Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-269

269. országos ülés ídll október 18-án, szerdán. 159 Írását ugy rendeli el, hogy az ugyanazon évben szolgáltassák le, melyben összeiratott ?« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a belügymínister urnak. Következik ? Vermes Zoltán jegyző: Ráth Endre ! Ráth Endre : T. képviselőház ! A t. igazságügyminister úrhoz vagyok bátor interpellácziómat intézni, a melynek szövege a következő (olvassa) ; »1. Van-e tudomása az igazságügyminister urnak a bíróságok, ügyészségek és a hozzájuk tartozó segéd-, kezelő- és összes személyzet fizetésének számfejtése és felvétele körüli nehézségekről, s ha igen : 2. Hajlandó-e ezek megszüntetése iránt a jjénzügyminister úrral egyetértőleg sürgősen intézkedni ?« Az interpellácziónak oka, a mint bizonyára bölcsen méltóztatnak tudni, az, hogy a birósági .és az ügyészségi személyzetnél a fizetés nem ott jut az illetőnek kezébe, a hol a munkát teljesiti, hanem az adóhivatal, illetőleg Budapesten a fővámhivatal épületében levő pénztár révén. Különösen Budapesten okoz ez nagy nehézséget, mert maga után vonja azt, hogy többször foglalkoztatja a személyzetet a fizetés kérdése. A fizetés minden hónapban számfejtetik a hónap közepén, azután a fizetés felvételének idejekor. Ez involválja azt, hogy az illető fizetésre jogosult a hivatalát elhagyja, ha maga akarja elvégezni a dolgot, elsősorban a hónap közepén, másodsorban akkor, a mikor a fizetés felvételének napja elkövetkezik. Az általános szokás az, hogy az illető birósági, ügyészségi és a hozzátartozó segéd- és kezelőszemélyzet és az összes personale rendszerint egyegy szolgát biz meg ennek az ügynek lebonyolításával, és a magyar természetnek megfelelően valósággal kötelező gyakorlattá vált, hogy a kisebb rangúak egy-két koronát adnak havonta, a magasabb rangúak, a több fizetéssel birok 2—4, esetleg 5 koronát kénytelenek havonta a saját, mindenkinek felfogása szerint kevés fizetésükből még megvonni azáltal, hogy azt a fizetést felvevő szolgáknak adják. Elháríthatatlan akadályokba e kérdés megoldása nem ütközik. Értesülésem szerint a nyugdíjas tisztviselőknél már uzusban is van, hogy csekkek utján jutnak fizetésükhöz. Azt hiszem, az igazságügyminister ur ügyszeretete meg fogja találni a módot arra nézve, hogy a birósági, ügyészségi és a mint említettem, az ezekhez tartozó segéd- és kezelőszemélyzet és az összes personale alkalmasabb módon jusson fizetéséhez, a melyet igazán jól megérdemel, és ne legyen kényszerítve arra, hogy kevés fizetéséből minden hónapban, tekintélyes összeget másnak áldozzon. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Eltekintve attól, bár ezidőszerint tudtommal nem volt rá eset, de ugy-e bár, magánjogi szerződés a megbízás az illető tisztviselő és a megbízott szolga között, — megtörténhetik, hogy a szolga esetleg elveszti a pénzt, vagy útközben Budapesten a zsebtolvajlás nem ismeretlen fogalom, másutt sem — szóval a pénz elmegy tőle és megtörténhetik, hogy egy egész törvényszéknek perszonáléja nem kaphatja meg s végkép elveszti ezen okból kifolyólag a fizetését. Látom, hogy Nagy Ferencz t. képviselőtársam más felfogásban van a tekintetben, hogy magánjogi szerződés-e vagy sem. Erre vonatkozólag a döntő — ugyebár — az lenne, hogy a bíró, illetve ügyész etc. éljen azzal a jogával, — mert a joga megvan neki — hogy ő maga számfejtesse személyesen a fizetését, és maga menjen el érte. Pe méltóztassék elképzelni a bírói és ügyészi munkának azt a nagy fennakadását, mely előállna abból, ha az egész személyzet elhagyná hivatalos helyiségét evégből. Ez lehetetlen akadályokba ütköznék, mert a terminusmegállapitás és azoknak betartása, a mi a bíróságoknál és ügyészségeknél, de légióként a jogkereső közönségnél nagy szerepet játszik, akadályt szenvedne ezáltal. Azt hiszem, bővebb indokolásra nincs szükségem és a legnagyobb bizalommal intézem interpellácziómat, melyet már előbb előterjesztettem, a minister úrhoz. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: T. képviselőház ! Az eljárás az igazságügyi tisztviselőknél is ugyanaz, mint másoknál, és ha a nyugdijasokra nézve most már egy jobb megoldási mód találtatott, azt hiszem, semmi sem állja útját annak, hogy hasonló vagy más megfelelő eljárást mi is rendszeresíteni tudjunk. (Helyeslés.) Az bizonyos, hogy ha valaki nem maga megy a számfejtéshez, és különösen a kasszához, a következményeit bizony ő viseli; meg is történt, hogy másodszor nem kapta rneg a fizetést, mikor a hivatalszolga elvesztette vagy elvitte. Az időveszteség miatt viszont mindenesetre baj volna, ha személyesen kellene felvenni a fizetést. Méltóztassék tehát tudomásul venni, hogy én megindítom az eljárást ebben az irányban, és azt hiszem, hogy ez azután más ágazatokra is ki fog terjedni. (Helyeslés.) Ráth Endre : A választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök : A ház a minister ur válaszát tudomásul veszi. Ki következik ? -;J Vermes Zoltán Jegyző: Kovács Gyula ! Kovács Gyula: T. képviselőház! A pénzügyminister úrhoz szándékozom nagyon rövid interpellácziót előterjeszteni. A f. évi XIV. t.-cz. értelmében az égetett szeszes folyadékok további 20 fillér pótadóval rovattak meg hektoliterfokonként, vagyis literenként. A pénzügyminister ur rendelete, melynek értelmében mindenki, a ki ilyen alkoholnak birtokában van, tartozik ezt f. évi szeptember l-ig illetve 3-ig bejelenteni, csak a folyó évi augusztus 10-iki Pénzügyi Közlönyben jelent meg. Tudakozódtam a dolog iránt, és ugy tudtam meg, hogy ez 58*