Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-271

480 271. országos ütés 19Í1 erő is. És mi adja meg a katonának ezt az erkölcsi erőt ? Ez az erkölcsi erő táplálkozik abból a tudat­ból, a mely azt a katonát arra hajtja, hogy ha kell, élete feláldozásával is védelmezze meg a hazáját, családját, királyát és az egész országot. Ezen nem­zeti érzület nélkül hiányzik az az erkölcsi erő­forrás, a mely tulajdonképen döntő tényező szokott lenni minden csatamezőn. Nálunk itt Magyarorszá­gon a ministeri padokról, a trón beszédekben el szokták mindig ismerni ezt a mi igazunkat, de a gyakorlatban nem engedik érvényesülni. Egy nagy nemzeti erőfeszítés volt ebben az országban, egy másfél évig tartó küzdelem folyt. Nem szabad nekem feltételeznem a túloldalon ülő többség egyetlenegy tagjáról sem, hogy ne látták volna, mint magyar emberek, örömmel és szívesen azt, hogyha ez a nagy nemzeti erő­feszítés, ez a nagy küzdelem a magyar nemzet érdekében sikerrel végződött volna. (Igaz I Ugy van ! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Nem szabad nekem feltételeznem, hogy önök ne épen ügy örültek volna, mint mi, ha sikerült volna a nemzetnek ezt a nagy küzdelmét diadalra vezetni. Mert hiszen abnormális állapot az, hogy a mi népünk gyermekei, ha bemennek a kaszárnyába, akárhányszor ugy érzik magukat, mintha idegen országba vándoroltak volna ki. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ideje volna már annak, hogy a nemzet in­telligencziája, a melynek ebben a tekintetben tulaj ­donképen vezető szerepet kellene vinnie, a nemzeti gondolatnak, a nemzeti evolucziónak eszméjét átplántálná az egész társadalomba. Ezzel ellentét­ben, sajnos, azt látjuk, hog)^ egyre szaporodik és növekedik a száma azoknak a politikusoknak, a kik inkább megalkusznak a létező állapotokkal, semhogy a nemzeti fejlődésnek és haladásnak gondolatát a mi népünk széles rétegeiben ébren­tartsák és a hatalommal szemben is érvényesítsék. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én egy 67-es párthoz tartozom, azonban ezt a 67-et sohasem tudnám ugy értelmezni, hogy ez a 67 azt jelenti, hogy én nekem s annak, a ki ezen a 67-es alapon áll, keresztbe kell feküdnie és a nemzeti fejlődésnek szekerét meg kell állitania s meg kell gátolnia, hogy a nemzeti evoluczió meg­történjék. (Élénk felkiáltások jobbjelöl: Mi sem csináljuk! Zaj. Elnök csenget.) Ha én igy értel­mezném a 67-et, akkor én nem tartoznám ebbe a 67-es táborba. (Zajos éljenzés balról.) A nemzeti evoluczió minden rétegben elvé­gezte a maga munkáját. Szükség van tehát arra, hogy végre a nemzeti véderőnek keretén belül a nemzeti haladás és a nemzeti fejlődés gondolatai is érvényesüljenek. Nem hunyhatunk szemet a fej­lődés előtt, és legkevésbbé hunyhat szemet előtte a magyar népképviselet. Az, a ki önmagát ámítaná, a ki strucz módjára a homokba dugná a fejét, és a nemzeti követelményeknek, a nemzeti fejlődés­nek érvényesülését akár megakadályozni óhajtaná, akár letagadná az égről a napot, a holdat és a csil­lagokat, az olyan útvesztőbe kerülne, melyben október 20-án, pénteken. legelőször saját maga veszne el. (Ugy van! a bal­és a szélsőbaloldalon.) • Nem szabad pillanatnyi politikai napi érdekek­nek és pártérdekeknek nagy nemzeti czélokat alárendelni. (Ugy van! balfelől.) Ne méltóztassa­nak az ellenzéknek küzdelmében, mely a nemzeti gondolatnak a hadseregbe való bevitelére törek­szik, csak a parlamenti munkának megakasztó ját látni. Még egyetlenegy kormány sem ért czélt Bécsben, ha idehaza erős ellenzéke nem volt. (Ugy ven! a baloldalon.) Minden kormány olyan erős nemzeti szemj)ontból Bécsben, mint a milyen nemzeti erők állanak az ellenzéki padokon, mint a milyen nemzeti erők hajtják nemzeti czéljaik megvalósítására. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Valóban, a külföldi ember sohasem fogja meg­érteni, hogy uralkodók, államférfiak a parlamen­tarizmust magát s a nemzetnek egész békés fejlő­dését veszélyeztessék, csupán azért, nehogy a magyar államnak nyelvi jogai valamiképen érvé­nyesüljenek a hadseregben. Külföldi ember ezt megérteni nem tudja, (ügy van ! a bal- és a szélső­baloldalon.) En meg vagyok arról győződve, hogy a kirá­lyok lelkiismeretüket csak ugy tudják megnyug­tatni, hogy mindig kapnak megalkuvó parla­menti többségeket, (Ugy van ! a bal- és a szélső­baloldalon.) mindig kapnak képviselőket, a kik lelkifurdalásokat nem éreznek . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Miért nem csináltak önök többet % Jakabffy Elemér: Mert megalkudott a koali­czió ! Ábrahám Dezső : Mert mindig volt, a ki meg­akadályozta. (Zaj.) Gr. Batthyány Pál: Olcsó Jánosok voltak! B. Podmaniczky Endre: Kikapcsoltak min­dent ! (Zaj.) Sümegi Vilmos: De a létszámemelést is! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselő urak! Huszár Károly (sárvári) : Az a baj, hogy Ma­gyarországon mindig akadnak olcsóbb Jánosok ! (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Ne felejt­sük azonban el, hogy a politikai árlejtéseknél nem mindig a legolcsóbb árajánlat a legkedve­zőbb a nemzetre és az uralkodóra. .. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a középen.) Id. Erdély Sándor : Hát a kvótaemelés ! (Moz­gás és zaj a baloldalon.) Huszár Károly (sárvári): A kvótaemelés százszor kisebb teher az országra, mint a véderő­j avaslat. Id. Erdély Sándor : Felemelték a kvótát! (Zaj.) Ábrahám Dezső: önöktől tanultuk! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Huszár Károly (sárvári) : ... Mindnyájunk­nak szivén kell feküdnie a korona és a nemzet kö­zötti harmónia szükségessége. Rónay Jenő: Nekünk mondja ? Huszár Károly (sárvári): E harmóniának

Next

/
Thumbnails
Contents