Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-264
264. országos ülés 19ÍÍ október 12-én, csütörtökön. 389 Elnök : A községi és körjegyzők országos központi egyesületének kérvényére nézve javaslatom meg nem támadtatván, kijelenthetem, hogy a ház javaslatom értelmében ezt a kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. A Győr vármegye közönségének feliratára nézve tett javaslatommal szemben elleninditvány tétetett és erre vonatkozólag húsznál több aláírással a névszerinti szavazást és ugyancsak húsznál több aláírással a névszerinti szavazásnak a holnapi ülésre való halasztását kérték. Ennélfogva e kérvény felett a ház a legközelebbi ülésen fog névszerinti szavazás utján határozni. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém az állami számvevőszéknek a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1911. számadási év II. negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásról (írom. 403. sz.) szóló jelentését bemutatni. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani. Egyúttal van szerencsém az 1910. év zárszámadásait, az állami számvevőszéknek erre vonatkozó jelentésével egjóitt, a ház asztalára letenni. Kérem, méltóztassék ezeket is kinyomatni, szétosztatni és a zárszámadási bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur által benyújtott jelentés a törvényhozás által engedélyezett hitellel szemben az 1911. számadási év II. negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról ki fog n}romatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadásvizsgáló bizottsághoz utasittatik. Ugyancsak a ministerelnök ur előterjesztvén az 1910. évi zárszámadásokat, azok megvizsgálás és jelentéstétel végett szintén a zárszámadásvizsgáló-bizottságnak adatnak ki. A pénzügyminister ur kivan előterjesztést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Lukács László pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A költségvetési előirányzat összeállítása mgfndig és minden körülmények között nagyfontosságú, mert hiszen az állapítja meg egy évre, sőt sok tekintetben hosszabb időre is az összes állami orgánumok működésének irányát és terjedelmét, és ez által a legerősebb befolyást gyakorolja egyszersmind a társadalmi gazdálkodás irányára és mértékére nézve. Ez alkalommal azonban az 1912. évi költségvetési előirányzat fokozott fontossággal bir, azok oknál fogva, mert ebben jelentkeznek először és pedig teljes mértékükben, azok a kiadási többletek, melyek a véderőtörvénynyel kapcsolatban vannak, és így ez az előirányzat van hivatva választ adni arra a kérdésre, vájjon igazak-e azok az állítások, melyekkel a szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása közben gyakran találkoztunk, hogy t. i. ha a véderő] avaslat elfogädtatik, az ebből származó költségek túlhaladják az ország teherviselő képességét, s az állami működés egyéb irányzataira fordított minden törekvést meddővé és eredménytelenné teszik. Erről a kérdésről, t. képviselőház, nekem már volt alkalmam, egy izben nyilatkozni akkor, a midőn a véderőtörvényj avaslat a pénzügyi bizottságban tárgyaltatott, és ott igyekeztem erről a kérdésről tiszta képet nyújtani a közvéleménynek és megvilágítani azt a hatást, a melyet a véderőj avaslatokkal kapcsolatos költségek az állami életre s az államháztartásra gyakorolhatnak. Ez alkalommal nem az képezi feladatomat, hogy a véderőtörvényj avaslat részleteivel s illetőleg az azzal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzam, hanem az, hogy az 1912. évi költségvetési előirányzatot ismertessem meg a t. házzal. Miután azonban ebbe az előirányzatba a katonai kiadások már be vannak illesztve, s így ez a teher az egész államháztartás keretébe illesztve jelenik meg, ez egy nagyon alkalmas momentum a kérdés objektív megvilágítására és megítélésére. (Igaz! ügy va,n ! jobbfelől.) S én tartózkodom e tekintetben minden különös fejtegetésektől és argumentácziótól, mert abban a hitben vagyok, hogy azokból az adatokból, a melyeket szerencsém lesz előterjeszteni, a t. ház minden egyes tagja képes lesz magának a konzekvencziát levonni s megadni a feleletet arra a kérdésre, a melyet az imént beszédem folyamán emiitettem. Mielőtt azonban az 1912. évi költségvetési előirányzat ismertetésére áttérnék, méltóztassék megengedni, hogy rövid visszapillantást vessek a múlt évre és illetőleg az államháztartásnak a múlt évben, t. i. az 1910-ik évben mutatkozó alakulására, azon zárszámadás alapján, a melyet a számvevőszék összeállított és melyet a t. ministerelnök ur az imént terjesztett a t. képviselőház elé. (Halljuk !) Méltóztatnak tudni, hogy az 1910. évre a szó szoros értelmében vett költségvetési törvény nem jött létre, hanem létrejött egy felhatalmazási törvény, és ez is csak az év második felében, t. i. augusztus 9-ikén lett szentesítve. Ez a törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy az 1910. évben a megelőző költségvetési törvény keretén belül folytassa az állami háztartást. Minthogy azonban nyilvánvaló volt előttünk, hogy az állami beruházásoknak egy egész éven át való szünetelése nagy hátrán} 7 ára válik az állam és társadalom gazdálkodásának, azért, hogy e hiányt pótoljuk, kértünk és kaptunk felhatalmazást egy másik törvényben, az 1910: IV. t.-czikkben arra, hogy azokat a beruházásokat eszközölhessük, a mely beruházások, ha létrejött volna az 1910-iki költségvetési törvény, abba foglaltattak volna be. így tehát az 1910. évi kezelés tulaj donképen e két törvényen, az 1910 : III. és 1910 : IV. t.-czikken alajuilt. De tagadhatatlan, hogy ezen év keze-
