Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-260

260. országos ülés 1911 október 3-án, kedden. 339 iratot, mint a kérvényt tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizottságnak. Ezzel elérkeztünk a napirend 5. pontjához, vagyis a véderőről (írom. 276., 356. sz.) szóló tör­vényjavaslat általános tárgyalásának folytatásához. Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Bakó József! Bakó József: T. képviselőház ! Minden igaz magyar ember szomorúan tapasztalja, hogy a jelenlegi kormány az osztrák ministerelnöknek parancsolatából beterjesztette a képviselőházhoz a magyar nemzet kimondhatatlan kárára irányuló véderőj avaslatot. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy ilyen, a magyar közjoggal homlok­egyenest ellenkező állítást, hogy a magyar kormány az osztrák ministerelnök parancsára cselekedett bármit, itt a képviselőházban nem mondhat. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Kun Béla: Az osztrák kormány szája-ize szerint! Bakó József : Tisztelettel meghajlok az elnöki figyelmeztetés előtt. Mintha minden csapás egyszerre zúdult volna le a mi szegény nemzetünkre, a javaslatokban ki­tüntetett óriási nagy nemzeti terheknek nyilvános­ságra hozatalával. Biztat azonban engem a remény­ség, hogy a kormány nem jól Ítélte meg a jelenlegi parlamenti helyzetet, a midőn ugy vélekedik, hogy ezeket a véderőjavaslatokat a jelenlegi parlament­ben törvényerőre lehet emelni. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Ebben a czéljában a kormány csa­lódni fog, mert olyan vér- és pénzáldozatot kivan ettől a sokat szenvedett, koldus szegény nemzet­től, a melyet a mi nemzetünk semmi szín alatt meg nem adhat. (Ugy van! Ugy van! a bal­oldalon.) A parlamenti viszonyok most ugy alakultak ki, hogy ezen káros és veszedelmes katonai javas­latoknak keresztülhajtására sem a kormány, sem pedig az ő óriási nagy tábora elégséges nem lesz. (Ugy van! Ugy van ! balfelől.) Ebben a tekintet­ben itt áll a kormánynyal és pártjával szemben az ellenzéknek többrendbeli tábora, a melyek, miután édes hazánknak egén a kormány akaratá­ból ismét vészes felhők tornyosulnak, mindannyian egyesültek, hogy közösen használjuk fel minden erőnket arra nézve, hogy ebből a véderőj avaslat­ból törvény ne legyen soha, (Helyeslés balfelől.) — hogy a chlopii parancsot én is megismételjem — soha, soha, soha! (Helyeslés balfelől.) Nem lehet azt már tovább elnézni, hogy a kor­mány veszedelmes játékot űzzön a nép jogaival, a nemzet sorsával és a nemzetnek jövendőjével. (Helyeslés balfelől.) Ezért a mostani véderőj avas­latoknak tárgyalását olyannak tekinthetjük, mint a kormány és az eUenzéki pártok élet-halál harczát. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Mi harczolunk ?. nemzetért, a kormány harczol a nemzet ellen. (Ugy van ! Ugy van I a baloldalon.) Nem az ellenzéki pártok keresték ezt a harczot, ez a harcz nem is indult volna meg, ha a kormány a magyar nép boldogitását elmulaszthatatlan és legelső feladatának tekintette volna. A harczot a kormány indította meg, (Igaz! Ugy van !) és kényszeritette rá az ellenzéki pártokat, hogy azt felvegyék. Eitner Zsigmond: Ugy van, már a választá­soknál ! (Felkiáltások jobbfelől: Megint ott va­gyunk ?) Bakó József: Most már a koczka el van vetve ; a végletekig menő harcz immár kikerülhetetlen, de én hiszem és remélem, hogy ebben a harczban a melynek következményei ma még beláthatatla­nok, az ellenzéki pártok férfiasan, becsületesen, sőt diadalmasan fogják helyüket megállni, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert mi velünk érez az egész nemzet. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem is lehet csodálni, t. ház, ha a beterjesztett véderőj avaslatok miatt immár vége van a nemzet türelmének. Mert a hadsereg szaporítása csakis a császári hatalom czéljaira szükséges . . . (Igaz ! Ugy van ! a bal­és a szélsőbaloldalon.) Hazai Samu honvédelmi minister: Nem áll! Polónyi Géza : Fájdalom, áll! Hazai Samu honvédelmi minister: Nem áll! Csuha István : Nem is lett megkérdezve a nemzet ! Sümegi Vilmos: Tiszta választáson kérdezzék meg az országot! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kun Béla : Népgyülésekre nem mernek menni! Bakó József: A kik ezt a javaslatot meg­alkották és ide beterjesztették, azok elfeledkeztek arról, hogy ennek a nemzetnek nemcsak véde­lemre, hanem fejlődésre és haladásra is szüksége van. (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások balfelől: Kul­túrára !) Az ilyen káros javaslat pedig teljesen útját állja minden fejlődésnek, minden haladás­nak, (Igaz! Ugy van!) mert ennek csak az a czélja, hogy minél szegényebbé, minél koldusabbá tegye ezt az országot, . .. (Igaz ! Ugy van! bal­felől. Elénk ellenmondás a jobboldalon és a középen.) Hazai Samu honvédelmi minister: Ugyan, ugyan ! Bakó József: ... és akkor azt mondja Bécs­nek : ime itt van, rabszolgáddá tettem a nemzetet. (Zaj és mozgás jobbfelől.) Hazai Samu honvédelmi minister: Micsoda beszéd ez ! B. Hámos Antal: Ez már dajkamese ! Bakó József: Ezen állitásom igazságáról azon­nal meggyőződhetünk, . . . (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! balfelől. Elnök csenget.) ... ha csak körültelántőleg is megvizsgáljuk, hogy mibe kerülnének ezek a törvényjavaslatok az országnak, ha törvényerőre emelkednének. Számitásom alapjául épen á kormánynak ki­mutatásait veszem. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Azok a hadügyi költségtöbbletek, a melyeket a kormány most megszavaztatni akar, két főcsoportra oszthatók. Az egyik főcsoport a közös hadsereg hadügyi költségtöbblete, a másik főcsoport a hon­43"

Next

/
Thumbnails
Contents