Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-260

348 260. országos ülés 1911 október 3-án, kedden. nekem nem engedték meg ! (Halljuk! Halljuk ! jobb/elől.) Gr. Khuen- Héderváry Károly ministerelnök: Mert egy politikai állásban lévő férfiúnak ténykedése itt bírálandó meg a házban és nem perek utján. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfelől.) Mert a bánnak azon dolgai, a melyek hivatali állásának idejéből valók, — és csak ilyenekről van szó, mert ha előző időkre vonatkozó privát dolgok említtetnek, a melyeket nem lehet itt tisztázni, akkor ott van a bíróság — azok itt tisztázandók. (Zaj balfel-öl.) A mit itt lehet tisztázni, azt itt kell tisztázni. Polónyi Géza: A többséggel, ugy-e ? (Zaj jóbbfelől.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Mindezen vádakkal és gyanúsításokkal szemben igen könnyű megállapítani a tényállást. A matériáié nálam van ; én igen szívesen rendelkezésére állok a t. háznak, ha valaki e tekintetben hozzám kérdést intéz, mert hiszen ez nemcsak a bánnak érdeke, de érdeke a kormánynak is, hogy ezek a dolgok tisztába jöjjenek. (Helyeslés.) Ha jjedig a ház egy tagjának sem lesz e tekintetben alkalma kérdést intézni hozzám, én igyekezni fogok az itteni sajtóban, — mert a horvát sajtóban nem történt semmi, a mi ezeknek a vádaknak a kormány részéről elébe vágott volna, mert igen helyesen az a felfogás volt a horvát kormánynál, hogy mert a bán külföldön szabadságon van, nem kell semminek sem történnie — mondom, a vádak itt emeltettek, tehát a vádak itt is helyesbítendők, s azért én minden esetre a lapok utján ezeket a helyesbítéseket közzé is fogom tenni. Ennek következtében erről a kérdésről tovább szólanom talán felesleges is, és igy természetes, hogy konkluzióképen azzal kell befejeznem, hogy semmi okát nem látom annak, hogy a bán az ő helyéről elmozdittassék. (Ugy van ! jóbbfelől.) De ezen alkalomból nem tehetem azt, hogy a kérdésre mégis részletesebben ki ne térjek, mert a dolog igen fontos, mert itt nem személyi kérdésről van szó, hanem szerintem a magyar politika szempontjából igen megfontolandó, hogy ezen a téren hogyan és miképen járjunk el. Hiszen a t. képviselő ur szíves volt felhozni, hony én ismerem a horvát viszonyokat; magam is azt gondolom, hogy tényleg ismerem, mert hiszen emlékezetem szerint 43 év óta foglalkozom horvát politikával. (Éljenzések jóbbfelől.) Eleinte csak mint szemlélő, inert mint jogász ott nevelkedtem, abban az időben, midőn az unionista politika ott készült 1868 körül; (Mozgás a szélsőbaloldalon.) később mint ténylegesen hivatalos személy igen hosszú időn át működtem ott, tehát ismerem az összes ottani politikai fejleményeket. Leg}^en szabad itt e visszapillantás alkalmából a históriai tényekre utalnom,"a'melyeket jó lesz figyelembe venni. (Halljuk !) Midőn 1868-ban báró Rauch Levin akkori horvát bán — az első alkotmányos bán — mindjárt az alkotmányos világ kezdetén még mint bánhelyettes megalkotta az unió-pártot és megalkotta e párt segítségével azon kiegyezési törvényt, a mely még ma is szabályozója a Horvátország és Magyarország közti viszonynak, az közmegelégedést keltett egész Magyarországon. Később azonban épen olyanféle gyanúsítások és vádak, a melyek nem is Horvátországból, hanem egészen másfelől jöttek, aláásták a bánnak, annak a tetterős és igen nagy tehetségű embernek poziczióját, és az akkori magyar kormány, be kell vallani, elég gyenge volt őt elejteni, és ezzel romba dönteni az első uniópártot." (Ugy van ! jóbbfelől.) Azután következett egy hosszú idő, a melyről nem szívesen emlékeznek meg Magyarországon, midőn az unió jelszava alatt ugyan, de nem egészen őszinte politika követtetett Horvátországban. Ezen hosszú idő újból megérlelte az országban a vágyat egy unió-párt létesítése iránt, és idősb gróf Pejacsevics László alatt ez a párt újra életre kelt és az én bánságom hosszú ideje alatt, azt hiszem, legalább nagy részben, politikailag Magyarország megelégedésére működött (Élénk helyeslés a jobboldalon.) ott egy unió-párt, a mely nemcsak hogy Magyarország politikai igényeinek megfelelő volt, hanem Horvátország érdekében is (ügy van! Ugy van 1 jóbbfelől.) nagyon jól megállta a helyét. És ime, nemsokára ezután következett egy idő, — valljuk be, megint magyar politikusok hibájából talán, (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfelől.) hozzáteszem, jóhiszemű hibájából — bekövetkezett egy idő, midőn elromlott ez a második unió-párt is. (Ugy van! jóbbfelől.) Ez nagy hiba volt, és azért vagyok bátor ezt felemlíteni, mert a mikor ma azon vagyunk, hogy ott újra egy unió-párt létesüljön és mindnyájunknak, mind Horvátországnak, mind Magyarországnak megelégedésére és hasznára ott gyökeret verjen, (Ugy van! jobbfelöl.) akkor, azt hiszem, mindnyájunknak kötelessége kerülni minden olyant, a mi ezt megnehezítené, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) nem pedig ellenkezőleg felülni — bocsánatot kérek ezért a kifejezésért, de igy van — bizonyos áramlatoknak, a melyek felhasználják a sajtót, és a legkülönbözőbb helyeken, hol Budapesten, hol Szerajevóban, hol Gráczban, hol Bécsben, de mindenütt aknákat raknak le azon törekvés alá, a mely az épen most ott újonnan kiképződött unionista-párt megerősítését czélozza. És minthogy a bán tehetségénél és állásánál fogva is ennek a törekvésnek természetesen legerősebb támasza, ellene irányulnak a legélesebb támadások. (Ugy van! a jobboldalon.). De azt tartom, hogy nekünk mindnyájunknak támogatnunk kell barátainkat, akik itt e helyeket foglalják el (A horvát képviselők padjaira mutat.) és akik azon pártnak tagjai, mely egy uj unionista pártnak magvát képezi, támogatnunk kell azokban a törekvésekben, a melyeknek itt nyíltan kifejezést adtak (Helyeslés jóbbfelől.) s a melyek, hiszem, ugy saját javunkra, mint a magyar állam javára is vannak. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfelől.) Ezt csak azért voltam bátor felemlíteni, hogy