó kilenoz hónapról szóló kimutatás szerint 270 millióval nagyobb a bevitel, mint a kivitel. Ez is egy olyan tétel, a melynek mi az eredménye ? Az, hogy ezt valamiképen, vagy pénzzel, vagy más terhek elvállalásával kell fedeznünk ; ez is tulaj donképen egy minusz, a mely a mi közgazdaságunkban mutatkozik. (Igaz ! Ugy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Különben a mi a pénzügyi szempontokat illeti, azonkivül, hogy a kiadások egyáltalában emelkednek, azt hiszem, nem épen alárendelt körülmény az, hogy az adóssági kamatok is emelkednek, még pedig szintén azon három évben, a melyet az összehasonlitásra választottam, 267,í)0u"000-ről 972,600.000-re, tehát az emelkedés nem egészen 30 millió ; azonkivül pedig az adóteher pl. emelkedik 669,500.000-ről 778,900.000-re. Ezek is otyan tünetek, a melyek nézetem szerint kedvezően nem Ítélhetők meg. Különben a költségvetésre vonatkozólag elismerem, hogy sok mindenféle kulturális ágakról történt benne intézkedés, de tulaj donképen az, a mi tényleg ezekre a czélokra fordittatik, egyelőre nem olyan sok, és ha szem előtt tartjuk, mennyi a teendő pl. az elemi iskolaügy terén, (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) vagy a közutak építése terén, vagy csak a posta terén is, — hiszen a községeknek fele nincs postahivatallal ellátva — akkor látjuk, hogy a szükségletek igen nagyok, s hogy az a fedezet, a mely rendelkezésre áll, nem fog ugyanabban a mértékben emelkedni. Van azonkivül a bevételek között olyan, a melyet, azt hiszem, talán túlságosan kedvezően itél meg a t. pénzügyminister ur, mert, a mint majd mindjárt rátérek, a hadüg}d költségeknél tulaj donképen tekintetbe veszi azt a 10 millió emelkedést, a mely a vámoknál mutatkozik, j>edig ha jól emlékszem, az osztrák jrénzügyminister expozéjában utalt arra, hogy a vámbevétel ebben az évben nem emelkedett, hanem ellenkezőleg jelentékenyen csökkent, gondolom, 35 millió korona csökkenésről beszélt. A t. pénzügyminister urnak igenis sikerült egy deficzitmentes költségvetést előterjesztenie, daczára annak, hogy a kiadások annyira emelkedtek. De az is nagyon kérdéses, hogy tulaj donképen mit jelent az, hogyha — ha jól emlékszem — 52.663 korona felesleg mutatkozik a költségvetésben. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ma egy cleficzites költségvetésnek sok kedvezőtlen következménye van. Egy pénzügyminister tehát, a ki előrelátó és nem ügyefogyott, oly költségvetést fog bemutatni, (Derültség.) hogy abban deficzit ne legyen ; nem fog magának oly kellemetlen helyzetet teremteni, hogy a mikor évek óta nincsenek deficzites költségvetések, magára vegye az_ ódiumot és deficzitet mutasson ki. (Derültség.) Es van arra mód is, hogy ez eléressék. Különben az az 52.000 korona, tessék kiszámitani, az 1852 milliónak hány százalékát képezi. Epén a háromszázezred része, és a valószínűség, hogy megtartassék, körülbelül annyi, mint 52.000 osztva 1852 millióval. Tehát a valószínűség olyan, hogy ép ugy be lehetett volna állítani 52.000 korona mínuszt, az sem tett volna olyan rossz benyomást, mert 52.000 korona minusz az 1852 millióval szemben nem oly súlyos. Én tehát annak, hogy a költségvetés záródik 52.000 korona többlettel, nagyobb jelentőséget nem tulajdonitok, különösen akkor nem, ha szem előtt tartom, hogy végre is minden gondosság f's alaposság mellett vannak ebben a költségvetésben oly tételek, a melyek nagyon is labilisek, a mérveknek jövedelmére biztosan számítani nem lehet; lehet hogy annyi lesz, lehet hogy több lesz, de azt hiszem, hogy egy költségvetési előirányzat felállításánál mindig a probabilitást kell szem előtt tartani, és e probabilitás szerint a t. pénzügyminister ur többször említi az expozéban, hogy itt három évi, ott öt évi átlagot vett; látszik tehát, hogy bizonyos bevételeknél ehhez tartotta magát. Különben pedig — most általánosságban szólok — ha egy pénzügyminister egyszerűen az ordináriumból bizonyos kiadásokat átutal az extraordináriumba, az extraordinárium fedezésére pedig kölcsönöket vesz fel, és a kölcsönök mint bevételek szerepelnek, akkor mindenesetre a deficzitet nagyon könnyen el lehet kerülni. Már pedig, fájdalom, ez megtörtént nálunk. Ugyanarra a példára hivatkozva, mint előbb emiitettem, az államvasutaknál kétségkívül oly kiadási tételek fedeztetnek kölcsönökből, a melyeket az államvasutak évi jövedelméből kellene fedezni. Ott tehát tulaj donképen már a deficzit örvénye tátong. Egyébként elvi szempontból az én felfogásom az, hogy deficzitmentes költségvetés csak az, ahol az adósságok törlesztéséről gondoskodva van ; a hol pedig az adósságok törlesztéséről nem gondoskodnak, az nem deficzitmentes költségvetés. Már pedig nálunk csak a törlesztéses adósságok törlesztéséről van gondoskodva, de nem a járadékadósságokról. A mikor a járadék-adósságok típusát behozták, ez nem azért történt, hogy a törlesztésük meg ne történjék, mert minden nagyobb államban óriási összegeket forditanak ezeknek a törlesztésére, de azért választották annak idején nálunk is, másutt is ezt a típust, hogy ne legyen kötve a kormány a törlesztési időpontokhoz, hogy ne legyen kénytelen oly időszakokban törleszteni, a mikor ez csak ugy történhetik, hogy még súlyosabb adósságot vesznek fel egy kevésbbé súlyos adósság törlesztésére.