Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-239

"239. országos ülés Í9Í1 szeptember 6-án, szerdán. Hl arra az álláspontra igyekeznek helyezkedni, és helyezkednek, hogy ebben az esetben a szerződésszegés jogosult lenne. E tekintetben igen sajnálatos tények váltak már ismeretessé. Felmerült az egész vita a huskérdésben. Az egész osztrák közvéleménye vagy legalább annak nagy része akcziót folytat és követek az argentínai husbehozatal feltétlen és korlátlan engedélyezését, követelvén, hogy az osztrák kormány, megszegve a kiegyezési törvényeket és egyezményeket egyoldalúan, Magyarországra való tekintet nélkül adja meg a behozatalra az engedélyt. Ugyanezt olvassuk Bécs város polgármesterének az osztrák ministerelnökhöz intézett beadványában, melyben jobb ügyhöz méltó rabulisztikával igyekszik bizonyítani annak jogosultságát, hogy az osztrák kormánynak joga, sőt kötelessége volna ez esetben a Magyarországgal kötött egyezséget megszegni. Az osztrák képviselőháznak nyári tárgyalásai során egyik bizottsága szótöbbséggel ugyanerre az álláspontra helyezkedett és ugyancsak ezt kívánta a kormánytól és azt akarta kimondatni az osztrák képviselőház által, hogy a szerződésszegés jogosult. Ezzel szemben a valóságnak és tényeknek megfelelőleg meg kell állapitanom azt, hogy egy bizottság ilyen propozicziót tett, az osztrák képviselőház plénuma azonban ezt a bizottsági javaslatot el nem fogadta. Legutóbb egy Ausztriában határozottan igen tekintélyes szerepet vitt férfiú, dr. Weisskirchner volt osztrák kereskedelemügyi minister ur a bécsi Zeit-ban megjelent közlemény szerint a bécsi községtanácsban nyilatkozatot tett, melynek következő szavait vagyok bátor eredetiben felolvasni (olvassa) : »Ich fand es unerhört, dass in Triest eingelangtes Fleisch nicht zur Ausladung gelangt. Es war das ein Faustschlag in das Gesicht eines Jeden von uns. Ich würde rnich nicht scheuen zu sagen« — mondja Ausztria volt kereskedelemügyi ministere — »in eiiiein solchen Falíe : Was nützen allé Vertragé ? Hier ist ein Notstand, der zum Himmel schreit. Hat die ungarische Regierung den Mut, . den Ausgleich in diesem Falle als gebrochen zu erklären '?« Hozzáteszi a lap : »Stürmischer Beifalk. Tehát egy előkelő vezető osztrák államférfiú, volt kereskedelemügyi minister egyenesen a szerződésszegés propagálására vállalkozott. Emlékeztetem még a t. képviselőházat, hogy az osztrák képviselőház elnöke, dr. Sylvester ur a nyár folyamán a lapok közlése szerint egy népgyűlésen foglalkozva ezzel a kérdéssel, ismét arra utalt, hogy a Magyarországgal kötött kiegyezés nem felel már meg és hogy ezt revideálni kell — az ő beszédének tenorja szerint — czentralisztikusabb, és az osztrák érdekeknek jobban megfelelő irányban. A midőn azt látom, hogy Ausztriában közvélemény, hatóságok, tekintélyes férfiak ezt a huskérdést annyira felfújták és odáig mentek, hogy egyenesen a kiegyezés megszegésére buzdítják a kormányt, akkor, nézetem szerint, lehetetlen, hogy a magyar törvényhozás ezzel szemben állást ne foglaljon, és lehetetlen, hogy más állást foglaljon, mint azt, hogy a megkötött szerződéseknek feltétlen tiszteletben tartását követelje.(Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A lapokból arról értesülünk, hogy az igen t. kormány ezen tárgyalások során, a melyek itt folytak, hajlandónak nyilatkozott Ausztriának egyoldalulag az argentínai husbehozatal szabályozására engedélyt adni bizonyos ellenszolgáltatások fejében. Itt a kérdés az, minők lennének azok a feltételek, a melyek mellett a magyar kormány az argentínai hus behozatalához hozzá akar járulni. Felmerül itt az a kérdés, vájjon ez állandó, korlátolt vagy korlátlan engedély lenne-e, bizonyos időre, bizonyos mennyiségekre szóló engedély, mert egészen más elbírálás alá esik a dolog a szerint, hogy minők a feltételek. E tekintetben a sajtóban — sem a budapestiben, sem a bécsiben — semmiféle felvilágosítást nem kaptunk. Mi csak azt tudjuk, hogy itt bizonyos engedélyt, a melyet az osztrákok kérnek, a magyar kormány hajlandó lenne megadni. Ezzel szemben az osztrákok hozzájárulnának elsősorban az annabergi csatlakozás létesítéséhez, hozzájárulnának azután még bizonyos, egyenesen magyarellenes kedvezményes vasúti tarifáknak a vasúti és dunahajózási csatlakozási forgalomban való szabályozásához, hozzájárulnának még bizonyos más tarifális, adózási és egyéb ügyek rendezéséhez, ezek között a kassá-oderbergi vasúton az annabergi csatlakozással kapcsolatosan a második vágány létesítéséhez. Lehet a kormány álláspontja helyes ebben a kérdésben az esetben, ha az engedély megadása tekintetében igen szigorú korlátok, igen szigorú határok vonatnának meg. A legnagyobb mértékben helytelenítenem kellene ezt a negocziáeziót, ha a kormány ezekkel a konczessziókkal szemben korlátlanul és végleg lemondana arról a jogáról, a mely neki az argentínai hus behozása tekintetében a kiegyezési operatumban megadatott. Én, t. képviselőház, — talán felesleges hangsúlyoznom — nem tartozom azok közé, a kik sztrikte, kizárólag agrár szempontból fogják fel az ország közgazdasági kérdéseit. Nem is helyezkedtem arra a sztrikt agrárius álláspontra, hogy a kormány semmiféle tárgyalásokba, feltételek, ellenfeltételek megadásába bele ne menjen, de ismételten hangsúlyozom, véglegesen kiadni ennek a kérdésnek rendezését kezünkből, a legnagyobb hibának, különösen szocziális szempontból, és az általános drágaság szempontjából a legnagyobb hibának tartanám. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Vagyok bátor ezen paradoxonnak látszó állításomat röviden megvilágítani. Jól méltóztatnak tudni, hogy a nemzetközi husforgalom kérdésében ma már domináló szerepet visz az amerikai huströszt, a mely az Egyesült-Államokban az Armour czég vezetése alatt működik. A ki ismeri az amerikai trösztnek egész eljárási módját, az tudja, hogy először olcsóbbá teszik az illető árukat, még