Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-260

350 260. országos ütés 1911 október 3-án, kedden. mint horvát bán, — nem tartotta szükségesnek, hogy ahhoz a nevét is odaadja. (Mozgat-.) Most azonban hogy állunk? Most van ott egy hatalmas, nagy, erős pénzintézet, a mely hatalmas pénzintézetnek az évi üzleti forgalma 920 miihóra rug, (Mozgás) a mely pénzintézet legutolsó évi nyeresége 587.000 koronát tett ki, a mely pénzintézet Manipulazions-Spesen cim alatt 312.660 koronát folyósit. Ez az egyik pénzintézet. És téved a t. ministerelnök ur, ha azt méltóztatik mondani, hogy ez a pénzintézet tisztán és kizárólag csak jelzálogkölcsönök folyósításával foglalkozik. Tévedés. (Mozgás a jobboldalon.) Nemcsak ezekkel foglalkozik. Olvastam a pénzintézetnek 1910. évi üzleti jelentését, a melyben benne van, hogy jelzálogkölcsönökön kivül községi, - kommunális kölcsönökkel is foglalkozik. (Nagy mozgás.) Beck Lajos: Nagy különbség! Mezőssy Béla : Majd mindjárt disztingválunk, hogy a kettő között egy kormányzati közeg szempontjából mily óriási különbség van. Polónyi Géza : Jóváhagyás kell! Mezőssy Béla: Sőt tovább megyek. Foglalkozik ez a pénzintézet — hasonlóan az üzleti jelentés szerint — reeszkompttal, vagyis visszleszámitolási hitellel is, tehát egészen oly pénzintézet, a mely bankszerű üzletet folytat. Ne méltóztassék a t. ministerelnök ur állításomat megczáfolni, mert azt az 1910—11-iki Kompasszból vettem, a melynek üzleti jelentésében világosan benne van, hogy a bank reeszkompttal is foglalkozik. (Zaj.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Igen, majd megmagyarázom. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Mezőssy Béla: Már most azt méltóztatik mondani a t. ministerelnök urnak, hogy a bánnak semmiféle befolyása abban az irányban nincs, hogy ennek a jelzálogintézetnek az üzletköre előnyösen terjedhet-e, igen vagy sem. Tévedni méltóztatik, és pedig először is azért, mert igenis a bánnak mint legfőbb kormányzati hatóságnak Horvátország területén egy hatalmas eszköz van a kezében, melylyel még a normális verseny kizárásával is a kommunális testületeket e pénzintézet keretébe utalhatja. (Igaz! Vgy van! a baloldalon.) T. i. a községi kölcsönök jóváhagyása a bán hatáskörében áll. Báró Madarassy Beck Gyula: Nincs is más horvát pénzintézet, mely községi kölcsönökkel foglalkozik ! (Félkiáltások balfélől: De van magyar ! Zaj.) Mezőssy Béla: Menjünk tovább. Azt méltóztatik mondani, hogy a horvát bán semmi olyan intézkedést nem tehet, melylyel ennek a horvát jelzálogbanknak az üzleti tevékenységét pusszirozhatja. Hát kérem, nemcsak hogy Horvátország területén pusszirozhatja, de még Magyarország területén is tehet oly intézkedéseket, a mikor bizonyos horvát erkölcsi testületek kezében levő alapok eladásához csak az esetre járul hozzá és adja meg beleegyezését, ha ilyen vagy amolyan mennyiségben ettől a horvát intézettől zálogleveleket vesznek. Én hivatkozhatnék tényekre, és ha parancsolja a t. ministerelnök ur, hivatkozni is fogok. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások balfélől : Ebből baj lesz !) A bülédi uradalom legutóbb történt eladásánál, melyet Magyarország területén magyar vevők vettek meg, — daczára annak, hogy az előző horvát bán direkt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar földmivelésügyi minister utján történjék az eladás — az uradalom egy konzorczium kezébe került, és a horvát bán kikötötte, hogy a vételárösszegnek egy bizonyos része horvát záloglevelekben fizettessék. (Zaj.) Wittmann János: Nem köttetett ki! (Zaj.) Mezőssy Béla : Lehet, hogy ebben a tekintetben tévedek. Tisztelt barátomnak jobban kell tudnia, mert hiszen benne van a társaságban. Jó, nem kötötte ki, de a tény kétségtelen, hogy a vételár egy része e pénzintézet zálogleveleiben fizettetett ki. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Mezőssy Béla: Ha t. barátom ezt állítja, köteles vagyok az ő állításának feltétlenül hitelt adni, hogy ilyen irányban a báni kormány részéről semmi ingerenczia nem történt, és tisztán és kizárólag sua sponte vette meg a konzorczium a horvát zálogleveleket. Én ezt kötelességszerüleg el kell hogy higyjem, de midenesetre akkor t. barátom nem honorálta saját pénzügy minister ének, Lukács Lászlónak a törekvését, ki állandóan arra biztatja és hivja fel — sajnos, még törvényes intézkedés erre vonatkozólag nincs — az egyes pénzintézeteket, hogy a készpénzkészleteiket lehetőleg magyar állampapírokban és magyar záloglevelekben helyezzék el. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Annak illusztrálására, hogy a t. bán urnak ez a szerintem túlságos élénken kifejlődött üzleti tevékenysége nem válik hasznára a horvát báni kormányzat pártatlanságának és elfogulatlanságának, kénytelen vagyok hivatkozni a másik pénzintézetre is, melynél Tomasics Miklós bán ur szintén alelnök. Ez sem valami kisszerű pénzintézet, a horvátszlavón országos hitelintézet: évi forgalma 447 millió, tiszta nyeresége 305.234 korona. (Zaj a jobboldalon.) Ha t. képviselőtársaim ezt nevetségesnek találják is, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogyha én egy magas közjogi állást viselő tisztviselővel szemben vádakat emelek, akkor én azt komolyan teszem, és kötelességemnek tartom hivatalos adatok alapján beigazolni azon állításomat, hogy az, hogy valaki horvát bán legyen és egyúttal ilyen hatalmas pénzintézeteknek a vezetője, csakugyan nem egyeztethető össze. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Folytatom tovább. Ennél az intézetnél a remunerácziók összege 96.417 korona, az igazgatási költségek összege 31.165 korona, a tantiém-ek 10.000 korona, összesen 146.000 korona. A harmadik pénzintézetet is felemlítem, pusztán csak