Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-282

2S2. országos ütés 1911 elhatározott komolyságával állunk szemben, elő fog állani a parlament ama kötelessége, hogy a ház elnökének vissza nem vont lemondását tudomásul véve, a további intézkedéseket megtegyük és ezzel a parlamenti munka zavartalan menetét biztosítsuk. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy mozgás.) Én, t. ház, (Halljuk ! .Halljuk ! a jobboldalon.) azt hiszem, a fenforgó esetben erről a helyről, a melyről a lemondást be kellett jelentenem, más propoziczióval nem járulhattam a t. ház elé, és azt hiszem, hogy e propoziczió elfogadása semmiféle további lépésnek nem prejudikál, ellenben tisztázza a helyzetet és azáltal, hogy a t. elnök urnak tudomására hozatnék a ház egyhangú óhaja és véleménye, elsősorban kilátás van arra is, hogy őt továbbra is az elnöki állásra megnyerj ük. (Élénk helyeslés.) Ha a t. ház hozzájárul. . . (Nagy mozgás. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hozzászólunk! Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Kérem, azért mondtam, ha hozzájárul a t. ház . . . Mert abban a feltevésben vagyok, és egész őszintén mondom, nem hiszem, hogy e feltevésemben csalódnám, — ez felfogásomnak lényege — hogy a bemutatott levéllel szemben igens spontán nyilatkozzék meg a t. ház egyhangú, lelkes elhatározása, mert ennek az elhatározásnak csak ugy lehet súlya és bona fidese, ha megfelelő preczizitással és elfogadható gyorsasággal nyilatkozik meg. Holló Lajos: Hozzászólunk! Elnök : Méltóztassék tehát a t. háznak propozicziómhoz hozzájárulni és lehetőleg még a mai nap alatt küldöttségileg a ház elnökével érintkezésbe lépni. (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Most! Elnök csenget. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Más indokolással! Halljuk I Halljuk !) Kérem, méltóztassék megengedni, hogy propozicziómat világosan megtegyem. (Halljuk ! Halljuk !) Csendet kérek! (A jobboldal felé :) Itt is ! Méltóztassék tehát az elnök urat küldöttségileg felkérni, hogy állását megtartsa, annyival is inkább, mert ez a t. ház egyeteme közóhajának és a nemzet érdekének egyaránt megfelel. (Hoszszantartó általános élénk helyeslés.) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Zajos felkiáltások : Éljen Návay!) (Szünet után.) Elnök (csenget) : Az ülést újból megnyitom. (Zaj.) Kossuth Ferencz képviselő ur kivan szólni. Egy hang (jobbfelől) : Éljen Návay ! (Éljenzés a jobboldalon, majd a baloldalon. Folytonos zaj. Az elnök csenget.) Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Én annyira egyetértek azzal az inditványnyal, hogy a lemondott elnök kéressék fel arra, hogy lemondását visszavonja, hogy már mielőtt az elnöklő alelnök ur szólott volna, megírtam indítványomat, november 7-én, kedden. 103 a melyet azért fogok felolvasni, mert ennek czélja ugyanaz bár, mint az alelnök ur indítványának, de indokolása ettől eltér. (Halljuk! Halljuk!) Indítványom a következő (olvassa): »Kérje fel a ház a lemondott elnököt, hogy lemondását vonja vissza, minthogy egyéni kiválóságán kivül, a házszabályok helyes értelmezése miatt, iránta az egész ház bizalommal viseltetik.^ (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kossuth Ferencz: Ezen indokolás a t. túloldalnak talán nem tetszik, (Felkiáltások jobbfelől : Dehogy nem ! Tetszik !) de igen kérem azokat, a kik nemtetszésüket nyilvánítják, hogy gondolják meg azt, hogy e nemtetszésükkel elitélik a mindenki által tisztelt házelnöknek eddigi eljárását, a mi pedig nem lehet szándékuk. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj és ellenmondás jobb/dől.) Justh Gyula: Egyszerre nem lehet hideget és meleget fújni ! Kossuth Ferencz: Minden képviselőházban a világon, szerencsének tekintik azt, hogyha a háznak olyan elnöke van, a kiben a ház minden oldala megbízik ; (Helyeslés balfelől.) nagy szerencsének tekintik azt, hogyha az elnök a pártok szenvedélyei felett áll (Ugy van ! balfelől) és hogyha a legnehezebb körülmények között is megtartja, higgadtságát, méltányosságát és igazságosságát. (Taps balfelől.) Ez kétszeresen nagy szerencse a magyar képviselőházban, minthogy az országnak általam szerencsétlennek hitt közjogi helyzetében sokszor volt, most is van és a jövendőben is valószínűleg többször lesz alkalom arra, hogy a ház többsége a ház kisebbségével élesen összeütközzék, (Zaj jobbfelől.) még pedig nem pártérdekekért, nem egyéni érdekekért. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk! balfelől.) A nélkül, hogy valaha is kételkedtem volna a többség hazafiságában, — mert én senki hazafiságában nem szoktam kételkedni (Zaj jobbfelől.) — rá kell mutatnom arra, hogy igenis, többször megtörtént már az, hogy a többség opportunitásból és más okokból olyan álláspontot foglalt el, a melyet a kisebbség a nemzeti jogok érvényesüésévei ellenkezőnek hitt és vallott (Zaj jobbfelől.) és a kisebbség kötelességének vélte ezen nemzeti jogokat fentartani és megvédelmezni (Zaj jobbfelől. Halljuk ! Halljuk ! Taps balfelől.) és azok érvényesítését minden érvényesíthető parlamenti eszközzel követelni. (Zaj jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kossuth Ferencz : Nem akarom feltételezni, hogy a most velünk szemben ülő többség nem ugy érezne, mint a régi többség, a szabadelvű párt érzett, a mely ismételten elismerte azt, hogy szükséges, hogy legyen ebben az országban egy olyan párt, a mely az országnak jogait, azoknak érvényesítését, ezen jogok kiterjesztését erőteljesen képviselje. (Mozgás jobbfelől. Taps balfelől. Halljuk ! Halljuk!) Mert ezen erőteljes kép viselés és követelés ... Széll Kálmán : Ez igaz, most is mondom!