Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-260

26Ű. országos ülés 1911 október 3-án, kedden. 341 terhet ró a közös hadsereg ma Magyarország népére. Mártonffy Márton : Hát Ausztriára ? Bakó József: Mi ellenzéki képviselők a közös hadsereg számára nem szavazunk meg semmit, (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. Derültség a jobboldalon), mert mi önálló magyar hadsereget akarunk. Jól tudjuk, hogy a katonaságot nem regimentekben és nem a kaszárnyákban lehet és kell nevelni, hanem már a társadalomban, sőt már az iskolában el kell végezni azt, hogy a gyermek­ből, az ifjúból, a polgárból felnőjön- a katona, a ki kész legyen az ő életét a csatatéren a hazáért feláldozni, összes intézményeinkben saját nem­zeti és állami létünket kell megalkotni és ezek tisz­teletére kell szoktatni a mi gyermekeinket. (He­lyeslés a bal- és szélsobaloldalon.) Miként hiszi azt a t. túloldal, hogy ifjaink jó kedvvel menjenek bele egy oly hadsereg kere­tébe, a mely hadsereg előtt a mi intézmé­nyeink, a mi kultúránk csak alantas, a mely hadsereg minden a világon, csak nem ma­gyar ? (ügy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mily kétely ébredhet fel abban a magyar ifjú­ban, a ki megtanulja a népiskolában, hogy ő a magyar államnak, önálló államnak a tagja és hogy a királyt kell mint legfőbb urat tisztelnie . . . B. Hámos Antal: Talán a hadseregben két­ségbevonják ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Császár !) Bakó József : Es mikor a hadseregbe bevonul, akkor egész szolgálati ideje alatt nem hall mást, mint azt, hogy : neked nem a király az uralkodód, (Zaj a jobboldalon.) hanem a császár. (Zajos ellent­mondás a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Igaza van !) Elnök (ismételten csenget. Felkiáltások a jobb­oldalon : Halljuk az elnököt!) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Pál : Hol a magyar czimer ? Hol a magyar zászló ? Fekete-sárga zászló ! Két­fejű sas ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! A képviselő ur e kijelentése . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Bikádi képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) A szónok e kijelentése nemcsak hogy homlok­egyenest ellenkezik közjogunkkal, de egyúttal súlyos és igazságtalan megtámadása egy olyan intézménynek, a mely Magyarországnak is intéz­ménye. Én tehát ezért a kijelentésért a kéjDviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés jőbbjélől.) Gr. Batthyány Pál: Nem magyar hadsereg! Csuha István : A chlopyi hadparancscsal mi van ? (Nagy zaj a jobboldalon.) Bakó József: Tisztelettel meghajlok az elnöki rendreutasitás előtt, azonban . . . Egy hang (jobbjelől) : Semmi azonban! (He­lyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Bakó József: . . . azonban talán épen azok a képviselő urak, kik azt mondják, hogy »semmi azonban«, nem voltak katonák. Én pedig kiszol­gáltam az egyéves önkéntességet. . . Darvai Fülöp: Mi is szolgáltunk! (Zaj.) Bakó József: ... és mindazokat, a miket be­széltem, azért mondtam el, mert azokat abban az időben személyesen hallottam. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Csuha István: Egyebet nem látnak ott, mint a kétfejű sast. Gr. Batthyány Pál: Még a csákón is rajta van ! Bakó József: Megtanítják a közös hadsereg­ben az ifjakat arra, hogy a te hazád nem önálló állam, hanem csak egy birodalom, egy tartomány, és neked nem a hazádért kell meghalnod, a hol születtél, a hol élsz és a hol el leszel temetve, hanem életedet is fel kell áldoznod a császárért és Ausz­triának Magyarország nevű tartományáért. (Zajos ellenmondás a jobboldalon.) Elnök (hosszan csenget) : Nem akarok még ezúttal a házszabályokban adott jogommal élni, de szigorúan figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy ha ezeket a fejtegetéseit ilyen irányban tovább folytatja, tőle a szót meg fogom vonni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj balfelől.) Bikádi Antal: Hát hol bíráljuk a hadsereget, ha itt sem szabad ? (Nagy zaj.) Még a képviselő­nek sem szabad ? Elnök : Csendet kérek ! Farkas Pál: A képviselőnek is igazat kell mondania. Miskolczy Imre: Ez nem népgyűlés! (Zaj. Elnök csenget.) Bakó József :J01yan eszméket oltanak be a közös hadsereg katonáiba, hogy midőn azok ki­szolgálják a katonaságot, hazafelé jövet igen sok magyar ifjúval is megtörténik az, hogy abban a téves véleményben van, miszerint van egy dicsőbb nyelv a magyar nyelvnél és ez a német, . . . B. Solymossy Ödön : Meg sem tanul németül ! (Zaj.) Bakó József: . . . van egy hatalmasabb állam a magyar államnál és ez az osztrák állam. (Zaj.) Elnök : lCsendet kérek ! Bakó József: Ilyenféle eszmékkel megrakva érkeznek haza a közös hadseregből a katonák, és magam is nem egyszer személyesen hallottam, mikor a kiszolgált katona legénypajtásainak ezeket az eszméket hirdette. (Zaj.) Az önálló magyar hadseregre nézve azt az ellenvetést is hallottam már, t. képviselőház, hogyha nemzeti hadsereg állíttatnék fel, akkor e miatt a nemzetiségek is elégedetlenkednének. Erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy ez nem így van, sőt országunk nemzetiségei maguk sem szeretik azt, hogy a hadsereg vezényleti nyelve a német. De hát ki is szerethetné ezt Magyar­országon ? Az egyéves önkéntestől elvárják, hogy egy év alatt, a közkatonától elvárják, hogy három év alatt megtanuljon németül, (Ellenmondás a jobboldalon.) arról azonban senki sem intézkedik, hogy a katonatisztek harmincz esztendő alatt tanulják meg ennek a hazának, ennek az ország­nak és nemzetnek a nyelvét, a melynek kenyerét

Next

/
Thumbnails
Contents