Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-264
390 264. országos ülés 1911 lésére befolyással voltak számos, azelőtt alkotott törvények is, a melyek a kormányt bizonyos kiadások és bevételek eszközlésére felhatalmazták. Ha most már mindezen különböző törvények hatását vizsgáljuk az 1910. évre, azt látjuk, hogy az emiitett évre a kormány fel volt hatalmazva oly mérvű kiadásokat tenni és bevételeket eszközölni, hogy a bevételek 48 millió koronával kevesebbet tettek volna, illetőleg a kiadások ennyivel többet tettek volna ki, vagyis 48 millió korona erejéig a bevételek a kiadásokat nem fedezték volna, hanem az emiitett összeget vagy hitelműveletből vagy a pénztári készletekből kellett volna fedezni. Ez volt tehát a budgetárius, prelimináris helyzet 1910-re. Ha már most ezzel szemben nézzük, hogy miként alakult gyakorlatilag a kezelés, akkor azt látjuk, hogy egy igen örvendetes alakulás történt, a mennyiben az állami, bevételek nemcsak hogy fedezték a kiadásokat, hanem még meglehetős többletet is mutattak fel. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) így a pénztári kezelésben a tényleg befolyt bevételeknél az eredmény 61 millióval volt kedvezőbb, mint az előirányzat; az előirási és utalványozási kezelésben joedig az eredmény 122 millióval volt kedvezőbb, mint az előirányzat. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt az eredményt nem a költségvetésen kivüli kezeléssel, tehát nem kölcsönök igénybevételével értük el, mert a számitásban a bevételekből már le vannak számitva a kölcsönből származó bevételek, a kiadásokból pedig le vannak számitva azok a beruházások, a melyek kölcsönre voltak utalva, ugy hogy ez az eredmény tisztán magának az állami költségvetésnek belső kezeléséből eredt, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) főleg a bevételek kedvező alakulása következtében. Mert bár fordultak elő túlkiadások, a mit az indemnity szűk keretei nagyon természetessé tesznek és indokolnak : e kiadásokkal szemben a bevételek oly kedvezően alakultak, hogy a mint említettem, a pénztári tényleges eredmény 61 millióval, az előírási eredmény pedig 112 millióval volt kedvezőbb, főleg azért, mert a bevételek a pénzügyi tárczánál nem kevesebb, mint 81 millióval, a kereskedelemügyi tárczánál pedig 61 millióval voltak kedvezőbbek, mint a preliminare. Ezek előrebocsátása után, t. képviselőház, most már méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a költségvetési előirányzatra, a melyet ma vagyok szerencsés beterjeszteni, az 1912. évre. (Halljuk ! Halljuk l) Mindenekelőtt legyen szabad ezen költségvetés vázát, külső kereteit fixiroznom. Azt hiszem, természetesnek méltóztatnak találni, hogy miután az állami élet minden ágazatában haladás, fellendülés és fejlődés mutatkozik, a kiadások emelkednek, és pedig emelkednek az egész vonalon: a rendes kiadások, az átmeneti kiadások és a beruházások, s ezekkel szemben természetesen emelkednek a bevételek is. Emelkednek a rendes kiadások az 1912-ben az 1911. iklóber 12-én, csütörtökön. évvel szemben 805 millió koronával; ezzel szem. ben a rendes bevételek emelkednek 1231 millió koronával. (Éljenzés jobbfelől.) Tehát a kedvezőbb eredmény, vagyis a bevételek többlete a kiadásokkal szemben, 426 millió korona. Az átmeneti kiadások 35'5 millióval, a beruházások 301 millióval emelkednek; ezekkel szemben a rendkívüli bevételek 23 millióval emelkednek. Az egész kiadási többlet az 1911. évvel szemben 146'1 milbó és ugyanennyi a bevétek emelkedés is, a melyből 123.1 millió rendes bevétel és 23 millió a rendkívüli bevétel. A bevételeknek ezen kedvező alakulása, vagyis az a körülmény, hogy a rendes bevételek ennyivel haladják meg a rendes kiadásokat, azt vonja maga után, hogy daczára annak, hogy ebben a költségvetésben a beruházási hitelek sokkal nagyobb összeget vesznek igénybe, mint az 1911. évben, ezen beruházások egy része már az állami rendes bevételekben fedezetet nyer, ugy hogy az az összeg, a mely a beruházásokból kölcsönre utalandó, nemcsak hogy nem nagyobb mint a múlt évi, hanem valamivel kisebb, daczára annak, hogy maguk a beruházások, illetőleg az összes állami kiadások az emiitett igen tetemes emelkedéseket tüntetik fel. (Éljenzés jobbról és a középen.) Hogy ez az eredmény miként áll elő, azt rövid pár szóval fogom előterjeszteni. A rendes kiadásoknak 80'5 millió emelkedéséből az üzemekre 37 millió emelkedés esik, t. i. a pénzügyi tárczánál 8 millió, a kereskedelmi tárczánál 27 millió és a földmivelési tárczánál 2 millió. Az állami és egyéb alkalmazottak, vármegyei alkalmazottak és tanitók anyagi helyzetének javítására irányuló kiadások emelik a budgetet 4,050.000 K-val. (Éljenzés jobbról és a középen.) Városok segélyezésére többet veszünk fel egy millió koronával. (Helyeslés jobbról és a középen.) Horvát-Szlavonország beligazgatási szükségletei, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) miután a kormány Horvátország érdekeit is ép ugy gondozza, mint az anyaországét s mert a szükségletek természetesen Horvátországban is emelkednek, 1,250.000 K-val növelik a kiadásokat. Az állami adósságoknál, ama felhatalmazások alapján, a melyeket a kormány az 1910 ; IV. t.-ez.-ben és az ez évi költségvetési törvényben emissziókra kapott, — emelkedik a szükséglet összesen 75 millió koronával. Az emelkedés a 4%-os koronajáradékadósságnál mutatkozik főképen. A nyugdijszükséglet a folytonos természetes emelkedés következtében növekedik két millióval. Az egyes ministeri tárczák különböző személyi és dologi kiadásbeli szükséglete emelkedik összesen 233 millióval. Végül emelkednek a közösügyi rendes kiadások 4,258.800 koronával. Ezekből a főbb tételekből alakul a rendes kiadások többlete. Az átmeneti kiadások 35 millió koronával emelkednek, ebben a többletben azonban van egy 20 milliós tétel, a mely átfutó természetű, s a mely bevételben és kiadásban egyaránt jelentkezik. Ez a pénzveréssel kapcsolatos tétel, a melyre
