Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-264

398 264. országos ülés 1911 október 12-én, csütörtökön. nem a legközelebbi alacsonyabb tétel alkalinaz­tatik. (Mozgás jobbfelől.) Azt hiszem, hogy egy rendszer, a mely alól, hogy fentartható legyen, nem kevesebb, mint 2000 kivételt kell tenni, önmagában hordja saját ítéletét. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) Van még egy ok, a melyre rá kell mutat­nom, és a mely szintén nemcsak indokolja, hanem egyenesen követeli a tarifa revízióját és ez az, hogy a vasúti tarifa mai alakjában nem felel meg egyes tételes törvényeink követelményeinek. (Halljuk! Halljuk!) Az 1875. [és az 1887. évi szállítási adótörvények világosan rendelkeznek és kimondják, hogy az utazóktól és a szállí­tóktól, illetőleg a szalutoktól, szállítmányozóktól, vagy szállítmány-átvevőitől köteles a vasút be­szedni a szállítási adót. Ez azonban nem tör­ténik meg. Ma a szállítási adó a tarifában nem foglaltatik bent, legalább nem foglaltatik benn a belforgalomban, hanem az államvasút a saját bevételeiből fizeti a pénzügyministeriumnak a szállítási adót, mintha beszedte volna a közön­ségtől, holott a sajátjából viseli. A létező álla­pot tehát egyenes ellentétben áll a tételes tör­vényekkel. Mindezekre való tekintettel okvetlenül szük­séges ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Történt ugyan 1910. január 1-étől kezdődő hatálylyal egy tarifareform az árutari­fában, a mely a forgalomra semmiféle hátrányos befolyást nem gyakorolt, mert a forgalom nem is vette észre és mert a forgalom növekedett, azonban másrészről a pénzügyi eredménye ennek a tarifareformnak egyáltalában nem vált be. A mi czélunk abszolúte nem az, hogy az áruforgalmat vagy a személyforgalmat valami ahnormis tarifaemelésekkel csökkentsük, vagy a gazdasági életet károsítsuk. Erről szó nincsen. Azonban a mai fejlődési konjunktúrákat olya­noknak tartjuk, a melyek között a forgalom és a gazdasági élet minden hátrány nélkül meg­bírni képes egy mérsékelt s czélszerüen keresztül­vitt tarifaemelést. (Igaz! TJgy van! jobbfelől.) A czél, a mely engem vezet, nem más, mint hogy elérjük az államvasút tiszta jövedelme te­kintetében legalább az 1906. évi állapotot, tehát legalább azt az állapotot, a melyet öt évvel ez­előtt elértünk, és ezenkívül azt, hogy az azóta történt befektetéseknek kamatait az államvasút önmaga törleszthesse, (Helyeslés.) mert gazda­ságilag és pénzügyileg megengedhetetlennek kell tartanom, hogy az államvasút a befektetett ösz­szegek kamatait másnemű forrásból fizesse. (Igaz! TJgy van! jobbfelől.) A szóbanlevő intézkedésből, a mely a jövő év elején lépne életbe, körülbelül 23 millió ko­rona többletet remélek, a mi összehasonlítva a mi szállítási bevételeink főösszegével, a mely 400 milliót tesz ki, azt hiszem, nem jelentékeny emelkedés. (Igaz! TJgy van! jobbfelől.) A kereskedelemügyi tárcza hevételeinél még emelkedés mutatkozik, a postatakarékpénz­, tárnál 688.000, az aldunai hajózási hatóságnál i 100.000 és a szabadalmi hivatalnál 101.000 K. A rendkívüli bevételek között szerepel egy 2,100.000 koronás tétel, a mely a pénzverésből ered és iparpártolási ezélokra utaltatik át a kereskedelemügyi tárczához. Ha megemlítem még, hogy a földmivelés­ügyi ministeriumnál az állami erdők bevételei mintegy 3 millió koronával emelkednek, ezzel a bevételek sorozatát teljesen kimerítettem, és konstatálhatom újólag, hogy végeredményben a rendes bevételeinknél 123 millió korona, átmeneti bevételeinknél pedig 23 millió korona a többlet. (Helyeslés jobbfelől.) A mint az előadottakból méltóztatik talán kivenni, (Halljuk! Halljuk!) ebben az elő­irányzatban nagyon sok olyan tétel van, a mely különböző, az állam és a közönség érdekében czélszerü uj intézménynek létesítését czélozza, és sok olyan, a mely már létező intézményeink igen hathatós fejlesztését eredményezheti. Hogy csak egy párat említsek meg, bátor vagyok utalni arra, hogy ebben a költségvetés­ben tervezve van a községi és körorvosok nyug­díjintézetének felállítása, (Helyeslés.) a közigaz­gatási tanfolyamoknak, vagyis a jegyzőképzés­nek újjászervezése, (Helyeslés a jobboldalon.) ápolóképző-tanfolyamok létesítése, (Helyeslés a jobboldalon.) kertgazdasági tanfolyamok létesí­tése, (Helyeslés a jobboldalon.) a közegészség­ügyi és a közbiztonsági intézményeknek igen hathatós előmozdítása, az állami tanfelügyelők intézményének teljes újjászervezése, a közjóté­konysági és emberbaráti intézmények támoga­hegyvidéki akcziónak, amint emiitettem, öt vármegyére való további kiterjesztése, aföld­mivelés, állattenyésztés s az erdészet minden ágának hatalmas fejlesztése, a javítóintézeti ügy fejlesztése, az egyházak és felekezetek segélye­zésének nagyobb mérvű fokozása, a közoktatás­ügynek az egész vonalon ugy a felső- és a közép-, mint a népiskolákra kiterjedő fejlesztése, (Elénk helyeslés a jobbóldalon.) az ipari és kereskedelmi érdekek előmozdítása, az állami, megyei és egyéb alkalmazottak és a tanítók anyagi helyzetének javítása, úgyszintén a* váro­siaké is; (Helyeslés a jobboldalon.) a folyam­szabályozási munkálatok jelentékeny kiterjesz­tése ; a budapesti jpályaudvarok újjáépítésének megindítása, a harmadik egyetem felállítása, az uj nemzeti színház felépítése, az egész honvéd­ség újjászervezése és számos mások, a melyek, a mint méltóztatnak látni, nem kevesebb, mint egészben 146 millióval, a rendes kezelésben pe­dig 80'4 millióval emelik az állami kiadásokat. Ezekkel a tetemes emelkedésekkel szemben áll az a többlet, a mely a véderőjavaslatból kifolyólag az 1912. évben rezultálódik, s a mely — mint beszédem elején bátor voltam jelezni — összesen kitesz nettó 4,250.000 koronát. Egy hang (a jobboldalon): Ezért nem ér­demes obstruálni. (Derültség.)

Next

/
Thumbnails
Contents