Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-282

102 282. országos ülés 1911 november 7-én, kedden. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A munkapárt az oka !) Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke.<< (Hosszantartó általános élénk helyeslés és taps.) Elnök : Mélyen t. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk az ugrai levelet!) Azt hiszem, a ház egyhangú érzelmeinek adok kifejezést akkor, midőn az imént felolvasott levélben bejelentett lemondási szándék felett az egész háznak, mondhatnám : a magyar nemzetnek szomorúságát jelentem ki. (Általános élénk helyeslés.) P»* Berzeviczy Albert személyisége (Halljuk ! Halljuk !) a közpályán szerzett érdemeivel és minden állásában tanúsított illusztris tulajdonaival közszeretetnek és közbecsülésnek örvend. (Elénk helyeslés. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért mondatták le ? November 18-ának a hőse mondatta le!) Bármilyen nagy eltérések legyenek közöttünk a najji politikai kérdések felett, egyben egyesülnünk kell: az igaz érdem és a hazafiúi becsület pártatlan elismerésében. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Azt hiszem, t. ház, Berzeviczy Albert egyénisége sokkal magasabban áll a közéletben, semhogy az ő elhatározásának komolysága és azon indító okok, melyek őt e lemondásra bírták, bármely részről kiegészítésre vagy pótlásra szorulnának. (Elénk helyeslés és taps jobbjelöl.) Ö férfias nyíltsággal kifejezte azon okokat, a melyek az ő egyéniségét az adott viszonyok között lemondásának benyújtására késztették. Berzeviczy Albert személyisége sokkal magasabban áll ugy a kötelességteljesítés terén, mitn általában, semhogy feltehető lenne, hogy ő, a ki ezen állás teljében tudatában volt azon nagy méltóságnak, a melyet betöltött, ne lett volna tisztában az indokokkal, a mikor állásáról lemondott. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, én most a ház elnöki székéből pártatlan véleményt óhajtok nyilvánitani a t. háznak s azt hiszem, nem adtam rá okot. hogy ezt közbeszólásokkal akadályozzák. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Mélyen t. Láz ! Kekem, mint a ki szerencsés voltam ezen illusztris elnök mellett az alelnöki teendőket ellátni, nincs módom és okom és nincs is hivatásom arra, hogy az elnök ur lemondásának indokait a magam részéről fejtegetésekkel kiegészítsem ; (Mozgás balfélől.) csupán konstatálni kívánom azt, hogy midőn ezen ország parlamentjének ilyen kiváló férfiától el kell búcsúznunk, a ki bejelentette azon szándékát, hogy az elnöki székből távozni kivan, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Kénytelen ! Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) akkor az ő egyéniségének komolysága és kiválósága kötelességünkké teszi, hogy lemondó szándékát, — hangsúlyozom, szándékát — a melyet levelében kifejezett, a magunk részéről is komoly férfiú komoly elhatározásának minősítsük. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a bál- és a szélsőbaloldalon.) T. ház, nehéz időket élünk, a midőn minden hazafiúnak kötelessége, félretéve minden egyéni érzékenységet, minden ellentétnek elválasztó vonalát, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) keresni azon pontokat, a melyekben találkozhatunk, (Zajos helyeslés a jobb- és a baloldalon.) a melyeken nemzetünk számára a békét, parlamentünk számára a munkát biztosithatjuk, sőt biztositanunk kell. (Zajos helyeslés jobb/elől. Mozgás és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Kérem, most ne folytassunk párbeszédet, én elnöki nézetemet fejezem ki. Igyekeznünk kell megtalálni azon munkaalapot, a mely Magyarország ezredéves alkotmányában a népképviselet hivatásának egyedül megfelelve (Elénk helyeslés jobbfelől.) megőrizni képes azt a presztízst, a melyet nemzetünk, alkotmányunk e parlament működéséhez füz. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ma, midőn arról van szó, hogy ilyen hosszú válság idejében nemzeti és alkotmányos életünk ilyen fontos fordulóponthoz ért, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) a mely kifejezésre jut abban, hogy a parlamentnek választott legmagasabb tisztviselője az általa jelzett okokból állását leteszi, akkor elérkeztünk azon perczhez, a mely a magunkbaszállásnak végső jjillanatát jelenti. (Elénk helyeslés és taps a ház minden oldalán.) Eitner Zsigmond: Ezt magyarázza meg Tiszának ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : T. ház ! Hangsúlyozom azt, hogy engem most semmiféle egyéni vagy pártszempontok nem vezérelnek, hanem csupán az ország és parlamentünk presztízse megóvásának szempontja, (Élénk helyeslés jobbfelől.) egyedül két utat látok magunk előtt, a melyeket világosnak látok, hogy erre kell lépnünk, ha a szabad kibontakozást biztosítani akarjuk. (Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban — ez kötelességünk, s ehhez jogunk is van — hogy mielőbb küldöttségileg kérjük fel a távozó elnök urat, lemondó szándéka visszavonására, (Zajos helyeslés és taps a ház minden oldalán. Halljuk! Halljuk!) helyén tovább megmaradjon. (Elénk helyeslés.) Mert azt hiszem, hogy az elnöki szék és az elnök tekintélye csak növekedik súlyában és dicsőségében, (Elénk helyeslés.) a midőn ily nehéz időben ily súlyos és felelősségteljes kötelesség van azzal egybekötve. E felfogásom szerint, azt hiszem, érzelmeinknek spontán megnyilvánulásának módját és alkalmát kell találnunk, hogy ezt Berzeviczy Albert ő nagyméltóságával közöljük. Reméljük, hogy ő nagyméltósága a ház egyhangú és kellő módon kifejezett óhajához képest vissza fogja vonni lemondó szándékát és az elnöki szék elfoglalásával továbbra is az ő nagy személyisége fogja az itteni tárgyalást vezetni és ezáltal a kibontakozást megkönnyíteni. (Általános, élénk lielyeslés.) Ez után következnék az a kérelem, és hozzátehetem, hogy ez majdnem következménye az előzőnek, hogy a mennyiben a lemondási szándék