Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-269
269. országos ülés 1911 Az utolsó bárom esztendő tapasztalataiból konstatálható, hogy az építkezési szerencsétlenségek főként a téli hónapokban fordulnak elő, a mi arra a jogos feltevésre ad okot, hogy a habarcskeverék nem megfelelő. Ha a hidegben a habarcskeverék megfagy, erről a eshetőségről nem gondoskodik senki. Pedig provideálni kellene erre az eshetőségre is, mert akárhány szerencsétlenség innen ered. Szakemberektől arról értesültem, hogy nagy szerepet játszik az ilyen szerencsétlenségek alkalmával az altalaj, a melyet vizsgálat alá nem vesznek, pedig ennek borzasztó konzekvenczái lehetnek. Akárhányszor előfordul, hogy egészen kifogástalan állványokat építenek, de mikor a gázvezetéket, a vízvezetéket, a villanyvezetéket vezetik be a házba, a földet az állványok alatt keresztül-kasul túrják és fúrják, ugy hogy a talajnak nincs meg az ellenállóképessége és akárhány szerencsétlenség ebből származik. Volt két-három olyan szerencsétlenség is, hol az állványokról elvesztek a vaskapcsok ; ez is bebizonyított tény. Az ellenőrző közegeknek épen az volna a főfeladatuk, hogy necsak arról gondoskodjanak, hogy a vaskapcsok egyszer ott legyenek, hanem vigyázzanak arra is, hogy azok ne vészének el; e tekintetben az ellenőrzésnek szigorúbb mértéke sok szerencsétlenséget megakadályozhatna. A mérnöki hivatal nem gyakorol elég szigorúságot az állványozás dolgában. A legnagyobb baj az, hogy nincs a felelősség tekintetében megfelelő szankczió az épitővállalkozókkal és iparosokkal szemben. Van ugyan olyan intézkedés, hogy 100 koronától 2000 koronáig lehet őket megbüntetni, de ezzel nem szoktak élni. Hieronymi minister ur annakidején a házban szószerint azt mondotta, hogy ezentúl azokat a hibás közegeket ne hagyjuk szabadon futni, a mint az eddig többnyire megtörtént, hanem ezentúl drákói szigorral büntessük. Sümegi Vilmos .' Fegyházba az ilyen emberekkel ! Annyi ember elpusztul miattuk ! Huszár Károly (sárvári) : A hatóságok keveset tesznek az ilyen tömeggyilkosságok megakadályozására. Egy-két statisztikai adatot vagyok bátor felolvasni arra nézve, hogy a megvizsgált épületeknél micsoda rendetlenségeket találtak. 122 megvizsgált építkezésnél munkarend hiánya volt 42 esetben, rossz állványozás 8 esetben, téglaés vakolatfelhuzóknál a nyilas védőinek 6 esetben, meredek járda, mellvéd hiánya, tetőbefedés hiánya 15 esetben, korhadt padló, gerenda alkalmazása 4 esetben, lezuhanás veszélye 5 esetben, állványok túlságos megrakása 2 építkezésnél, felső emeletsorok, pincze és egyéb nyilasok befedésének hiánya 6 építkezésnél. 122 megvizsgált épitkezésből kifogásolt az iparfelügyelő 88 esetet. Elképzelhető, mi lehetett ott, a hol a dolgot egyáltalában meg nem vizsgálták, mert csak az építkezések bizonyos hányadát szokták megvizsgálni. A kifogásolt esetek 72%-a olyan, mely föltétlenül maga után vonja a baleset bekövetkezését. Hogy e hiányos építkezési rendszabályok október 18-án, szerdán. 461 mellett milyen tömegesen fordulnak elő a balesetek, bátor vagyok a következő adatokat felsorolni : 1900-ban előfordult a fővárosi építkezéseknél 17 halálos eset, 306 súlyos munkássebesülés, 172 könnyebb sebesülés. Tehát az összes sebesülés 62%-a súlyos természetű, 3907-ben 7 halálos, 304 súlyos és 137 könnyebb sebesülés. Az utolsó tizenhárom hónapban valóságos mértani haladványban szaporodtak a balesetek. Méltóztassék megengedni, hogy egy-két perczig felolvasást tartsak az utolsó tizenhárom hónap építkezési szerencsétlenségeiről. (Halljuk !) (Olvassa.): >>1910. szeptember 16-ikán beomlott a fal épületbontás közben a Deák-tér 3. szám alatt; két halott, öt sebesült. Október 6-ikán hat méter magas fal nyolcz-tiz méter hosszuságában beomlott Újpesten, az Arpád-utcza 63. számú ház építkezésénél; két napszámos megsebesült. November 6-ikán bedűlt egy épülő ház az István-ut és Jáyor-utcza sarkán ; ketten meghaltak, életveszedelmes sérüléssel ketten a kórházba kerültek. Deczember 7-ikén három méter magas fal összeomlott a fővárosnak az üllői-uti vámon túl épült munkásházai egyikén, nyolcz súlyosan sebesült, az egyik egynapi szenvedés után meghalt. Megállapitódott, hogy a czementtel nagyon takarékoskodtak és sok egyéb hiba, mulasztás is történt; egy időre be is szüntették az építkezést. Deczember 9-ikén leszakadt az állvány a Lónyai-utcza 36. szám alatt épülő házon ; 11 áldozat: 1 halott, 10 életveszedelmesen megsebesült munkás. Deczember 15-ikén beomlott egy épülő ház egyik része Kőbányán az Állomásés Hölgy-utcza sarkán; öt összezúzott ember : egy halott, két életveszedelmesen, két nagyon súlyosan megsebesült munkás. Deczember 19-ikén beomlott az állvány az építkezésen Óbudán, a Bécsi-ut és Selmeczi-utcza sarkán; egy halott, három sebesült. 1911 január 6-án beomlott egy szoba menynyezete és egy városi ház fala ; egy súlyosan sebesült. Április 21-én négy méter magas állvány dőlt össze a Nádor-utcza 12. számú ház építésén ; három súlyosan sebesült. Június 2-án 13 méter szélességben a harmadik emelettől a földszintig leomlott a Visy Imre-utczában épült egyik ház fala ; egy halott, két sebesült. Julius 17-én emeletről-emeletre szakadtak le a mennyezetek az Alkotás-utcza 32. számú ház építkezésén ; két munkás halálosan megsérült. Julius 20-án Zuglóban az Angol-utcza 3. számú építkezésen 10 méter hosszúságban leszakadt a falazat; a Gizella-ut 53. számú házban jégvermet bontottak, a tető leszakadt; egy halott, 14 sebesült. Az Angol-utczai építkezésről a rendőri vizsgálat megállapította, hogy >>hanyagság és a legnagyobb fokú könnyelműsége idézte elő annyi ember veszedelmét; a vizsgálóbíró elrendelte a ház első és második emeletének lebontását és ennek megtörténtéig a további építkezést betiltotta. Augusztus 10-én beomlott egy tűzfal a Sárkány-utczában egy építkezés miatt; egy halott, két haldokló, két sebesült.
