Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-266
266". orsiágos ülés 1911 szívesen és mindig fog válaszolni, ezt helyt nem állónak és a való tényeket véve, meg nem felelőnek vagyok kénytelen kijelenteni. (Mozgás jobbfdől.) En nem térek ki más képviselőtársaimnak interpellácziójára és csak a magam interpelláczióit fogom felemlíteni, a melyek közül előterjesztettem az elsőt folyó évi június 26-án, a bányatörvény revíziója, a másodikat folyó évi augusztus 9-én a trieszti koleraveszedelem, (Zaj. Elnök csenget.) a harmadikat augusztus 30-án a m. kir. postaműszaki, közigazgatási és számviteli személyzete fizetés- és státusrendezése tárgyában. (Felkiáltások jobbfelöl: Ez nem interpeiláczió !) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, méltóztassék szorosan a megjelölt tárgyhoz szólani. (Helyeslés jobbfelöl.) Eítrter Zsigmond: Ez hozzátartozik és összefügg vele. (Zaj jobbfelől.) Elnök : Ez külön felszólalás tárgyát képezheti, de most nem tartozik ide. (Zaj bal/elöl.) Egry Béla: Kérem a t. ház engedélyét, hogy ezzel is íoglalkozhassam, egyébként röviden fogok vele végezni, habár ez interpelláczi ómhoz hozzátartozik. Csak azt akarom még kiemelni, hogy a ki a naplókat megtekinti, láthatja, hogy egyik interjaelláczióm sem tartott tovább 10—12 perczné 1 , és daczára annak, hogy az elsőt már 80, az utolsót pedig 45 nap előtt terjesztettem elő, választ máig sem kaptam, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezeknek előrebocsátása után áttérek interpellácziómnak tulaj donképeni tárgyára, a melyet a pénzügyminister úrhoz intézek ugy is mint a kereskedelemügyi kormány vezetésével ideiglenesen megbízott ministerhez és ugy is, mint pénzügyministerhez. A vasúti fuvardijtöbbleteknek visszatérítése, száliitás közben az árukon esett kár megtérítése, vagy a szállítási határidőnek túllépése miatt intézem ezeket a kérdéseket a minister úrhoz és az ezekből kifolyó ügyek elintézése tárgyában és a törvénytelen leletezések alkalmából. Köztudomású dolog különösen a szakministerek előtt, hogy a szállítási ügyletekkel foglalkozó vállalatok, az iparosok, kereskedők és magánosok érdekeinek és helyzetének niegkömxyitése czéljából az ilyen fuvarozási ügyletekből folyólag fenforgó követeléseket érvényesitik a Máv. igazgatóságával szemben, a következő értesítő és illetőleg megbízólevelet állítván ki a megbízó czég részére (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : »Ezennel van szerencsém értesíteni, hogy a csatolt fuvarokmányok alapján nekem kijáró fuvardijtöbblet vagy kártérítési összeg folyóvátételének kieszközlésével X. Y. czéget biztam meg. Kérem az ezen ügyre vonatkozó értesítéseket, valamint a folyósítandó összegeket közvetlenül a nevezett czéghez intézni.« Ezt a levelet azután a Máv. igazgatóságához terjesztették be a fuvarokmányokkal együtt, és a Máv. igazgatóságának ezen ügyekkel foglalkozó osztálya, helyesebben hivatala, mondjuk : íktatóklóber H-én, szombaton. 415 és kiadóhivatala ezen értesítéseket és megbízóleveleket konzekventer meghatalmazásoknak minősítve, az egykoronás bélyeg hiánya miatt felvett leletet átteszi az illetékes pénzügyigazgatósághoz, és annak adóhivatala egész özönével bocsát ki fizetési meghagyásokat, daczára annak — és ez a jellemző és érdekes —, hogy a pénzügyminister ur múlt év április 25-én valamennyi pénzügyigazgatósághoz egy körrendeletet intézett, a melyben előadja az általam most felolvasott levélnek majdnem szószerinti tartalmát, azt mondván (olvassa) : »Tudomásomra jutott, hogy az ilyen bejelentések az ujabb időben meghatalmazásoknak minősíttetnek és mint ilyenek vonatnak illetékezés alá. Minthogy ezek a bejelentések meghatalmazásoknak nem tekinthetők, az eszközölt leletezés törvényes alappal nem bir. Utasítom ennélfogva a pénzügyigazgatóságot, hogy a kérdéses bejelentések téves leletezése folytán az illeték előírása mellőzendő, és meghagyom, hogy az e czimen előirt illeték nemcsak a fizetésre kötelezett felek kérelmére, de hivatalból is töröltessék. Meghagyom továbbá, hogy a kerületében lévő kir. adóhivatalokat jelen rendeletem értelmében azonnal megfelelőleg utasítsa. Kelt 1910 április 25-én.« Aláírva : Lukács László. A magy. kir. közigazgatási bíróság panaszképen szintén foglalkozik konkrét esetből kifolyólag az ilyen szállítási ügyből felmerült leletezések dolgával, 4503. sz. a. 1911. május 22-én hozott döntvényi Ítéletében kimondotta azt, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és a megtámadott illetékösszegek törlését elrendeli, röviden indokolván ezt a többi között azzal, hogy a meghatalmazásként minősített levélalaku iratok, a melyekben a panaszos czég a magy. kir. államvasutakat arról értesitette, hogy a bemutatott fuvarokmányoknál mutatkozó díjtöbbletek és a kártérítési esetek elintézésével a czéget megbízta, és azt kérte, hogy a megállapítandó különbözetek az utóbb nevezett czégeknek fizettessenek ki, jogi hatást előidéző akaratkijelentést, tehát jogügyletet tartalmaznak ugyan és azt az okiratot helyettesitik, a melyet ily esetekből kifolyólag meghatalmazásként adni szoktak, de illetékkötelezettség szempontjából mégsem lehet azokat azonosítani a meghatalmazást adó okirattal, mert nincs olyan törvényes rendelkezés, a mely az emiitett két okiratnak egyenlő kezelését megengedi. Ennek daczára, hogy a pénzügyminister ur, a mint emiitettem, a múlt évi április 25-én és a közigazgatási bíróság az idén májusban döntvényileg kimondotta, hogy a leletezés törvénytelen és helytelen, mégis a fizetési meghagyásoknak egész özönét bocsátják ki, illetőleg a leleteket felveszik a magyar államvasutak igazgatóságának illető osztálya és a pénzügyigazgatóságok az egész országban, miáltal nemcsak zaklatásoknak teszik ki az iparosokat, kereskedőket és magánosokat, de nekik időveszteséget és költségeket is okoznak. Itt van néhány fizetési meghagyás, a melyekben
