Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-255
250 255. országos ülés 1911 s a mi korrigálható. így tehát igazán nem értem az ingerültséget. (Helyeslés bálfelöl.) Mert vájjon kinek származik hátránya abból, ha a minister urak egy tárgyilag már elintézett interpelláczióra keUő formában megadják a választ ? Kinek az érdekét sértené ez ? Nem helyesebb-e, hogy, a mint mindenütt a világon el szokás intézni az aktákat, ugy, bármilyen formában, az interpelláeziókat is elintéznék ? Itt van mindjárt a napirendben kinyomtatott interpeUácziók sorában, a negyedik pontban gróf Batthyány Tivadar interpelláeziója a szekszárdvidéki szőllőbirtokosok segélyezése tárgyában. Már régen meg is történt. Mi akadálya lehet annak, hogy erről a t. ministerelnök ur nem tett jelentést a háznak ? (Zaj jobbfelől.) A 17. pont alatt van felvéve ugyancsak gróf Batthyány Tivadarnak a ministerelnök úrhoz intézett interpelláeziója a zágrábi érsek segédpüspökének kinevezése tárgyában. (Derültség jobbfelől.) Mi oka lehet annak, hogy erre válasz még ma sem adatott, a mikor a kinevezés már régen megtörtént és mikor a ministerelnök ur fog arra emlékezni, hogy a mikor a háznak ideiglenes választ adott, kijelentette, hogy az érdemleges választ lehetőleg rövid idő alatt meg fogja adni. Mi ok lehet arra, hogy mindez ideig hiába várt választ Polónyi Gézának a pénzügymini sterhez az Osztrák-Magyar Bank szabadalma tárgyában előterjesztett interpelláeziója, a mely régen el van már intézve? (Derültség jobbfelől.) Továbbá Holló Lajos t. képviselőtársamnak interpelláeziója a budapesti tudományegyetemen a közjogi tanszék betöltése tárgyában szintén régen el van már intézve. (Zaj. Ellenmondások jobbfelől.) Tudjuk az általános felfogást, hogy az a kérdés, hogy gróf Apponyi Albert elfoglalhatja-e e tanszéket, — a mit mindenki várt volna — elvben el van intézve. Jaczkó Pálnak a boszniai postatakarékpénztár tárgyában a ministerelnök úrhoz intézett interpelláeziója el van intézve ; az ottani hivatalos közegek nyilatkozatai megjelentek a lapokban arról, hogy intézkedtek, orvosolták a bajokat. Mi lehet az akadálya annak, hogy ez az interpelláczió formailag még sincsen elintézve? Itt volt — abban az időben általános nagy érdeklődést keltett — a Kovald-féle vegytisztitó gyárban előfordult robbanások tárgyában tartott interpelláczióra, mikor is abban a különös szerencsében részesültem, hogy a ministerelnök ur ide jött hozzánk és kijelentette, hogy azonnal megvizsgáltatja a dolgot, a legrövidebb idő alatt megteszi a szükséges intézkedéseket és megnyugtató választ fog adni. (Felkiáltások jobbfelől: Intézkedett, is !) Alikor miért nem közli a házzal ? Itt van A Nap ügyében előterjesztett több interpelláczió. (Zaj jobbfelől.) Nagyon jól tudjuk, hogy e tekintetben megvan a ministerelnök urnak a maga kijegeczesedett álláspontja, a melyet a felebbezés benyújtása előtt közölt a házzal. Miféle oka van annak, hogy nem mondja meg, zepiember %7-én, szerdán, hogy: megmaradok álláspontom mellett és kérem válaszomat tudomásul venni ? Itt van Győrffy Gyulának a Schönaichügyben előterjesztett interpelláeziója. (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Polónyi Géza: Az sem igaz, hogy lemondott Schönaieh ? (Zaj.) Farkas Pál: Halljuk a szónokot! Ráth Endre : Alig múlik el nap, hogy az ellenzék ne kapna egy-egy szemrehányást — azonban ezeket mi kellő értékükre tudjuk leszállitani — a tekintetben, hogy különösen az ellenzéknek ez az oldala, mikor a választói jogról van szó, állítólag a nemzeti állam kérdését, a nemzeti szupremácziának kérdését, a nemzeti állam gondolatát, a nemzeti állam érdekét nem tartja szem előtt. És csodálatos, itt van Polónyi Dezső t. képviselőtársamnak a ministerelnök úrhoz intézett interpelláeziója az egységes magyar állampolgárság ellen Ausztriából intézett támadás tárgyában. Vájjon ki hallott arról, hogy a ministerelnök ur felállott volna és a magyar nemzeti érdekek szempontjából e támadás ellen tiltakozott volna ? (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt van a 40. pont alatt gróf Batthyány Tivadarnak a fiumei kérdés ügyében előterjesztett interpelláeziója, a melyben foglalkozott a horvát kérdéssel, azzal, hogy a magyarság elnyomatik. Hol hallottunk erre érdemleges választ ? Itt van Szabó István 53. számú interpelláeziója a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz a nagypisaniczai római katholikus magyar nyelvű istentisztelet tárgyában. Miért nem védjük meg azokat a szegény embereket odalenn ? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérnem kell a t. ház türelmét, de kötelességem, hogy széles keretekben megokoljam inditványomat, (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) és kötelességem gondoskodni aprói, hogy a naplóban megörökittessék az, hogy az ellenzék, mikor az interpellálás jogával él, nem kis dolgokat bolygat, hanem fontos kérdéseket hoz fel, és ezért leszek bátor egy-két interpelláczió czimét felolvasni. Itt volt mindjárt a legelső interpelláczió a tőzsdereform, illetve a fedezetlen határidőüzlet eltörlése tárgyában. Bármi legyen is ebben a tekintetben a kormány álláspontja, akár lesz törvényes intézkedés, akár nem, akár dolgoznak a törvényjavaslaton, akár nem, választ mindenesetre kellett volna adni. Itt van Sümegi Vilmos interpelláeziója az élelmiszerhamisitások tárgyában. Nap-nap után tele van mindenki, a sajtó és a közönség ajjalbajjal és panaszokkal. Mindnyájan helyeseltük ennek az interpellácziónak előterjesztését. Ez nem közjogi kérdés, ezt meg lehetne oldani Ausztria nélkül, meg lehetne oldani, akár van obstrukezió, akár nincsen; s ha önök arra hivatkoznak, hogy mi minden nemzeti munkának akadályai vagyunk... (Felkiáltások a jobboldalon : Ez igaz ! Felkiáltások a baloldalon : Hol van az a nemzeti munka ?)
